Május 7., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
a lendvai vár – szerelemvarázslás
- Szemerédi Magda nyugalmazott újságíró gyűjteményes anyagából összeállított, az Újvidéki Televízió művelődési rovatában bemutatott kisfilmek vetítése.
A bemutató után közvetlen beszélgetésre nyílik lehetőség a szerkesztővel
Május 11., kedd, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Patrick Süskind: A NAGYBŐGŐ
Nešić Máté monodrámája
„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, minden nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül. Vegyük ki a zenekarból a nagybőgőt, menten babiloni nyelvzavar áll elő, egy Szodoma, ahol már senki sem tudja, minek is játszik. Egy zenekari muzsikus mikor veszíti el a lába alól a talajt? Na, mikor? Akkor, amikor nem hallja többé a nagybőgőt! Szóval a nagybőgő a zenekarban központi hangszer. Ezt tulajdonképpen tudja is mindenki. Csak épp senki sem vallja be nyíltan, mert a zenekari muzsikus természeténél fogva hajlamos a féltékenységre. Én szerény ember vagyok. De mint nagybőgős tudom, hogy milyen talajon állok. A zene magva ez mind én vagyok! És minden egyéb csak ellenpólus.” Részlet az előadásból
Május 12., szerda, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Patrick Süskind: A NAGYBŐGŐ
Nešić Máté monodrámája
Május 14., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum
Kiállításmegnyitó
PRO NATURA – A természetről a természetért
Gergely József fotói
„Természetfotós vagyok, végzettségem biológus, a szakmám újságíró. Ezt magától értetődőnek tartom.[…] Szeretem és védem a természetet, érdekel az élővilág, főképp a madarak különleges világa. Ismereteimet igyekszem másokkal is megosztani. Több biológia-tankönyvet fordítottam szerb nyelvről magyarra. Eddig három saját könyvet jelentettem meg, köztük a madarak csodálatos világával foglalkozó Madárnaptárt.
A sajtófotó a munkám része, a természetfotózás pedig a szenvedélyem.”
(Részlet a kiállítás katalógusából)
Május 15., szombat, 09.00–24.00 óra. Városi Múzeum
MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA
Egész napos, éjszakába nyúló rendezvénysorozat a Városi Múzeum szervezésében, illetve koordinálásával különféle helyszíneken
Május 18., kedd, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
William Shakespeare: SOK HŰHÓ SEMMIÉRT
(Fordította: Mészöly Dezső)
Szereposztás: Don Pedro, Aragónia hercege – Virág György; Don Juan, a herceg fattyú öccse – Nešić Máté; Claudio, ifjú firenzei gróf – Papp Arnold; Benedetto, padovai nemes ifjú – Dévai Zoltán; Leonato, Messina kormányzója – Mess Attila; Baltazár, énekes – Szilágyi Áron; Boracchio, Don Juan embere – Szilágyi Áron; Ferenc, pap – Szilágyi Áron; Hero, Leonato lánya – Verebes Judit; Beatrice, Leonato unokahúga – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas).
Énekes-korrepetítor: Koncz Éva. Dramaturg: Oláh Tamás. Jelmeztervező: Janovics Erika. Díszlettervező: Ondraschek Péter. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).
„Vajon a színházlátogatók négyszáz évvel ezelőtt is ugyanazokon a poénokon kacagtak fel, mint mi manapság, s ugyanazoknál a fordulatoknál kaptak a homlokukhoz? Mit adhat nekünk ma egy négyszáz éves komédia? Mindenekelőtt nem árt, ha nevetünk rajta. Még szerencse, hogy a szerelem kifejezetten humoros dolgokra képes. A cselszövés pedig hallatlanul szórakoztató tud lenni. A pletyka legalább négyszáz éve töretlenül népszerű műfaj, s ha egyszer szárnyra kap, akkor semmi sem állíthatja meg.
Messinában pezseg az élet és mindig pompás az idő. Leonato kormányzó nem sajnálja a pazar lakomákra szánt pénzt, hiszen épp a spanyol herceget és kíséretét vendégeli, sőt úgy fest, még a lányát is férjhez adhatja egy oroszlánszívű katonához. A szószátyár Benedetto azonban viszolyog a házasság gondolatától. A makrancos Beatrice kuzin pedig ki nem állhatja, ha egy férfi udvarol neki. A történet elején még ők sem sejtik, hogy olykor a szóbeszéd a legsikeresebb kerítő.”
