Decemberi programajánló

decemberi programajánló

Програмска понуда за децембар

2019

December 1., vasárnap, 18.00 óra. Városháza (oszlopcsarnok)

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Közös adventi gyertyagyújtás

Gyújtsuk meg együtt az első gyertyát a város adventi koszorúján! A műsorban fellép Ágó Gergely szavaló, Nagy Rózsa szólóénekes és a Musica Sacra kórus (művészeti vezető: Edelényi Magdolna). Az első gyertyát Czegledi Rudolf polgármester gyújtja meg

A rendezvény szervezői: Zenta Község Önkormányzata, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ

 

December 4., szerda, 11.00 óra. Ada (színházterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack

Zenés mesejáték

(Magyar népmese alapján)

Szereplők: Legkisebbik királykisasszony – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Öreg király – Papp Arnold; Az öreg király szolgálója – Virág György; Disznó – Nešić Máté; Egy a sokszáz szolgáló közül, vásári árus, királykisasszony, tündér, falusi asszony – Verebes Judit; Vásári árus, részeg, falusi ember, varázsfa – Szilágyi Áron; Vásári árus, részeg, falusi ember, varázsfa – Dévai Zoltán. Zenei válogatás: Hanák Rigó Ildikó, Krizsán Szilvia. Zenei munkatárs: Virág György. A zenéket feljátszotta a Fokos zenekar. Díszlet, jelmez, bábok: Janovics Erika. Rendező: Krizsán Szilvia (Sterija-díjas).

 

A legkisebbik királykisasszonynak különös kívánsága van. Azt szeretné, ha az édesapja, az öreg király gyümölcsöt hozna neki a vásárból. De nem ám akármilyen gyümölcsöt, hanem olyan szőlőt, amelyik beszél, olyan almát, amelyik mosolyog, és olyan barackot, ami csilingel. Nem is sejti, hogy ezzel a nem mindennapi kívánsággal olyan végzetes eseménysort indít be, ami az egész életét örökre megváltoztatja. Ez lesz a legkisebbik királykisasszony életének a legrosszabbik napja. Persze azért a néző sokat kacaghat. Meg szomorkodhat is. Sőt még borzonghat is. Mert a mesében ott lebeg egy átlátszó gonosz tündér is. És ott röfög egy félelmetes két lábon járó disznó is…

 

December 4., szerda, 13.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Mézeskalács

A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Ezért nagy jelentőséget és helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki. A legtöbb háztartásban szokás volt, régen is és most is, mézeskalácsot-figurákat vagy éppen egy mézeskalácsházikót sütni. Ennek a szép szokásnak a történetét szeretném most feleleveníteni az általános iskolásokkal. Most kipróbálhatják a magvakkal díszített mézeskalács-készítést is.

 

December 5., csütörtök, 13.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Mézeskalács

A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Ezért nagy jelentőséget és helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki. A legtöbb háztartásban szokás volt, régen is és most is, mézeskalácsot-figurákat vagy éppen egy mézeskalácsházikót sütni. Ennek a szép szokásnak a történetét szeretném most feleleveníteni az általános iskolásokkal. Most kipróbálhatják a magvakkal díszített mézeskalács-készítést is.

 

December 7., szombat, 09.00 óra. Gyermekbarátok székháza (Fő utca 15.)

Mikulás-futás

A Gyermekbarátok szervezésében. Közreműködnek a Merkur-Midnight tánccsoport legkisebbjei, majd Betlehemes pásztorjátékot tekinthet meg a közönség, végül a Miki-futás után forró teával melegedhetnek fel a résztvevők. Fussunk együtt a Mikulással!

 

December 7., szombat, 16.00 óra. Művelődési Ház

Velünk kerek a világ

A „Kéz a Kézben” Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Civil Szervezete ünnepi műsort rendez a fogyatékosok világnapja alkalmából. A rendezvényen védenceik szerepelnek A csúf hernyócska című mesejátékkal.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

December 8., vasárnap, 18.00 óra. Városháza (oszlopcsarnok)

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Közös adventi gyertyagyújtás

Gyújtsuk meg együtt a második gyertyát a város adventi koszorúján! A műsorban fellép az Ispiláng néptáncegyüttes (művészeti vezetők: Baji Endre és Gnadig Kornélia), az Ispiláng népdalkórus (művészeti vezető: Tóth Rozália), a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ népzenei szakosztálya (művészeti vezető: Juhász Gyula), a Pöndöly asszonykórus (művészeti vezető: Tóth Rozália) és Szeles Veronika népdalénekes

 

A rendezvény szervezői: Zenta Község Önkormányzata, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ

 

December 10., kedd, 10.00 óra. Tornyosi Könyvtár

Búcsújárás emlékei

A búcsújáró szent helyeket keres fel, hogy bűneire orvoslást, bocsánatot nyerjen, s ennek hathatós formája a zarándoklat és a kegyhelyen végzett imádkozás. Imájával ilyen helyeken, akár kérés, akár köszönet céljából mondja, könnyebben teremt kontaktust Istennel, vagy a kegyhely védőszentjével. A búcsújáróhelyeken szentek ereklyéi, illetve a szentek tiszteletéhez kapcsolódó kegyképek vagy kegyszobrok találhatók, amelyek meglátogatása révén búcsú nyerhető el.

