márciusi programajánló
Програмска понуда за март
2023
Március 3., péntek, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Matei Visniec: A PANDAMEDVÉK TÖRTÉNETE, AMIKÉNT AZ A SZAXOFONOS MESÉLI EL, AKINEK EGYIK BARÁTNŐJE FRANKFURTBAN LAKIK
Fordította: Tömöry Péter. Szereplők: Verebes Judit és Szilágyi Áron. Jelmezterv: Janovics Erika. Rendező: Dévai Zoltán.
„Egy borgőzös ébredés, amikor az előző este ivott bor bukéja ott marad a szájban. Fejfájás. Egy reggel amikor képtelenek vagyunk eldönteni, hogy álmodunk-e, vagy ébren vagyunk, vagy valahol a két állapot között lebegünk, mert az álom valósága és a valóság illúziója folyton összekeveredik. Egy mellettünk ébredő személy. Egy elvesztett vekker. Baudelaire. Kilenc éjszaka. Idegesítő üres üvegek. Á. Egy ízletes tochinel recept. Egy madár. Egy rajzfilmes csatorna. Egy párnán maradt kesztyű. Egy Férfi és egy Nő. Egy történet, amit egy szaxofonos mesél el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik.” (Dévai Zoltán)
Március 4., szombat, 10.30–13.00 óra. Zentai Alkotóház
LVII. Nemzetközi Sporttörténeti Konferencia
Köszöntőt mond Burány Hajnalka, a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ igazgatója. A konferencián előadást tart: Táborosi László (Zenta) hely- és sporttörténész: Zentai olimpikonok 1928–2021 I. rész; Horváth Vilmos (Szombathely) a Kárpát-medencei S.H.E. elnöke, az Olimpiatörténészek Nemzetközi Társaságának (ISOH) tagja: Nemzetisége? Magyar!; Csíki András (Csíkszereda), ny. Hargita megyei sportigazgató: Az erdélyi kerékpározás rövid története; Dr. Holler Péter és Dr. Hollerné Mecséri Annamária (Szombathely), sporttörténet-kutatók: A legaranyosabb házaspárok, avagy mindketten bajnokok; Táborosi László (Zenta) hely- és sporttörténész: Zentai olimpikonok II. rész.
A rendezvény szervezője a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület. Társszervezők: a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
Március 4., szombat, 17.00 óra. Jézus Szíve-templom
Könyvbemutató
Közép-Bánát gyöngyszemei – Római katolikus népénekgyűjtemény
A népénekeket gyűjtötte, lejegyezte és kísérettel ellátta: Jenován Flórián. Az est moderátora: Turi Orsolya. Közreműködnek: Miklós Réka (ének) és Borbély Zoltán (orgona) valamint a Musica Sacra énekkar
A kötet kiadója az Európa Kollégium Egyetemista Központ
Március 5., vasárnap, 14.00 óra. Njegoš tér (valamikori Széna tér)
Emlékkereszt-szentelés
A körkeresztet Isten dicsőségére 1809-ben Sándor Péter nagygazda állíttatta a valamikori Széna, azaz a mai Njegoš térre. A 2023-as felújítást anyagilag dr. Csonka Ákos és dr. Csonka István segítették. A munkálatokat Szabó Zoltán és Hanák Zoltán mesterek végezték. A szentelést ft. Szeles Oszkár és ft. Nagy József atyák végzik. Történelmi összefoglalót Tari László helytörténész mond.
A Sándor-kereszt
„A városban található keresztjeink közül ez egyike a legrégebbi, kőből készülteknek, amely egykoron hat utca kereszteződésében állt. Majd többször történt áthelyezése után ma a Széna tér (volt Njegoš tér) keleti oldalán áll. Ezen a téren árulták a szénát, a szalmát, a szenet, és a tér közepén lévő gémeskútból itatták az ökröket, lovakat. E tér elnevezéseiből ered a feszület megnevezése is, úgymint Széna téri kereszt.