Oláh Tamás
Május 19., szerda, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
William Shakespeare: SOK HŰHÓ SEMMIÉRT
(Fordította: Mészöly Dezső)
Szereposztás: Don Pedro, Aragónia hercege – Virág György; Don Juan, a herceg fattyú öccse – Nešić Máté; Claudio, ifjú firenzei gróf – Papp Arnold; Benedetto, padovai nemes ifjú – Dévai Zoltán; Leonato, Messina kormányzója – Mess Attila; Baltazár, énekes – Szilágyi Áron; Boracchio, Don Juan embere – Szilágyi Áron; Ferenc, pap – Szilágyi Áron; Hero, Leonato lánya – Verebes Judit; Beatrice, Leonato unokahúga – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas).
Énekes-korrepetítor: Koncz Éva. Dramaturg: Oláh Tamás. Jelmeztervező: Janovics Erika. Díszlettervező: Ondraschek Péter. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).
Május 21., péntek, 07.00–19.00 óra. Zentai Főposta (Posta utca 2.)
Emlékbélyegző
A főpostán alkalmi bélyegzőt használnak az Énekelt Versek XXV. Zentai Fesztiválja tiszteletére, így emlékezve a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet huszonöt éves kezdeményezésére
Május 21., péntek, 10.00 óra. Fő tér (zenepavilon)
Az Énekelt Versek XXV. Zentai Fesztiváljának gyermekműsora
TUDOM ÉN MÁR…
A szabadkai Juhász zenekar legújabb lemezének ünnepélyes bemutatója
A szabadkai Juhász zenekar Tudom én már… című gyerekműsora egy történetet mesél el, amiben egy juhászlegény a boldogulását keresve különféle területeken különféle szakmákat próbál ki. Így jut el a vajdasági pusztáról szabóként Kecskemétre, katonaként Budapestre, cipészként Pozsonyba, boltosként Debrecenbe, halászként Szegedre, majd zenészként Horgosra. A történetet a zenekar vezetője írta és a különféle szakmákhoz illeszkedő dalokat is ő válogatta össze. Olyan a gyerekek körében is közkedvelt dalok szerepelnek a lemezen mint az „A juhásznak jól van dolga”, a „Három szabólegények”, az „Aki nem lép egyszerre” vagy a „Debrecenbe kéne menni” kezdetű énekek. Emellett az adott tájegységek eredeti dallamai is megszólalnak, így téve vonzóvá a legkisebbek számára is a magyar népzenét. Az albumon a vonós hangszerek mellett szerepelnek a tamburák, cimbalom különféle ütős és fúvós hangszerek is. A zenekar állandó tagjai mellett mesélőként közreműködik Virág György, a Zentai Magyar Kamaraszínház színésze és Czutor Róbert, szegedi cimbalomművész is.
Május 21., péntek, 16.00 óra. Művelődési Ház (színházterem)
Az Énekelt Versek XXV. Zentai Fesztiváljának versenyprogramja
AZ ÓRÁK LEHETŐSÉGE
A fesztivál idei díszvendége Oláh K. Tamás költő, teatrológus, dramaturg.
Oláh (K.) Tamás az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerezte alapszakos diplomáját 2013-ban. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Színháztudomány Mesterszakán 2015-ben diplomázott. Magyar nyelv és irodalom tanári mesterdiplomáját az újvidéki Magyar Tanszéken 2016-ban vette át. Jelenleg a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területei a posztdramatikus, a politikai és a közösségi színház. A magyar nyelvű kisebbségi színház formáit kutatja a Vajdaságban. Dramaturgként és rendezőként több független és kőszínházi produkcióban is közreműködött Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Verseket, drámákat, forgatókönyveket, tanulmányokat ír. Idén jelenik meg az első önálló kötete.