 

Tornyosi Magda-Lak Tájház ezekből a kegytárgyakból, gyónócédulákból, szobrokból, régi imakönyvekből és a búcsújáráshoz kapcsolódó gyűjteményekből készít kiállítást.

 

A köszöntőt mond a kiállítás kurátora dr. Szőke Anna néprajzkutató. Az egyház szempontjából a kiállítást Ft. Baráth Gábor tornyosi plábános véleményezi. Fellép Kónya Sándor versénekes. Az Ady Endre Művelődési Egyesület asszonykórusa adventi dalokkal teszi ünnepélyessebbé a megnyitót.

 

December 11., szerda, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

  1. Rákóczi Ferenc-emlékév

Bácsország lapszám-bemutató

A Bácsország II. Rákóczi Ferenc és koráról szóló számának bemutatója. Előadást tart: dr. Káich Katalin professor emerita Az élő lelkiismeret fáklyája: II. Rákóczi Ferenc címmel

 

A rendezvény szervezője a Bácsország Vajdasági Honismereti Társaság.

 

14 и 15. децембар, субота–недеља, 09.00–19.00 часова: Спортска хала

IV Сећански дани пољопривреде: XIX. Међународни фестивал ракије – VIII. Војвођанска кулинарска и прехрамбена изложба

– III. Сенћанска берза семена

Седамнаеста традиционална изложба јела, производа и ручних радова у организацији сенћанског Удружења пољопривредника и Ред витезова „Свети Никола”

 

Циљ ове манифестације, да прикаже разноврсност и богатсво наших производа који су произведени у Војводидни, и да унапреди сарадњу пољопривредне произвођаче и приватнике. Надамо се да људи од великог броја производа добити храброст и самопоуздање да би и сами почели да производе за своју добробит. Позивамо све оне произвођаче који би хтели са својим производом да улепшају ову манифестацију.

 

December 14–15., szombat–vasárnap, 09.00–19.00 óra. Városi Sportcsarnok

  1. Zentai gazdanapok: XIX. Nemzetközi Pálinkafesztivál – VIII. Vajdasági Kulináris és Élelmiszeripari Kiállítás – III. Zentai Magbörze

A Zentai Gazdakör és a Szent Miklós Pálinka Lovagrend immár tizenhetedik alkalommal szervezi meg az ünnephez kapcsolódó hagyományos ételek, termékek, termények és kézimunkák kiállítását

 

A rendezvény célja a Vajdaságban előállított termékek változatosságának, gazdagságának bemutatása, népszerűsítése, a helyi termelők és a vállalkozók közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Bízunk benne, hogy a termékek sokaságának látványa erőt és önbizalmat ad az emberek számára, erősíti a hitet saját értékteremtő erejükben, az önellátó fenntartás és a helyi piacok lehetőségében. Szeretettel meghívunk minden olyan előállítót, aki úgy gondolja hogy termékeivel színesíteni tudná a rendezvényt!

 

December 14., szombat, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

  1. Nemzetközi Művészeti Műhely 2019

Lámpás 2019

Mezei Erzsébet, a Zentai Képzőművészeti Alkotóműhely vezetőjének ünnepélyes kiállításmegnyitója. A X. Nemzetközi Művészeti Műhely Lámpás című tárlatán a Zentai Képzőművészeti Alkotóműhely művészeinek a 2019-es évben készült alkotásai kerülnek bemutatásra. A már hagyományos ünnepváró kiállítás a Zentai Alkotóház kiállítási termében nyílik meg. A kiállításmegnyitó ünnepi vendégfogadással folytatódik, mielőtt két alkotást kisorsolunk a megnyitó közönsége között.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

December 14., szombat, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója

Carlo Goldoni: A fogadósnő

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.

 

„ – Ki hordja otthon a nadrágot, Uram?

Én… De én is mosom és vasalom.”

(Denis Thatcher)

 

„Ebben a fogadóban minden férfi annak a nőnek a szoknyájára vadászik, aki a nadrágot hordja. Hisz az elérhetetlen, megfoghatatlan, megszerezhetetlen mindig a legizgalmasabb.