A szakrális kisemlékművet Sándor Péter állíttatta 1809-ben, aki a zentai módosabb nagygazdák közé tartozott. Felesége, Tóth Mária szintén helybeli lakos volt. Csúfnevük »Pesti« már nem él a köztudatban, és a keresztet sem nevezik így. Az emlékmű felirata:
Názáreti Jézusnak,
az Igaz Isten Fiának
tiszteletére állíttatta
Sándor Péter
1809
A keresztet 1903 októberében felújítják, amiről a korabeli egyházi dokumentum így ír: »1903. október hó 20-án a Sándor-kereszten végzett javítások, illetve a rajta található Mária-szobor festése elkészült.« Új lámpatartókat vásároltak és helyeztettek el az emlékmű körül lévő kerítésre. A kereszt javítása 20 koronába került, míg a Mária kisplasztika átfestésére szintén 20 koronát fizettek Győri István mázolónak.
A szakrális objektum mai formáját egy 1946-ban történt javítás után kapta meg: »A február 18-án délután újra feltámadt viharos szél a Széna téri keresztet derékba törte, mivel korábbi sérülések miatt már pántolva volt, így a rozsdás vasat könnyen eltörte (…) 1946. szeptember hó 22-én a keresztet Óváry cége elkészítette és felállította. Szeptember 22-én a keresztet litánia után Bartusz atya megáldotta.«
A kereszt szárvégeinek régi formája hármas tagolású köríves volt, míg napjainkban ez szögletes formájú alakzatot kapott. Vandál módon széttörték a Keresztre Feszített lábánál álló színes Immaculata szobrot, melynek csak az alsó része maradt fenn az emlékművön, amiből jól látszik az eredeti díszes színezete.
Az objektum szépen megmunkált kovácsoltvas kerítéssel van körülkerítve.
Egyházi ünnepnapokon mindig friss virágcsokor látható a régi szakrális emlékművön.” (Vida János: Szakrális épületek és emlékművek Zentán című könyvéből)
Március 8., szerda és 9., csütörtök, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Patrick Süskind: A NAGYBŐGŐ
Játssza: Nešić Máté
„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, minden nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül. Vegyük ki a zenekarból a nagybőgőt, menten babiloni nyelvzavar áll elő, egy Szodoma, ahol már senki sem tudja, minek is játszik. Egy zenekari muzsikus mikor veszíti el a lába alól a talajt? Na, mikor? Akkor, amikor nem hallja többé a nagybőgőt! Szóval a nagybőgő a zenekarban központi hangszer. Ezt tulajdonképpen tudja is mindenki. Csak épp senki sem vallja be nyíltan, mert a zenekari muzsikus természeténél fogva hajlamos a féltékenységre. Én szerény ember vagyok. De mint nagybőgős tudom, hogy milyen talajon állok. A zene magva ez mind én vagyok! És minden egyéb csak ellenpólus.” (Részlet az előadásból.)
8-án az előadást hölgy nézőink ingyenesen megtekinthetik!
Március 10., péntek, 11.00 óra. Kevi (Móra István Művelődési Egyesület)
Március idusának ünnepe
„hitünk őbennük mindig újra él!”
Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére a kevi Móra István Művelődési Egyesület szervezésében
Március 10., péntek, 19.00 óra. Művelődési Ház (Tornyos)
Március idusának ünnepe
„petőfi él!”
Zenés irodalmi összeállítás az Ünnepi kórus, a tornyosi Tömörkény István Általános Iskola tanulói és az Ady Endre Művelődési Egyesület csoportjai előadásában
Március 11., szombat, 17.00 óra. Művelődési Ház
XXV. Hagyományaink Ünnepe
A Mentés Másként Együttes ünnepi koncertje
A zenekar tagjai: Fábri Géza – koboz, tambura, ének; Fábri-Ivánovics Tünde – ének, dob; Barta Márton – furulyák, kaval, fujara, ének. Meghívott zenészek: Szokolay Dongó Balázs – duda, furulyák, fujara, tárogató; Ivánovics Viktor – prímtambura. Ünnepi köszöntőt Czegledi Rudolf polgármester mond.
A belépés díjtalan! Helyjegy a Művelődési Házban igényelhető
Március 13., hétfő, 16.00 óra. Felsővárosi köztemető
Március idusának ünnepe
KEGYELETES KOSZORÚZÁS
Alkalmi tiszteletadás és főhajtás az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyénél a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület (művészeti vezető: Juhász Gyula) közreműködésével. Ünnepi beszédet mond Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója.
