novemberi programajánló
Програмска понуда за новембар
2020
Október 31., szombat, 17.00–22.00 óra. Zentai Alkotóház
A zEtna (amorf) XVII. Irodalmi Fesztiválja
[17.00] Teliföldön. Smit Edit, Beszédes István, Sinkovits Péter beszélgetése. [18.00] Fejbunker. Döme Szabolcs és Hernyák Zsóka beszélgetése. [19.00] Hermész tenyerén. Nagy Abonyi Árpád és Virág Gábor beszélgetése. [20.00] Behódolt tartomány. Bozsik Péter és Patócs László beszélgetése. [21.00] Barbár mesék. Bakos Árpád és Miroslav Jovančić koncertje.
November 1., vasárnap, 15.00 óra. Felsővárosi köztemető
Mindenszentek ünnepe és halottak napja
Holtak emlékezete
Ünnepi szentmise a kálváriadombon, amelyet ft. Szeles Oszkár esperes-plébános celebrál, és kegyeletadó megemlékezés mindazokról a hősökről és mártírokról, akik életüket áldozták, vérüket hullatták a városért és népéért. A megemlékezés szónoka Czegledi Rudolf Zenta község polgármestere.
A szentmise után, 16 órakor sírszentelés, alkalmi műsor és koszorúzás az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc, valamint az 1944-es ártatlan áldozatok emléksírhelyénél lesz. Történelmi bevezetőt Sztantity Szebasztián mond. A műsorban közreműködik a zentai Pöndöly asszonykórus
November 4., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Csurka István: DEFICIT
Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).
„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)
November 6., péntek, 19.30 óra. Művelődési Ház
A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vendégjátéka
KAI HENSEL: KLAMM HÁBORÚJA
(monodráma)
Fordította: Kovács Kristóf. Klamm szerepében: László Sándor m.v. Rendező: Mezei Kinga m.v.
Az előadásban elhangzik Kovács Áron Ádám Távol a nagy hegyen című szerzeménye.
Kai Hensel monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története…
Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi-díjjal elismert monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története. A tanulók levélben tudatják némettanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükben teljes ellenállást, igazi passzív rezisztenciát hirdetnek. Klamm tanár úr megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, ám ebben az osztályban ez már nem lehetséges. Majd ő is meghirdeti saját háborúját, immár az egész iskola, valamennyi kollégája és az igazgató ellen. Abban reménykedik, hogy a diákokat ebben a furcsa háborúban maga mellé tudja állítani. Ők azonban továbbra is hallgatással válaszolnak egyre őrültebb megnyilatkozásaira. Jelenetről jelenetre foszlik le az elvárásoknak megfelelő viselkedés és modor hősünkről, aki végképp elveszítve a talajt lába alól olyan tabukat is néven nevez, melyek az iskolai konvenciók alapjait kérdőjelezik meg.
A dráma egy tanóra hosszúságú, kicsengetésekkel tagolt játék, a Németországban egyre népszerűbb osztályteremszínház első magyarországi adaptációja. A osztálytermi színházi előadás nem drámafoglalkozás, nem tornatermekben turnézó utazószínház vagy „rendhagyó irodalomóra”, de nem is dramatikus osztályfőnöki óra. A műfaji meghatározás olyan előadásra utal, melyben a drámai hatást fokozza, hogy a „sűrített valóság”, vagyis a fikció valódi vagy ahhoz hasonló színházi helyszínen kerül bemutatásra.
A kamaszoknak szóló új, színházi műfaj nemcsak a színházban, hanem akár az iskolákban, osztálytermekben szembesíti a diákokat azokkal a sajátos problémákkal, melyekkel a mindennapi iskolai élet során találkoznak. Szórakoztatva, elgondolkoztatva segít fejleszteni a tizenévesek kommunikációs, konfliktuskezelő és empatikus készségét. A darab sajátos dialógusa, melyben Klamm mondataira minden alkalommal a diákok némasága felel, akár a görög sorstragédiák, a főhős bukásával végződik. Érzünk-e katarzist vagy bármilyen elégtételt Klamm furcsa bocsánatkérését hallva? Vagy elnyeri, akár a legcsekélyebb mértékben is, csodálatunkat riasztó őszintesége? Ezekre a kérdésekre az előadásokat követő beszélgetések során egymásnak kell megfelelniük az osztályteremben maradt diákoknak és tanároknak. A válaszok segítséget adhatnak mindnyájuknak a másik oldal és saját helyzetük jobb megértéséhez.