Mirandolina, a fogadósnő pont ilyen. Pikírt, nyersen pimasz őszinteségével mindenkit megbabonáz, elegáns parázs-varázsa minden szívet lángra lobbant. Azaz majdnem mindet. Hiszen a megállíthatatlan ágyúgolyó egyszer csak találkozik a ledönthetetlen fallal. S hogy mi lesz ebből a paradoxonból? Természetesen vígjáték. Goldoni módra. Hiszen egy szoknya meg egy nadrág az pont két dudás egy csárdában.

Háború ez – az idők kezdetével megegyező – férfi és nő között azért a bizonyos nadrágért, konok bizonygatása annak, érhet-e többet egyik, avagy a másik nem. De hiába a sziszifuszi csatározás, végül úgyis a szív diktál.” (Mészáros Tibor)

 

December 15., vasárnap, 17.00 óra. Városháza (oszlopcsarnok)

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Közös adventi gyertyagyújtás

Gyújtsuk meg együtt a harmadik gyertyát a város adventi koszorúján! A műsorban fellép Galusz Áron szavaló, a Cor Jesu Kamarakórus (művészeti vezető: Miklós Réka) és a Petőfi Sándor Általános Iskola szavalói (művészeti vezető: Kormányos Katona Gyöngyi)

 

A rendezvény szervezői: Zenta Község Önkormányzata, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ

 

December 15., vasárnap, 18.00 óra. Művelődési Ház

Örömvasárnapi adventi jótékonysági koncert

„Ideje van a szeretetnek” (A Prédikátor könyve 3,8)

A zentai Vöröskereszt és a Retrosong énekegyüttes közös jótékonysági rendezvénye

 

December 16., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház (tanterem)

Környezetvédelem Egy Órában

kegyedi rendszer

Mucsi Gábor ismeretterjesztő előadása

 

Van-e egyéb kert gondjainkra bízva a Földön kívül? Mi fán terem a kegyelem? Méltó-e a Kegyedi rendszer a nevére?

 

December 17., kedd, 18.00 óra. Művelődési Ház

Diákhangverseny

A zentai Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola tanulóinak félévzáró hangversenye

 

  1. децембар, уторак, 18.00 часова. Дом културе

Ђачки концерт

Традиционални полугодишњи концерт ученика Основне музичке школе „Стеван Мокрањац”.

 

December 17., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2019

BETLEHEMI UTAZÁS

Gyulai Béla lelkész képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása

 

A próféta szava szerint Betlehemből származik „aki uralkodó az Izraelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.” (Mikeás 5:2) Az ünnepek közeledtével ebben a vetítéssel egybekötött úti élménybeszámolóban elszeretnénk vezetni önöket arra a megragadó tájra, ahol mennyből jött angyal szólta egykor a jóhír szavait: „Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: mert született néktek ma a Megtartó, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”

 

December 17., kedd, 19.00 óra. Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

Csurka István: DEFICIT

Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

 

„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)

 

December 19., csütörtök, 18.00 óra. Művelődési Ház

Szent Mihály Szekere Vándorszínház előadása

„Szállj közénk szép titok, gyermekarcú Isten”

Karácsonyi előadás

 

Előadásunkban jelen korunk nehéz, és sokszor kilátástalannak tűnő helyzetéből kiindulva keressük a fényt, a szabadulást, a reménységet – a művészet eszközeivel. A Karácsony a fény és a szeretet ünnepe. Megpróbáljuk a várakozás örömét, az ünnep hangulatát, egy-egy pillanatát elővarázsolni, különböző megközelítésben megjeleníteni.

 

Irodalmi részleteket, verseket, zenéket, éneket és jeleneteket fűztünk össze, többféle műfajból válogatva, ismert és kevésbé ismert szerzőktől. Az előadást jelmezek és kellékek teszik még elevenebbé.

 

Előadók: Valter Ferenc – a Magyar Állami Operaház magánénekese; Várallyay Simon –zongoraművész hallgat; Géczy Karolina.

 

19–23. децембар, четвртак–недеља. Главни трг

Божићни вашар

У организацији Туристичке организације општине Сента: сусрет Витлејемских група, изложба рукотворина, кувано вино, божићне посластице

 

December 19–23., csütörtök–vasárnap. Fő tér

Karácsonyi Kavalkád

Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete hagyományos karácsonyváró rendezvénysorozata: Betlehemes találkozó, kézműves kiállítás, forralt bor, ünnepi édességek, karácsonyi hangulat

 

December 19–22., csütörtök–vasárnap, 19.00 óra. Soproni Petőfi Színház

A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciós előadása

Szarka Gyula – Szálinger Balázs: ZENTA, 1697

(rockopera)

Főbb szerepekben:

(Császári tábor)

Savoyai Jenő herceg, francia származású fővezér – Savanyu Gergely; Sigbert Heister báró, osztrák hadvezér – Nagy Gábor; Deák Pál, magyar huszárezredes – Vastag Tamás; Laczó Tamás, magyar huszár – Papp Attila; Julie Fayol, Eric Fayol francia hadmérnök lánya –Stéphanie Schlesser / Békefi Viktória; Pap – Major Zsolt.