Március 13., hétfő, 18.00 óra. Művelődési Ház
Március idusának ünnepe
„ismét magyar lett a magyar”
Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint Petőfi Sándor költő születésének 200-ik évfordulójának emlékére. A műsorban közreműködik Fábri Géza és Fábri-Ivánovics Tünde, a dabasi táncegyüttes, a zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ Ispiláng és Szikra, valamint az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Kiscimbora táncegyüttese, Szarka Hanna és Kiskomáromi Zsolna szavalókkal kiegészülve. Ünnepi köszöntőt Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere és Kőszegi Zoltán dabasi polgármester mond. Az ünnepi műsor főszervezője és támogatója a Zentai Önkormányzat és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ.
Március 15., szerda, 12.00 óra. Városháza oszlopcsarnoka
Március idusának ünnepe
In memoriam gróf Batthyány Lajos
Batthyány Lajos gróf, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke emléktáblájának megkoszorúzása, a „népek tavaszának” magyar reménységeit megvalósítani igyekvő, mártírhalált halt miniszterelnök tiszteletére. Bevezetőt mond Gordán Kolos, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. Közreműködnek: a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói (felkészítő tanár: Barát Csanyiga Mónika)
Március 16., csütörtök, 18.00 óra. Városi Múzeum
Érettségi kiállítás
A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti tagozatának végzősei minden évben érettségi kiállítást rendeznek. Ilyenkor a négy éven át tartó tanulmányaik során keletkezett legsikeresebb munkáikat állítják ki, amivel méltó módon mutatják meg szakmai fejlődésüket és tanáraikkal való közös munkájukat. Idén a 2019–2023-as generáció mutatkozik be a közönségnek.
A kiállítás március 16. és 28. között látogatható a Zentai Városi Múzeumban.
Március 16., csütörtök és 17., péntek, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
NÓRA ÉS TORVALD
Henrik Ibsen Nóra című drámáját Kúnos László fordítása alapján átdolgozta Verebes István.
Szereposztás: Helmer – Nešić Máté; Nóra – Verebes Judit; Rank – Szilágyi Áron; Lindéné – Horváth Blanka (m.v.); Krogstad – Virág György. Jelmez: Cselényi Nóra (Jászai Mari-díjas). Díszlet: Míra János (Jászai Mari-díjas). Rendező: Verebes István.
„Ibsen drámája a kapcsolatainkban megfészkelt és terjengő, kisebb-nagyobb, kíméletes és önző hazugságok romboló természetrajzát tárja elénk, legalábbis a történetben engem ez érdekel leginkább. Az általam elképzelt Nóra nem egy emancipálódásra ítéltetett, gyámoltalan nő, hanem olyan szerető feleség, aki egy határozottan meghozott, de titkolt döntését mindenképp meg akarja fosztani egy kényszerű hazugságtól. Hogy harcolja ki, milyen áldozatok árán igazát, ennek akarunk majd az előadással a végére járni.” (Verebes István)
Március 17., péntek, 17.00 óra. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (oszlopcsarnok)
Bibliai előadás-sorozat
izajás próféta
Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása
Március 18., szombat, 16.00 óra. Jézus Szíve-templom
Isten tenyerén
Góli Zsanett tanúságtevő előadása
Március 18., szombat, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Bánáti katolikus templomok
Bánszki Tibor üzemmérnök, fotográfus könyvének ünnepélyes bemutatója. A szerzővel Ft. dr. Orcsik Károly egyháztörténész, adorjáni plébános beszélget
A rendezvény szervezője a Keresztény Értelmiségi Kör és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ
Március 21., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
A SIKER ARCAI – A MINDENNAPOK HARCAI
Máriás Endre új könyvének ünnepélyes bemutatója
„Az újságíró mindenhez ért; divatos humorral és jókora (ön)iróniával élve azt mondanánk, hogy mindenhez is ért. Tárgyilagosabban úgy fogalmazhatnánk, hogy »mindenhez« ért valamicskét – a szakterületéhez nyilván jól –, mert a munkája során az élet sok-sok részén ismereteket szerez, rendszerint többet, mint amennyit átad az olvasónak. Előtte pedig ismereteket gyűjt a riportokhoz, interjúkhoz, jegyzetekhez, kommentárokhoz… A jó újságírónak van világszemlélete, meggyőződése, de legalább érvekkel alátámasztható véleménye a történésekről. A sokfajta követelmény híján kérdezni sem igen tudna, nemhogy kiálljon meggyőzni igazával az olvasót, hallgatót, nézőt.