November 7., szombat, 17.00 óra. Városi Múzeum
Kiállítászáró tárlatvezetés a Háborúk közötti történetek Zentáról 1918–1941. című kiállításhoz
Pejin Attila múzeumvezető, történész, muzeológus kalauzolásával
Városnapi kiállításunknak – az impériumváltás eltérő megélése miatt – adhattunk volna olyan címet is, hogy: „Megszállástól megszállásig”, „Felszabadulástól felszabadulásig”, attól függően, milyen szemszögből, milyen szemlélettel közelítjük meg azt. A zentaiak többsége viszont ma sem képes saját történelmének távolságtartó, objektív elfogadására, ahol a szerepek koronként cserélődve lehetnek jók vagy rosszak (s ebben persze nem különböznek a hozzájuk hasonló többnemzetiségű települési közösségekhez). Többnyire mindenki továbbra is valami igazságot keres, holott a valóságnak mindenki számára fontosabbnak kellene lennie.
- новембар, субота, 18.00 часова. Градски музеј
Стручно вођење кроз изложбу „Међуратне приче сенћанске 1918–1941”
у пратњи кустоса-историчара музеја Атиле Пејина на српском језику
Због различитог доживљавања промене империја могли бисмо да нашој изложби дајемо и наслове попут „Од ослобођења до ослобођења”, или „Од окупације до окупације”, сходно виђењу и тачки гледишта. Свесни смо, међутим, да Сенћани, без обзира на националну припадност, већином нису спремни да своју историју прихвате објективно, „из даљине”, где се улоге добрих и лоших повремено мењају (у томе се не разликују од осталих, вишенационалних заједница). Већина и даље тражи и тера неку своју истину, правду, премда би стварност свима њима – нама – била много битнија.
November 7., szombat 18.00–20.00 óra. Zentai Alkotóház
A zEtna (amorf) XVII. Irodalmi Fesztiválja
[18.00] Legalja. Orcsik Roland és Patócs László beszélgetése. [19.00] Szövegek érintésre. zEtna-szerzők felolvasása.
November 9., hétfő, 17.00–19.00 óra
Mementó 2020
Megemlékezés az 1944 őszén Zentán elkövetett magyarellenes atrocitások áldozatairól
17.00 óra Gyászmise a Szent István-templomban
18.00 óra A szentmise után az emlékező gyülekezet a Szent István-templomtól a Tisza-hídnál elhelyezett emlékkopjafához vonul. Az ártatlan áldozatok nevének felolvasását követően – alkalmi műsor keretében – kegyeletadó koszorúzás kezdődik. Történelmi bevezetőt mond Pataki Tibor. Közreműködik a zentai Délibáb vegyes kórus
- novembar, četvrtak, 19.30 časova. Dom Kulture
IMA JEDNA ZEMLJA
Rasna komična i satirična monodrama
po knjizi Pisma iz srbije Bojana Ljubenovića
Produkcija: Jovica Jašin. Režija/dramatizacija: Jovica Jašin. Igra: Jovica Jašin. Trajanje: 70 min. Premijera: 2014.
„Predstava IMA JEDNA ZEMLJA, u izvođenju Jovice Jašina, bazirana je na popularnoj knjizi PISMA IZ SRBIJE (dobitnik je Domanovićeve nagrade za 2015. godinu), poznatog srpskog satiričara Bojana Ljubenovića. Glavni junak ove predstave je Ljubenovićev izmišljeni stranac, koji hirurškom preciznošću, na duhovit i lucidan način secira srpsku stvarnost, ukazujući publici na ovdašnje paradokse, anomalije, mane i vrline. Duhovit je na momente, a satiričan čitavo vreme i obrnuto, pa se publici čini da se umesto u pozorištu nalazi pred velikim ogledalom u kome neprestano vidi sebe. Gledaocu će se taj odraz ponekad svideti, a ponekad ne, ali će na kraju ipak morati da prizna da je to on, ma koliko mu to teško palo.