(Török tábor)

Elmasz Mehmed, nagyvezír – Horányi László; Tököly Imre, kuruc kapitány – Szomor György; Borisz Petrovics, szerb kapitány – Wischer Johann; Eric Fayol, francia hadmérnök – Kósa Zsolt; Hajós Anna, zentai asszony, Laczó Tamás felesége – Békefi Viktória/Demeter Helga

Valamint:

A Sopron Balett, vajdasági néptáncosok és a Budapesti Fővárosi Nagycirkusz akrobatái

Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas).

Író: Szálinger Balázs (József Attila-díjas); Dramaturg: Katona Imre; Díszlet: Pataki András; Jelmez: Húros Annamária; Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas); Koreográfus asszisztens: Patyerek Csaba; Fényterv: Madarász János; Hangmérnök: Gulyás Szabó Gábor; Rendező: Pataki András.

 

December 20., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

kik voltak a három királyok?

Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása

 

December 20., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum

A Városi Múzeum XXI. karácsonyi néprajzi kiállításának megnyitója

Napsugaras oromfalak Zentán

A kiállítás rendezője Pejin Attila történész, muzeológus. Megnyitja Dévavári Beszédes Valéria nyugalmazott néprajzkutató

 

December 20., péntek, 19.00 óra. Zentai Alkotóház

Poszt(h)umusz most (is)

A zEtna magazin XX. évfolyamának záró estje

 

December 20., péntek 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

estiK

Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján

Szereplők: Balázs Áron (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas), Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas), Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György. Színpadi adaptáció: Góli Kornélia. Zene: Mezei Szilárd (Sterija-díjas) . Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Aleksandra Pešić. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

 

„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.

…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.” (Kosztolányi Dezső)

 

December 21., szombat, 09.00 óra. Kertek Helyi Közösség

Karácsonyváró

Az Együtt a Kertekért Egyesület, a Rákóczi Szövetség Zentai Ifjúsági Szervezete és a zentai VMSZ Női Fóruma játékos családi napot szervez, amelyen karácsonyfadíszeket készíthetnek a résztvevők. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

December 21. és 22., szombat–vasárnap, 19.00 óra. Művelődési Ház

А zentai fúvószenekar karácsonyi hangversenye

Vezényel Masa Tibor

 

21 и 22. децембар, субота–недеља, 19.00 часова. Дом културе

БОЖИЋНИ КОНЦЕРТ CЕНЋАНСКОГ ДУВАЧКОГ ОРКЕСТРА

Диригент: Тибор Маша.

 

December 22., vasárnap, 16.00 óra. Városháza (oszlopcsarnok)

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Mindenki karácsonya

Gyermekműsor keretében az adventi várakozás során elkészült karácsonyfadíszekkel ékesítik fel Zenta karácsonyfáját. A műsorban fellép a Thurzó Lajos Általános Iskola betlehemes csoportja (felkészítő tanár Horváth László), a Thurzó Lajos Általános Iskola szavalói (felkészítő tanár Juhász Attila), a Stevan Sremac Általános Iskola szavalói (felkészítő tanár Gere Elvíra és Pecarszki Elvira) és a „Kéz a Kézben” Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Civil Szervezete (művészeti vezető: Rácz Magdolna)

 

December 22., vasárnap, 17.00 óra. Fő tér

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Közös adventi gyertyagyújtás

Gyújtsuk meg együtt a negyedik gyertyát a város adventi koszorúján!

 

A rendezvény szervezői: Zenta Község Önkormányzata, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ

 

December 23., hétfő, 17.00 óra. Művelődési Ház

Ki mit tud?

A zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola karácsonyi vetélkedője

 

  1. 23. децембар, понедељак, 00 часова. Дом културе

Ко шта зна?

Новогодишњи надметање ученика сенћанске Економско-трговинске школе

 

December 23., hétfő, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Mark Twain: ÉVA ÉS ÁDÁM NAPLÓJA

Thaly Tibor fordítását felhasználva színpadra írta: Verebes Ernő.

Szereplők: Verebes Judit és Szilágyi Áron.