Amikor valaki jártasságának a bizonyítására megjegyzi, hogy »fél életemet ezzel töltöttem«, Máriás Endre hozzátehetné, hogy ő a negyven évének több mint a felét, hiszen már gimnáziumi évei alatt foglalkozott újságírással, aztán eljegyezte magát a rádiózással, és nem is hagyott föl vele, amellett, hogy időközben főszerkesztője lett a Képes Ifjúságnak, rovatokat szerkesztett, jelenleg pedig a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese, amellett, hogy a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének az elnöke. Az olvasó és a rádióhallgató számára mégis az a legfontosabb, hogy újságíróként továbbra is átad üzeneteket, továbbgondolható gondolatokat és élményeket. Írásai sosem hivalkodóak vagy szenzációhajhászok, akár világhírű tudóssal, hírneves színművésszel, zenésszel vagy éppen a periférián élő tanyavilágmentőkkel beszélget. Hozadéka bizonyosan mindegyiknek van az olvasó számára, miként a szerző számára is. Enélkül a hivatás csakhamar unalmas és terhes szakmává válna.” (Fodor István)
A kötet szerzőjével, Máriás Endrével és szerkesztőjével, Fodor Istvánnal Homolya Horváth Ágnes, a Magyar Szó Tiszavidék rovatának szerkesztője beszélget.
Március 21., kedd, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
Petőfi Irodalmi Karaván 2023
Zenés, irodalmi Szalon-est
Résztvevők: Kemény István, Wirth Imre, Száraz Miklós György és Dresch Mihály. Moderátor: Juhász Anna.
A Szalon-esten három kortárs költő: Száraz Miklós György József Attila-díjas és Térey-ösztöndíjas író, Kemény István József Attila-díjas és Térey-ösztöndíjas író és Wirth Imre író, muzeológus beszélgetése várható alkotásról, legutóbbi munkáikról, az utazás ihletésről és költői elődökről, így a beszélgetés egyaránt megidézi a 200 éve született Petőfi Sándort, a hagyományos irodalmi alkotókat és a kortárs hangot. Az esten a felolvasást Dresch Mihály Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas zenész improvizációja kíséri.
A belépés díjtalan, helyfoglalás ajánlott.
Március 26., vasárnap és 27., hétfő, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
William Shakespeare: SOK HŰHÓ SEMMIÉRT
(Fordította: Mészöly Dezső)
Szereposztás: Don Pedro, Aragónia hercege – Virág György; Don Juan, a herceg fattyú öccse – Nešić Máté; Claudio, ifjú firenzei gróf – Hajdú Tamás (m.v.); Benedetto, padovai nemes ifjú – Dévai Zoltán; Leonato, Messina kormányzója – Ralbovszki Csaba (m.v.); Baltazár, énekes – Szilágyi Áron; Boracchio, Don Juan embere – Szilágyi Áron; Ferenc, pap – Szilágyi Áron; Hero, Leonato lánya – Verebes Judit; Beatrice, Leonato unokahúga – Lőrinc Tímea (m.v.). Énekes-korrepetítor: Koncz Éva. Dramaturg: Oláh Tamás. Jelmeztervező: Janovics Erik. Díszlettervező: Ondraschek Péter. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).
„Vajon a színházlátogatók négyszáz évvel ezelőtt is ugyanazokon a poénokon kacagtak fel, mint mi manapság, s ugyanazoknál a fordulatoknál kaptak a homlokukhoz? Mit adhat nekünk ma egy négyszáz éves komédia? Mindenekelőtt nem árt, ha nevetünk rajta. Még szerencse, hogy a szerelem kifejezetten humoros dolgokra képes. A cselszövés pedig hallatlanul szórakoztató tud lenni. A pletyka legalább négyszáz éve töretlenül népszerű műfaj, s ha egyszer szárnyra kap, akkor semmi sem állíthatja meg.
