novemberi programajánló

Програмска понуда за новембар

2020

 

Október 31., szombat, 17.00–22.00 óra. Zentai Alkotóház

A zEtna (amorf) XVII. Irodalmi Fesztiválja

[17.00] Teliföldön. Smit Edit, Beszédes István, Sinkovits Péter beszélgetése. [18.00] Fejbunker. Döme Szabolcs és Hernyák Zsóka beszélgetése. [19.00] Hermész tenyerén. Nagy Abonyi Árpád és Virág Gábor beszélgetése. [20.00] Behódolt tartomány. Bozsik Péter és Patócs László beszélgetése. [21.00] Barbár mesék. Bakos Árpád és Miroslav Jovančić koncertje.

 

November 1., vasárnap, 15.00 óra. Felsővárosi köztemető

Mindenszentek ünnepe és halottak napja

Holtak emlékezete

Ünnepi szentmise a kálváriadombon, amelyet ft. Szeles Oszkár esperes-plébános celebrál, és kegyeletadó megemlékezés mindazokról a hősökről és mártírokról, akik életüket áldozták, vérüket hullatták a városért és népéért. A megemlékezés szónoka Czegledi Rudolf Zenta község polgármestere.

 

A szentmise után, 16 órakor sírszentelés, alkalmi műsor és koszorúzás az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc, valamint az 1944-es ártatlan áldozatok emléksírhelyénél lesz. Történelmi bevezetőt Sztantity Szebasztián mond. A műsorban közreműködik a zentai Pöndöly asszonykórus

 

November 4., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Csurka István: DEFICIT

Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

 

„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)

 

November 6., péntek, 19.30 óra. Művelődési Ház

A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vendégjátéka

KAI HENSEL: KLAMM HÁBORÚJA

(monodráma)

Fordította: Kovács Kristóf. Klamm szerepében: László Sándor m.v. Rendező: Mezei Kinga m.v.

Az előadásban elhangzik Kovács Áron Ádám Távol a nagy hegyen című szerzeménye.

 

Kai Hensel monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története…

Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi-díjjal elismert monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története. A tanulók levélben tudatják némettanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükben teljes ellenállást, igazi passzív rezisztenciát hirdetnek. Klamm tanár úr megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, ám ebben az osztályban ez már nem lehetséges. Majd ő is meghirdeti saját háborúját, immár az egész iskola, valamennyi kollégája és az igazgató ellen. Abban reménykedik, hogy a diákokat ebben a furcsa háborúban maga mellé tudja állítani. Ők azonban továbbra is hallgatással válaszolnak egyre őrültebb megnyilatkozásaira. Jelenetről jelenetre foszlik le az elvárásoknak megfelelő viselkedés és modor hősünkről, aki végképp elveszítve a talajt lába alól olyan tabukat is néven nevez, melyek az iskolai konvenciók alapjait kérdőjelezik meg.

A dráma egy tanóra hosszúságú, kicsengetésekkel tagolt játék, a Németországban egyre népszerűbb osztályteremszínház első magyarországi adaptációja. A osztálytermi színházi előadás nem drámafoglalkozás, nem tornatermekben turnézó utazószínház vagy „rendhagyó irodalomóra”, de nem is dramatikus osztályfőnöki óra. A műfaji meghatározás olyan előadásra utal, melyben a drámai hatást fokozza, hogy a „sűrített valóság”, vagyis a fikció valódi vagy ahhoz hasonló színházi helyszínen kerül bemutatásra.

A kamaszoknak szóló új, színházi műfaj nemcsak a színházban, hanem akár az iskolákban, osztálytermekben szembesíti a diákokat azokkal a sajátos problémákkal, melyekkel a mindennapi iskolai élet során találkoznak. Szórakoztatva, elgondolkoztatva segít fejleszteni a tizenévesek kommunikációs, konfliktuskezelő és empatikus készségét. A darab sajátos dialógusa, melyben Klamm mondataira minden alkalommal a diákok némasága felel, akár a görög sorstragédiák, a főhős bukásával végződik. Érzünk-e katarzist vagy bármilyen elégtételt Klamm furcsa bocsánatkérését hallva? Vagy elnyeri, akár a legcsekélyebb mértékben is, csodálatunkat riasztó őszintesége? Ezekre a kérdésekre az előadásokat követő beszélgetések során egymásnak kell megfelelniük az osztályteremben maradt diákoknak és tanároknak. A válaszok segítséget adhatnak mindnyájuknak a másik oldal és saját helyzetük jobb megértéséhez.