 

„Az emberiség hímnemű része, a történet legelején még csak egy férfiből állt, de már ez az egy is udvarias volt. Így történhetett, hogy ezen előadás címe: Éva és Ádám.

Furcsa, de mindketten naplót vezettek. Azért rendhagyó dolog ez, mert elejében még csak emlékeik sem igen lehettek. Később, ahogy az elmúlt napok száma szaporodott, a naplók is fokozatosan teltek meg mindenféle személyes észrevétellel, titokfejtéssel, kísérlet-leírásokkal, és nem utolsó sorban, a Másik megfigyelésével.

Az ősszülők világának meseszerű felfedezése, Mark Twain számára olyan lehetett, mint Ádám és Éva világra való rácsodálkozása. Ebben az előadás-kísérletben a két napló, Éva és Ádám vallomásszerű monológja fésülődik egybe, a közönségnek, mint a jövő emberiségének mutatkozva be, ugyanakkor egymással is kokettálva, perlekedve, eljutva addig, amit ma úgy hívunk: szerelem.” (Verebes Ernő)

 

December 27–29., péntek–vasárnap, 19.00 óra. Spectrum Színház (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi Spectrum Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház, közös előadása

Hubay Miklós: RÓMAI KARNEVÁL

Szereplők: Margitka: Farkas Ibolya. Író: Győrffy András (Jászai Mari-díjas). Igazgató: Kárp György. Zénó: Wischer Johann (Bánffy Miklós-díjas). Díszlet: Pataki András. Dramaturg: Molnár Anikó. Rendező: Pataki András (Jászai Mari-díjas).

 

A darab főhőse, az egykor ünnepelt színésznő, úgy érzi, nincs hely számára ebben a világban, ezért megoldásnak az éhhalált választja. Eközben a színház igazgatója szorult helyzetbe kerül: egy napig neki kell szórakoztatnia a Magyarországra érkező egykor híres írót. Támad egy mentő ötlete, felkéri a színház kiöregedett színészeit, jegyszedőit, páholynyitogatóit, hogy játsszák el az író darabját A hivatásából kiszorult csodaváró főhősünk minden lehetőségbe belekapaszkodik, hogy sorsát jobbra fordítsa. De van-e esélyünk egy hazug korban? A perifériára szorult, valaha ünnepelt színésznő újból színpadra kerülhet-e, vagy játékszere lesz egy pillanatnyi hatalmi érdeknek?

 

Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista, a magyar irodalom klasszikus életművet alkotó képviselője volt, aki szinte kamaszkorától a magyar drámairodalomra és az azt éltető színjátszásra tette fel életét és attól nem tántorodott el.

Hubay Miklós 1918. április 3-án született Nagyváradon. Pályakezdésétől szenvedélyesen foglalkoztatt a drámai műfaj jövője, és az elsüllyedt magyar drámai hagyomány felelevenítésén fáradozott. Már az első darabja a Magyar Nemzeti Színház repertoárján szerepelt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar dráma napját. Nevéhez fűződik az első magyar musical.

Hubay Miklós háromszor kapott József Attila-díjat (1955, 1965, 1975), 1994-ben elnyerte a Kossuth-díjat, 1997-ben pedig – életműve elismeréseként és a Hová lett a Rózsa lelke? című drámájáért – Szép Ernő-díjat. Az írót 2003-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetéssel, 2004-ben pedig életművéért Arany János irodalmi díjjal jutalmazták. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották.

 

Pataki András:

„A darabválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy Farkas Ibolyának, az erdélyi színjátszás legendás, kiemelkedő művészének keressünk egy olyan jutalomjátékot, amely tiszteleg a gazdag pályafutása, a hatvanadik szezonja előtt. Egyúttal lehetőséget nyújt arra is, hogy a marosvásárhelyi színházi világ aranykorszakának – amikor világszínvonalú alkotók dolgoztak az ottani teátrumban – másik két ikonikus színésze, Kárp György és Györffy András együtt léphessen színpadra. A már nyugdíjas művészekkel együtt játszik a Vajdaságból érkező Wischer Johann, aki a zentai teátrum vezetőjeként mindig fontos tartóoszlopa, közvetítője a nemzeti identitással kapcsolatos gondolatoknak, a határon túli magyar színjátszás ápolásának. Ezért különleges és izgalmas generációs találkozásnak gondolom ezt a munkát. Ennek szellemében a Soproni Petőfi Színház, a marosvásáhelyi Spectrum Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciójában készül az előadás.