Messinában pezseg az élet és mindig pompás az idő. Leonato kormányzó nem sajnálja a pazar lakomákra szánt pénzt, hiszen épp a spanyol herceget és kíséretét vendégeli, sőt úgy fest, még a lányát is férjhez adhatja egy oroszlánszívű katonához. A szószátyár Benedetto azonban viszolyog a házasság gondolatától. A makrancos Beatrice kuzin pedig ki nem állhatja, ha egy férfi udvarol neki. A történet elején még ők sem sejtik, hogy olykor a szóbeszéd a legsikeresebb kerítő.” (Oláh Tamás)
Az előadást egy szünettel játsszuk.
Március 29., szerda, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2023
üzbegisztán: Khíva
Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója
„Fiatal koromban – még számítógép nélküli világban – volt időm, hogy százával olvassam a könyveket. Az 1001 éjszaka meséi, ékszerek, gyönyörű háremhölgyek, csillogó paloták, színes mecsetek varázsolódtak elő a lapokról. Ekkor határoztam el, hogy meg kell ismernem az addig titokzatos, zárt és veszélyes »emírek és kánok-birodalmát«. Ez a kívánságom 2018-ban teljesült, tíz napig jártam a karavánok útján Üzbegisztánban.
Nyissuk ki a mesekönyvet és lépjünk Khíva, Buhara és Szamarkand ezer-kék kupolás valóságos világába. Néha a megvalósult álmok csalódást okoznak, de Üzbegisztánról csak annyit mondhatok, hogy ez sokkal szebb, mint amit a lelkem mélyén vártam.
A városok még kékebbek, még türkizebbek és mesésebbek, mint képzeletemben láttam őket.
A Selyemút hajdani teve-karavánjait modern(ebb) járművek váltották fel, a tevék visszavonultak a sivatagokba, de maradt még a régi időkből hagyomány: a falvakban és Szamarkand utcáin a gyümölcs és zöldség szállítás a csacsik »iparága«.
Annyi mindent szállítottak a végeláthatatlan tevekaravánok az évezredek folyamán, de valahogy a minden nyelven lágyan suhogó selyem színes világa adta a nevét ennek a tízezer km-es ősi útnak Kínától Konstantinápolyig.
Miután elhelyezkedünk a hotelban, ami nagyon jó helyen van az óvárosban, a védőfalon sétálva kezdünk ismerkedni Khívával. Csodálatosan megmaradt paloták, mecsetek és mauzóleumok keverednek az egyszerű lapostetős agyagházakkal.
Meghívom a hallgatókat, kisérjenek el felefedező utamra.” (Gere Lídia)
Március 31., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóházban:
Kitelepítés
Visky Andrással új regényéről Radics Viktória beszélget.
Az eseményre a Nyári Mozi Színházi Közösség és a zEtna szervezésében, a Beszélgetések a vulkán alatt 356. estjeként, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kerül sor
Március 31., péntek, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete jubileumi ünnepsége
AZ ÉV ÚJSÁGÍRÓJA díjAK ÁTADÁSA
A fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) idén a jubileum alkalmából adja át szakmai elismeréseit, amelyeknek presztízse az elmúlt évek során mind nagyobbá vált a vajdasági magyar újságírók, illetve a médiában dolgozó egyéb szakemberek körében. A díjak megalapításának célja az volt, hogy az egyesület ráirányítsa a figyelmet a kiemelkedő teljesítményt nyújtó újságírókra, megköszönje a munkájukat, és arra ösztönözze őket, hogy a továbbiakban is hasonló színvonalú tevékenységet fejtsenek ki, ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján maradéktalanul meg is valósult. A VMÚE minden évben öt kategóriában adja át szakmai elismeréseit: pályakezdő, írott sajtó, elektronikus média, valamint szórvány/kistérségi média és életműdíj. Az egyesület hagyományosan a magyar sajtó napjához kapcsolódóan szervezi meg a díjátadó ünnepségét, amely az elmúlt évek során a Zentai Magyar Kamaraszínházban talált állandó otthonra.
A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete díjátadó ünnepsége Magyarország Kormányának Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Tartományi Oktatási, Közigazgatási, Jogalkotási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásával, illetve a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ és a Zentai Magyar Kamaraszínház partnerségével valósul meg.
A jegypénztár nyitvatartási ideje:
hétfő–szerda–péntek: 09.00 –12.00 és 17.00 –19.00
kedd–csütörtök: 09.00 –12.00
valamint minden előadás kezdete előtt egy órával
telefonszám: 024/812-603
e-mail: jegypenztarszinhazzenta@gmail.com