 

November 7., szombat, 17.00 óra. Városi Múzeum

Kiállítászáró tárlatvezetés a Háborúk közötti történetek Zentáról 1918–1941. című kiállításhoz

Pejin Attila múzeumvezető, történész, muzeológus kalauzolásával

 

Városnapi kiállításunknak – az impériumváltás eltérő megélése miatt – adhattunk volna olyan címet is, hogy: „Megszállástól megszállásig”, „Felszabadulástól felszabadulásig”, attól függően, milyen szemszögből, milyen szemlélettel közelítjük meg azt. A zentaiak többsége viszont ma sem képes saját történelmének távolságtartó, objektív elfogadására, ahol a szerepek koronként cserélődve lehetnek jók vagy rosszak (s ebben persze nem különböznek a hozzájuk hasonló többnemzetiségű települési közösségekhez). Többnyire mindenki továbbra is valami igazságot keres, holott a valóságnak mindenki számára fontosabbnak kellene lennie.

 

7. новембар, субота, 18.00 часова. Градски музеј

Стручно вођење кроз изложбу „Међуратне приче сенћанске 1918–1941”

у пратњи кустоса-историчара музеја Атиле Пејина на српском језику

 

Због различитог доживљавања промене империја могли бисмо да нашој изложби дајемо и наслове попут „Од ослобођења до ослобођења”, или „Од окупације до окупације”, сходно виђењу и тачки гледишта. Свесни смо, међутим, да Сенћани, без обзира на националну припадност, већином нису спремни да своју историју прихвате објективно, „из даљине”, где се улоге добрих и лоших повремено мењају (у томе се не разликују од осталих, вишенационалних заједница). Већина и даље тражи и тера неку своју истину, правду, премда би стварност свима њима – нама – била много битнија.

 

November 7., szombat 18.00–20.00 óra. Zentai Alkotóház

A zEtna (amorf) XVII. Irodalmi Fesztiválja

[18.00] Legalja. Orcsik Roland és Patócs László beszélgetése. [19.00] Szövegek érintésre. zEtna-szerzők felolvasása.

 

November 9., hétfő, 17.00–19.00 óra

Mementó 2020

Megemlékezés az 1944 őszén Zentán elkövetett magyarellenes atrocitások áldozatairól

 

17.00 óra         Gyászmise a Szent István-templomban

18.00 óra         A szentmise után az emlékező gyülekezet a Szent István-templomtól a Tisza-hídnál elhelyezett emlékkopjafához vonul. Az ártatlan áldozatok nevének felolvasását követően – alkalmi műsor keretében – kegyeletadó koszorúzás kezdődik. Történelmi bevezetőt mond Pataki Tibor. Közreműködik a zentai Délibáb vegyes kórus

 

12. novembar, četvrtak, 19.30 časova. Dom Kulture

IMA JEDNA ZEMLJA

Rasna komična i satirična monodrama

po knjizi Pisma iz srbije Bojana Ljubenovića

Produkcija: Jovica Jašin. Režija/dramatizacija: Jovica Jašin. Igra: Jovica Jašin. Trajanje: 70 min. Premijera: 2014.

 

„Predstava IMA JEDNA ZEMLJA, u izvođenju Jovice Jašina, bazirana je na popularnoj knjizi PISMA IZ SRBIJE (dobitnik je Domanovićeve nagrade za 2015. godinu), poznatog srpskog satiričara Bojana Ljubenovića. Glavni junak ove predstave je Ljubenovićev izmišljeni stranac, koji hirurškom preciznošću, na duhovit i lucidan način secira srpsku stvarnost, ukazujući publici na ovdašnje paradokse, anomalije, mane i vrline. Duhovit je na momente, a satiričan čitavo vreme i obrnuto, pa se publici čini da se umesto u pozorištu nalazi pred velikim ogledalom u kome neprestano vidi sebe. Gledaocu će se taj odraz ponekad svideti, a ponekad ne, ali će na kraju ipak morati da prizna da je to on, ma koliko mu to teško palo.