A színmű választása számomra arról is szól, hogy a hivatásukat évtizedekig művelő kollégák megérdemlik, a jelen alkotói gondolkodjanak bennük, elsősorban a tehetségük, érdemeik elismerése miatt. Létkérdésnek tartom a színházi munkában a generációk szaktudásának áramlását. Természetes legyen az idősebb, tapasztaltabb kollégák megbecsülése. Nyitottnak kell lenni az ilyen találkozásokra, mindig érdemes tanulni az elődöktől, s a megszerzett egyetemes tudásanyagokat csak úgy lehet időről-időre áthagyományozni, ha különböző életkorú emberek szót értenek egymással.

A Római karnevál ebből a szempontból is aktuális kérdést jár körül. Hubay Miklós történetének főhősét, Lánczy Margitról, a Nemzeti Színház színésznőjéről mintázta. Őt a kommunista időkben egy koncepciós perben börtönbüntetésre ítélték, majd szabadulása után páholynyitogatóként alkalmazták. Jellemző az akkori kommunista hatalom módszereire, olyan eljárásban ítélték el Lánczy Margitot, amikor letartóztatásakor a gépírónő rosszul írta a foglalkozását, színésznő helyett szövőnőt gépelt, de ez sem akadályozott meg senkit abban, hogy perbe fogják. Erre a hatalom kitalált egy történetet, miszerint a szövőgépgyár ipari titkait adta ki az olaszoknak. Ezért csukták le. Érdekesség, Hubay szerint amikor a börtönből kijutott színésznő hazament egykori otthonába, akkor a csengetés után a per egyik tanúja nyitott ajtót neki.

Nem csak Lánczy Margit sorsa ad valós, visszakereshető utalást, helyzetet a színműhöz, hanem az is, tényleg történt hasonló eset a szocialista időkben itthoni színházban, amikor így ment le egy kirakatpróba csak az ideérkező írónak. Ezért a színésznő, az író és színházigazgató figurája is hordozhat kapcsolódást, tükröt a múlt szituációihoz, akkori kulturális jelenségekhez, embertípusokhoz, így a kellékeshez, aki a szocialista, besúgásokra épülő rendszerben boldogulni kívánó kisemberként igyekszik helyezkedni, túlélni mindig.”

 

Farkas Ibolya:

„Ez a színdarab rólam is szólhatna, akár én is lehetnék a főszereplője. Megéltem a pályafutásom alatt azt, hogy egy idő után úgy tekintettek rám, mintha nem is léteznék. A marosvásárhelyi közönség és szakma évtizedes elismerése mellett azt vettem észre, nem kellek, nem csörög a telefon szerepek miatt. Megpróbáltam létezni, fennmaradni. Tanítottam sokáig. Ekkor kezdtem az önálló estjeimet összeállítani, Fedák Sáriról, önéletrajzi írásaiból készült a Börtönnapló, nagyon szerettem. Nem tudtam feladni soha a pályát, nekem ez jelenti az életem. Színésznő vagyok, az akartam lenni mindig. Hányszor voltam a földön, nem is tudom, de mindig fel tudtam állni a padlóról, s folytatni. Nem keresek színésznői mintákat, sorsokat ehhez a szerephez, elég visszagondolnom az életemre. A mondatok, az érzések bennem, a lelkemben is élnek.”

 

Kárp György:

„Igazgatót játszom a darabban, voltam is egy ideig ilyen pozícióban, még, ha nem is akartam vezető lenni, ám csak a színházzal foglalkoztam ekkor. Talán ezért sem lincseltek, vertek meg soha… Akadnak olyan valós sorsok, minták, történetek előttem, amikor valakit a hatalom félretett, még direktorként is. Ilyen például báró Kemény János, aki 1940-es években a Kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója, majd a marosvásárhelyi Székely Színház egyik megszervezője volt. Őt az osztályharc keretében megfosztották vagyonától, hogy el tudja tartani családját, mészégetőbe küldték napszámosnak és ott is halhatott volna meg, ha nem súgják meg egyik magas rangú barátjának, hol dolgozik. Kiemelték onnan, némiképp rehabilitálták. Adtak neki egy könyvtáros állást, olyan épületben, amin nem volt ablak. Megtört az élete, többet érdemelt volna, de mindig képes volt sorsával, irodalom és színházszervező képességével, tehetségével nyomot hagyóan felülírni ezt az időszakot is.”