IMA JEDNA ZEMLJA je duhovita i opora, uzima se kao gorki lek, ali garantuje da će posle nje svakome ko je pogleda biti bolje” – Aleksandar Čotrić
Predstava gostovala u Beču (Srpski kulturni forum), Cirihu (Srpsko kulturno društvo), Makedoniji na festivalu humora i satire IN VINICA VERITAS Vinice, Beogradu, Novom Sadu, Šapcu…
November 14., szombat, 18.00 óra. Városi Múzeum
HELYI SZÍNEK – HELYSZÍNEK
A Zentai Művésztelep kiállításmegnyitója a Vajdasági Magyar Képzőművészet Napján és a május 18-ról e napra halasztott Múzeumok éjszakáján
November 14., szombat 19.00–20.00 óra. Városi Múzeum
Szöveg-érintések
zEtna-szerzők felolvasása a Múzeumok éjszakáján
November 17., kedd, 07.00–19.00 óra. Zentai Főposta (Posta utca 2.)
Emlékbélyegző
Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17.–1805. január 28.) költő születésnapján a zentai főpostán alkalmi emlékbélyegzőt használnak. Felsőhegyen 1870. november 17-én nyitotta meg kapuit az iskola. 1975-től a zentai Petőfi Sándor Általános Iskola Kihelyezett Tagozata Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli.
November 17., kedd, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Carlo Goldoni: A fogadósnő
Szereplők:
Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.
„ – Ki hordja otthon a nadrágot, Uram?
– Én… és én is mosom és vasalom.”
(Denis Thatcher)
„Ebben a fogadóban minden férfi annak a nőnek a szoknyájára vadászik, aki a nadrágot hordja. Hisz az elérhetetlen, megfoghatatlan, megszerezhetetlen mindig a legizgalmasabb.
Mirandolina, a fogadósnő pont ilyen. Pikírt, nyersen pimasz őszinteségével mindenkit megbabonáz, elegáns parázs-varázsa minden szívet lángra lobbant. Azaz majdnem mindet. Hiszen a megállíthatatlan ágyúgolyó egyszer csak találkozik a ledönthetetlen fallal. S hogy mi lesz ebből a paradoxonból? Természetesen vígjáték. Goldoni módra. Hiszen egy szoknya meg egy nadrág az pont két dudás egy csárdában.
Háború ez – az idők kezdetével megegyező – férfi és nő között azért a bizonyos nadrágért, konok bizonygatása annak, érhet-e többet egyik, avagy a másik nem. De hiába a sziszifuszi csatározás, végül úgyis a szív diktál.” (Mészáros Tibor)
November 18., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?
Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.
Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.
„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)
November 19., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?
Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.
Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.
„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)
November 20., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
A szenvedéseink a bűneink következményei?
Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása
November 20., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?
Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.
Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.
„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)
November 24., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2020
Kambodzsa – Angkor, a csodálatos romváros
Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója
„Vietnámból repültünk Kambodzsába. Sajnos az országból keveset láttunk, csak Angkor, a khmer romok körül mozogtunk, de ez itt elénk táruló látvány csodálatos volt!
Az ország dicső múltjáról a most következő filmből lehet többet megtudni. Kambodzsa újabbkori történelme csupa szenvedés volt. Először a nyugatiak zsákmányolták ki az országot, majd a Vörös Khmerek borzalmas rémuralma következett Pol Pot hírhedt vezetése alatt. A rendszernek csaknem 3 millió áldozata volt, a tanult, gondolkodó emberek munkatáborba, börtönbe kerültek, kínozták őket.
A sok nyugati segély ellenére az ország rendkívül szegény, óriási a korrupció, nagy a munkanélküliség.
Angkor, a khmer templomok ősi városa Kambodzsa szívében található. A IX. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802–1432 között.