Május 22., szombat, 18.00 óra. Művelődési Ház (színházterem)
Énekelt Versek XXV. Zentai Fesztiváljának gálaműsora
AZ ÉG ZSOLTÁRA
A budapesti kétszeres Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas Kaláka együttes koncertje Vendégelőadó: Palya Bea Prima-díjas és kétszeres Artisjus-díjas énekes, dalszerző, előadóművész
Május 26., szerda, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
Mielőtt lemegy a nap
Pap Éva legújabb könyvének ünnepélyes bemutatója. A szerzővel Tóth Lívia újságíró, a Hét Nap főszerkesztője beszélget
Pap Éva Szegeden született és jelenleg is Szegeden él.
Odahaza a kilencvenes évek elején csöppent bele egy jugoszláv társaságba, ahol horvátok, bosnyákok, szerbek és vajdasági magyarok lettek a munkatársai és barátai. Általuk ismerte és szerette meg a délszláv kultúrát.
Férjével is ennek a társaságnak köszönhetően találkozott és azt vallja, hogy ma már Szabadkán és a Vajdaságban is otthon érzi magát, és az itteni kultúra követe szeretne lenni.
Íróként először novellákat írt, amelyeket a magyarországi Pannon Tükör és Irodalmi Jelen folyóiratokban publikálta.
2020 tavaszán jelent meg első kötete az És újra felkel a nap, amely nemcsak Magyarországon, de a Vajdaságban is sikeres lett, annál is inkább, mert a különös szerelmi háromszög története a II. világháború környékén Szabadkán játszódik.
A könyv töretlen sikerét erősíti, hogy jelenleg fordítják szerb nyelvre és még az idén megjelenik az újvidéki Forum kiadásában.
- április elején jelent meg a Mielőtt lemegy a nap, amelynek egy része az ötvenes években játszódik Szarajevóban és Szabadkán.
Május 26., szerda, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?
Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.
Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz
Május 27., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2021
jordánia: amman–gerasa–bosa
Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója
Május 29., szombat, 10.00 óra. Dr. Berényi János Agrárinnovációs Iroda
hagyományos és korszerű pálinkafőzés
A Zentai Pálinkabírálók Társaságának rendezvénye. Előadó: dr. Rózsa Péter
Május 29., szombat, 10.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Szabó Magda – Egressy Zoltán: TÜNDÉR LALA
(Gyerekelőadás)
Színpadra alkalmazta: Egressy Zoltán
Szereposztás:
Írisz – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Lala –Nikolić Dávid / Széles Gergő Mátyás; Aterpater – Nesić Máté; Amalfi – Szilágyi Áron; Csill – Papp Arnold; Omikron – Dévai Zoltán; Jusztin – Verebes Judit. Kosztümterv: Janovics Erika. Díszletterv: Mess Attila. Technikai megoldások: Fürstner Bálint. Videó-projekció: Baráth Attila. Dramaturg: Oláh Tamás. Rendező: Mess Attila.
„Tündérország és az emberek világa időtlen idők óta egymással határos. Békében élnek, de azért tisztes távolságra egymástól. A törvény egyértelmű: a tündérek nem keveredhetnek az emberekkel. Írisz királynő tízéves fia, Tündér Lala azonban fittyet hány a szabályokra. Az emberek szimpatikusak számára. Aterpater a birodalom varázslója kap az alkalmon; ha Tündér Lala vét a törvények ellen, akkor könnyedén megkaparinthatja magának Írisz hatalmát. Miközben ő a hatalom megszerzésén fáradozik, Lala fontos döntés előtt áll… Lehet, hogy az évszázados törvények már réges rég elavultak?… Lehet, hogy pont neki kell majd cselekednie?… Talán ő lesz az, aki megérteti a tündérekkel, hogy nem is annyira különböznek az emberektől?… Szabó Magda meséje egy fejlődéstörténet. Egy olyan világról szól, amelyben a jók nem tétlenkednek. Tündérország képzeletbeli országában nem csak az egyén, de a környezet evolúciója is lehetséges.” (Mess Attila)
A jegypénztár nyitvatartási ideje:
Hétfő–szerda–péntek: 09.00–12.00 és 16.00–19.00 óra
Kedd–csütörtök: 09.00–12.00 óra
valamint minden előadás kezdete előtt egy órával
telefonszám: 024/812-603
e-mail: jegypenztarszinhazzenta@gmail.com