 

Györffy András:

„Az írókkal mi színészek soha nem kötekedtünk. Dolgoztunk Sütő Andrással, Székely Jánossal, román drámaírókkal, akik el is jöttek próbákra, premierekre. Nyugati szerzőket jó ideig nem lehetett játszani a román színházaknak, másokat meg az eszmeiségük miatt kellett műsorra tűzni, ezek voltak a kötelező darabok a párt, a kormány miatt. Akadt arra példa, hogy olyan előadást készített Harag György rendező egy műből – amit kikért magának az író, harsogva mindenütt, hogy ez nem az ő darabja – amely a maradandó színháztörténeti pillanatok egyik csiszolt gyémántköveként vált az utókor részéve. Most már kezd egyre jobban előtérbe kerülni a kortárs irodalom a román színházakban, tűnnek fel a fiatal szerzők, színészek. Azt viszont észrevettem, hogy a generációnkat az utóbbi évtizedben már nem keresik annyira. A generációváltás hátulütője is ez. Mi már szerintem túltettük magunkat ezen. Van egy mondás: »a színházat meg lehet utálni, csak abbahagyni nem…«”

 

Wischer Johann:

„Nagyon örülök, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban tarthatjuk meg ennek a számunkra is nagy jelentőséggel bíró színdarab bemutatóját. Fontos pillanat ez nekünk. Mi a generációk közötti átjárhatóságra tettük le a voksunkat. Fiatal a társulatunk, több irányba nyitottunk a darabválasztásainkkal, hogy széles közönséget tudjunk megszólítani. Az ilyen típusú hiánypótló drámák igénylik, hogy hiteles, az életet bölcsen, tapasztaltan szemlélő, a szakmájukat magas színvonalúan képviselő színészek tolmácsolják azokat a gondolatokat, sorsokat, történeteket, amelyek mindig színházi téttel bírnak. A színészi életpálya, a színház világa beszippantó erővel bír, nehezen lehet kilépni belőle. Ebben az előadásban a színésznő ezzel szembesül. A darabban egy rendszeren belül érvényesülni akaró, szerethető színpadi dolgozót játszom. Ő megpróbál az idős színésznőn segíteni, megmenteni a saját módján, hogy engedje már el a színházat, akkor életben maradhat. A színházban dolgozók másképp élik meg a napokat, az érzelmeket ilyen közegben. Akad, aki tud civilként belül maradni ebben, a legtöbben viszont élethivatásként tekintenek a színházra. Erről is szól ez a darab számunkra.”

 

December 26., csütörtök. 07.00–19.00 óra. Zentai Főposta (Posta utca 2.)

Emlékbélyegző

A főpostán emlékbélyegző lesz forgalomban a 70 éves Bélyeggyűjtő Egyesület (1949–2019) tiszteletére

 

December 26., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Csurka István: DEFICIT

Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

 

December 27., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2019

Dzsódhpur

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

Dzsódhpur az egykori Marvár állam fővárosa, 850 000 lakosával Rádzsasztán állam második legnagyobb települése. Dzsódhpurt a kékre festett házai miatt gyakran a Kék Városnak is hívják. A kék házikók a Mehrangarh-erődöt ölelik körbe. Hogy az erődváros lakói házaikat miért festették be a kék szín különböző árnyalataival, nem teljesen egyértelmű. A legtöbben abban hisznek, hogy ez az indiai kasztrendszerhez kapcsolódhatott. A legmagasabb kaszt tagjai, a bráhminok (ide tartoznak: a nevelők, a tanítók, a törvényhozók, a tudósok, a papok és a prédikátorok) úgy gondolták, hogy ha házaik falát kék színűre festik, akkor így megjelölik az állandó lakhelyüket, és megkülönböztetik magukat a társadalom többi részétől. Azonban a lakosság más csoportjai is követték ezt a szokást. Dzsódhpur lakossága azóta is kitartóan fenntartja ezt a hagyományt. Az otthonok ezért állítólag hűvösebbek.

A város a sivatag tövében, alacsony homokkődombon áll. 10 km hosszú fal védi és határolja el a homoktól.

A város mögött lévő sziklás magaslat uralja a tájat, csúcsán tekintélyes erőd áll.

Dzsódhpur a romantikát és Rádzsasztán régi feudális fényét sugározza. A várost 1459-ben alapította Ráo Dzsodha, a Marvár Fejedelemség rathor királya. Természetesen magárol nevezte el először Dzsódhgárnak. A XVI. században a kereskedelemből meggazdagodó város az akkori legnagyobb fejedelemség fővárosa. Az itt megtelepült gazdag kereskedők, a marvárik utódai ma is számos vezető kereskedelmi vállalatot irányítanak.

A városban érezhető a dicső múlt jelenléte. A paloták, az erődök, a templomok és más elegáns építészeti emlékművek erre emlékeztetik az ide látogatót.

Két napig csodáltuk Dzsódhpur palotáit. A második napon nagy élményben lehetett részünk, hiszen részt vehettünk egy hercegi esküvőn, amelyet elegáns szállodánkban tartottak. Mivel rajtunk kívül más turista nem tartozkodott itt, egy jóképű fiatal rádzsput meghívott bennünket is a különleges szertartásra. A 300 vendég között mi voltunk az egzotikus különlegességek. Többet filmeztek bennünket mint a fiatal párt!