 

IMA JEDNA ZEMLJA je duhovita i opora, uzima se kao gorki lek, ali garantuje da će posle nje svakome ko je pogleda biti bolje” – Aleksandar Čotrić

 

Predstava gostovala u Beču (Srpski kulturni forum), Cirihu (Srpsko kulturno društvo), Makedoniji na festivalu humora i satire IN VINICA VERITAS Vinice, Beogradu, Novom Sadu, Šapcu…

 

November 14., szombat, 18.00 óra. Városi Múzeum

HELYI SZÍNEK – HELYSZÍNEK

A Zentai Művésztelep kiállításmegnyitója a Vajdasági Magyar Képzőművészet Napján és a május 18-ról e napra halasztott Múzeumok éjszakáján

 

November 14., szombat 19.00–20.00 óra. Városi Múzeum

Szöveg-érintések

zEtna-szerzők felolvasása a Múzeumok éjszakáján

 

November 17., kedd, 07.00–19.00 óra. Zentai Főposta (Posta utca 2.)

Emlékbélyegző

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17.–1805. január 28.) költő születésnapján a zentai főpostán alkalmi emlékbélyegzőt használnak. Felsőhegyen 1870. november 17-én nyitotta meg kapuit az iskola. 1975-től a zentai Petőfi Sándor Általános Iskola Kihelyezett Tagozata Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli.

 

November 17., kedd, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Carlo Goldoni: A fogadósnő

Szereplők:

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.

 

„ – Ki hordja otthon a nadrágot, Uram?

– Én… és én is mosom és vasalom.”

(Denis Thatcher)

 

„Ebben a fogadóban minden férfi annak a nőnek a szoknyájára vadászik, aki a nadrágot hordja. Hisz az elérhetetlen, megfoghatatlan, megszerezhetetlen mindig a legizgalmasabb.

Mirandolina, a fogadósnő pont ilyen. Pikírt, nyersen pimasz őszinteségével mindenkit megbabonáz, elegáns parázs-varázsa minden szívet lángra lobbant. Azaz majdnem mindet. Hiszen a megállíthatatlan ágyúgolyó egyszer csak találkozik a ledönthetetlen fallal. S hogy mi lesz ebből a paradoxonból? Természetesen vígjáték. Goldoni módra. Hiszen egy szoknya meg egy nadrág az pont két dudás egy csárdában.

Háború ez – az idők kezdetével megegyező – férfi és nő között azért a bizonyos nadrágért, konok bizonygatása annak, érhet-e többet egyik, avagy a másik nem. De hiába a sziszifuszi csatározás, végül úgyis a szív diktál.” (Mészáros Tibor)

 

November 18., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?

Férfimese

A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.

Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.

 

„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)

 

November 19., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?

Férfimese

A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.

Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.

 

„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)

 

November 20., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

A szenvedéseink a bűneink következményei?

Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása

 

November 20., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?

Férfimese

A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.

Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.

 

„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)

 

November 24., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2020

Kambodzsa – Angkor, a csodálatos romváros

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

„Vietnámból repültünk Kambodzsába. Sajnos az országból keveset láttunk, csak Angkor, a khmer romok körül mozogtunk, de ez itt elénk táruló látvány csodálatos volt!

Az ország dicső múltjáról a most következő filmből lehet többet megtudni. Kambodzsa újabbkori történelme csupa szenvedés volt. Először a nyugatiak zsákmányolták ki az országot, majd a Vörös Khmerek borzalmas rémuralma következett Pol Pot hírhedt vezetése alatt. A rendszernek csaknem 3 millió áldozata volt, a tanult, gondolkodó emberek munkatáborba, börtönbe kerültek, kínozták őket.

A sok nyugati segély ellenére az ország rendkívül szegény, óriási a korrupció, nagy a munkanélküliség.

Angkor, a khmer templomok ősi városa Kambodzsa szívében található. A IX. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802–1432 között.