A víz körforgása több mint ezer éve határozza meg a Délkelet-Ázsiában található kambodzsai civilizáció létalapját. A világ egyik legnagyobb belvizének, a Tonle Szapnak partján a IX. századtól egy új népközösség alakult ki. 500 év alatt a világ egyik legmagasabb szintű civilizációja fejlődött ki: virágzó, gazdag, tele művészettel és mágiával. Ez a Khmer Birodalom. A khmerek mitologiája is a vízre épül. A világ egy hegyekkel határolt négyzet, ami a tejóceánon úszik, közepán a Mehru, az istenek és angyali táncosnők otthona.
Angkor a khmerek mitologiájának kőbe és vízbe formált képe, mennyei hely a földön.
Az uralkodók hol megerősítették Angkor fővárosi státuszát, és tiszteletben tartották eredeti városszerkezetét, hol lerombolták, vagy a korábbiaktól elkülönülő, saját várost építettek hozzá. Így egészen különleges épületkomplexum jött létre a Mekong-medencéjének »nagy tava«, a Tonlé Szap közelében, Phnompentől 242 kilométerre északnyugatra.
A Khmer Birodalom fénykorában a fővárosnak hatszázezer-egymillió lakója lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának.
Csak a templomokat rakták kőből, az összes többi építményt – a királyi palotákat is – fából ácsolták, mára tehát ezek mind az enyészeté lettek, így Angkor ma egy hatalmas »templomváros« képében mutatkozik, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban.
A XV. században számos alkalommal, így 1431-ben is a sziámi thaiok megtámadták Angkort. A város hét hónapos ostrom után elesett, majd nem sokkal a támadók visszavonulása után elnéptelenedett. Az őserdő pedig lassan benőtte, elrejtette az épületeket, és a város hírét csak legendák őrizték.
Angkort francia kutatók »fedezték fel« újra a XIX. század közepén. A XX. században 200 négyzetkilométeres területet tisztítottak meg az őserdőtől. A város kilépett a múlt homályából és világhírre tett szert. Ma Angkor Délkelet-Ázsia egyik leglátogatottabb helye; 1992-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.
A fojtogató fügefákkal küszködő romok, a levelek közül kikukucskáló istenek és táncosnők, titokzatos hangok az őserdőben – hihetetlen mágikus hatással vannak a látogatóra. Sok szép helyre utaztunk a nagyvilágban, de Angkort az első három helyre helyezném.” (Gere Lídia)
November 25., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
estiK
Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján
Szereplők: Balázs Áron (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas), Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas), Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György. Színpadi adaptáció: Góli Kornélia. Zene: Mezei Szilárd (Sterija-díjas) . Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Aleksandra Pešić. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).
„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.
…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.” (Kosztolányi Dezső)
- новембар, четвртак, 19.30 часова. Дом Културе
Хуманитарни концерт намењен помоћи Оливеру Пал Гајоди
РОМСКА ДУША
У програму учествују: Јанош Курина (клавир), Ференц Курина (контрабас), Мицхаел Курина (цимбалма), Иштван Веребеш (Бохак) (уметник кларинета), млађи, Густав Веребеш Курина (прва виолина) и Ирена Курина (вокал).
Укупан приход од концерта намењен је као помоћ оболелом Оливеру Пал Гајоди.
Концерт је подржан од стране Културно образовног центра „Тхурзо Лајош” Сента и од Општинске организације Црвеног Крста у Сенти.
November 26., csütörtök, 19.30 óra. Művelődési Ház
Jótékonysági hangverseny Pál Gajódi Olivér megsegítésére
Roma Lélek
A műsorban közreműködik: Kurina János (zongora), Kurina Ferenc (nagybőgő), Kurina Michael (cimbalom), Verebes István (Bohák) (klarinétművész), ifj. Verebes Kurina Gusztáv (primás) és Kurina Irén (ének).
A koncert teljes bevételét Pál Gajódi Olivér megsegítésére ajánljuk fel.
A rendezvény támogatója a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ és a Vöröskereszt Zentai Községi Szervezete