Rádzsasztán – a Királyok lakhelye (a rádzsputok jelentése: királyfik) – még ma is történelmi múltjából él. Maharadzsái – jelentése: nagy király –, hiába fosztotta meg a törvény hatalmuktól, ma is erős urak. A címet csak a legidősebb fiú örökli. Az ősi harcos kaszt, a ksatriják leszármazottai a rádzsputok, kiknek lovagiasságárol és vitézségéről mondák regélnek.

A fiatalokat a szülők hozzák össze. Sokszor az esküvő előtt nem is látják egymást, és az órákig tartó ceremónia alatt a menyasszonyt fátylakkal, ékszerekkel, ruhakölteményekkel takarják el. Mivel a hindu hölgyek általában szépek, nem éri a vőlegényt csalodás, mikor kicsomagolja immár feleségét az ünnepség után. Általában a házasságok harmonikusak, úgy látszik a tapasztalt szülők jobban tudják, mi teszi boldoggá gyermekeiket, mint saját maguk.

A rádzsputok kedvelik az élénk színeket, öltözékük festői. A férfiak jellegzetes fejfedője a rózsaszín vagy sárga csőrös turbán, a pagri. A nők öltözéke földig érő szoknya, könyökig érő ujjú mellény, amelyre méteres hosszúságú köppenyt öltenek. A gazdag, elökelő asszonyokat hagyományos ékszerek borítják a szó szoros értelmében tetőtől talpig, de a szegények is szeretik az olcsóbb, de színes tarka díszeket.

A gyönyörűen kivilágított parkban egy mesevilágban éreztük magunkat.

 

December 27., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Carlo Goldoni: A FOGADÓSNŐ

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit

Ének-mentor: Koncz Éva; Jelmez: Janovics Erika; Díszlet: Mészáros Tibor; Rendező: Mészáros Tibor.

 

December 29., vasárnap, 17.00 óra. Művelődési Ház

Vajdasági Vándormozi

Égbőlpottyant Mikulás

 

Égbőlpottyant Mikulás – szinkronizált, német, családi filmvígjáték, 107 perc.

 

Korhatár nélkül

Belépőjegy 18 éves kor alatt 150 dinár, 18 éves kortól 250 dinár.

 

A nyolcéves Ben családjával beköltözik nagyapja megüresedett házába. Az új környezetben nagyon magányos, nehezen illeszkedik be. Helyzetét megnehezíti az iskolatársakkal vívott küzdelem, a család életét pedig még inkább megváltoztatja az, hogy édesapja elveszíti munkáját. Kint szürke eső esik, és csak az utal az ünnep közelségére, hogy Ben édesanyja most nyitja meg saját, házi készítésű édességeket áruló boltját…

Niklas Julebukk, az utolsó igazi Mikulás szokásos teendőit, vagyis a kívánságlisták begyűjtését és az ajándékok elkészítését végzi, miközben Waldemar Wichteltod-al is meg kell küzdenie, aki az óriási Diótörők segítségével átvette a hatalmat Karácsonyföldén, és az ajándékozás örömét üzletté akarja változtatni. Julebukk a két, mindig civakodó kobolddal, és a két hűséges angyallal, valamint az utolsó láthatatlan rénszarvassal együtt megszökik, hogy megmentse a Karácsony szellemét.

A kis csapat éppen Ben városkája közelében ér földet, aki a szomszédban lakó Charlotteval együtt a segítségükre siet. A gyerekek csatlakoznak hozzájuk, Julebukk egy kis varázslattal beindítja az édességboltot, aztán együtt csempésznek havat Karácsonyföldéről, hogy visszahozzák az ünnepi hangulatot a kisvárosba. A végső csatára a gonosszal a mese birodalmában kerül sor…

 

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=f_QKQoZQcis

Rendező: Oliver Dieckmann. Forgatókönyv: Cornelia Funke regénye alapján, Benjamin Biehn, Robin Getrost, Uschi Reich. Producer: Bernd Krause, Uschi Reich. Fényképezte: Alexander Fischerkoesen. Vágó: Christian Nauheimer. Animáció: Mette Ilene Holmriis, Sam Siahaija. Zene: Niki Reiser, Peter Wolf. Szereplők: Alexander Scheer, Noah Kraus, Mercedes Jadea Diaz, Jessica Schwarz, Fritz Karl, Volker Lechtenbrink, Christine Urspruch.

 

  1. децембар, уторак, 00.00 часова. Главни трг

Ватромет

 

December 31., kedd, 00.00 óra. Fő tér

Tűzijáték