A víz körforgása több mint ezer éve határozza meg a Délkelet-Ázsiában található kambodzsai civilizáció létalapját. A világ egyik legnagyobb belvizének, a Tonle Szapnak partján a IX. századtól egy új népközösség alakult ki. 500 év alatt a világ egyik legmagasabb szintű civilizációja fejlődött ki: virágzó, gazdag, tele művészettel és mágiával. Ez a Khmer Birodalom. A khmerek mitologiája is a vízre épül. A világ egy hegyekkel határolt négyzet, ami a tejóceánon úszik, közepán a Mehru, az istenek és angyali táncosnők otthona.

Angkor a khmerek mitologiájának kőbe és vízbe formált képe, mennyei hely a földön.

Az uralkodók hol megerősítették Angkor fővárosi státuszát, és tiszteletben tartották eredeti városszerkezetét, hol lerombolták, vagy a korábbiaktól elkülönülő, saját várost építettek hozzá. Így egészen különleges épületkomplexum jött létre a Mekong-medencéjének »nagy tava«, a Tonlé Szap közelében, Phnompentől 242 kilométerre északnyugatra.

A Khmer Birodalom fénykorában a fővárosnak hatszázezer-egymillió lakója lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának.

Csak a templomokat rakták kőből, az összes többi építményt – a királyi palotákat is – fából ácsolták, mára tehát ezek mind az enyészeté lettek, így Angkor ma egy hatalmas »templomváros« képében mutatkozik, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban.

A XV. században számos alkalommal, így 1431-ben is a sziámi thaiok megtámadták Angkort. A város hét hónapos ostrom után elesett, majd nem sokkal a támadók visszavonulása után elnéptelenedett. Az őserdő pedig lassan benőtte, elrejtette az épületeket, és a város hírét csak legendák őrizték.

Angkort francia kutatók »fedezték fel« újra a XIX. század közepén. A XX. században 200 négyzetkilométeres területet tisztítottak meg az őserdőtől. A város kilépett a múlt homályából és világhírre tett szert. Ma Angkor Délkelet-Ázsia egyik leglátogatottabb helye; 1992-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

A fojtogató fügefákkal küszködő romok, a levelek közül kikukucskáló istenek és táncosnők, titokzatos hangok az őserdőben – hihetetlen mágikus hatással vannak a látogatóra. Sok szép helyre utaztunk a nagyvilágban, de Angkort az első három helyre helyezném.” (Gere Lídia)

 

November 25., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

estiK

Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján

Szereplők: Balázs Áron (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas), Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas), Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György. Színpadi adaptáció: Góli Kornélia. Zene: Mezei Szilárd (Sterija-díjas) . Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Aleksandra Pešić. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

 

„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.

…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.” (Kosztolányi Dezső)

 

26. новембар, четвртак, 19.30 часова. Дом Културе

Хуманитарни концерт намењен помоћи Оливеру Пал Гајоди

РОМСКА ДУША

У програму учествују: Јанош Курина (клавир), Ференц Курина (контрабас), Мицхаел Курина (цимбалма), Иштван Веребеш (Бохак) (уметник кларинета), млађи, Густав Веребеш Курина (прва виолина) и Ирена Курина (вокал).

 

Укупан приход од концерта намењен је као помоћ оболелом Оливеру Пал Гајоди.

 

Концерт је подржан од стране Културно образовног центра „Тхурзо Лајош” Сента и од Општинске организације Црвеног Крста у Сенти.

 

November 26., csütörtök, 19.30 óra. Művelődési Ház

Jótékonysági hangverseny Pál Gajódi Olivér megsegítésére

Roma Lélek

A műsorban közreműködik: Kurina János (zongora), Kurina Ferenc (nagybőgő), Kurina Michael (cimbalom), Verebes István (Bohák) (klarinétművész), ifj. Verebes Kurina Gusztáv (primás) és Kurina Irén (ének).

 

A koncert teljes bevételét Pál Gajódi Olivér megsegítésére ajánljuk fel.

 

A rendezvény támogatója a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ és a Vöröskereszt Zentai Községi Szervezete

márciusi programajánló

Програмска понуда за март

2020

 

Március 3., kedd, 19.00 óra. Művelődési Ház (közösségi terem)

Rest-art produkció

Sok szép kis jelen

Dévényi Ádám szerzeményeiben költői minőségben szólt közéletről és egyéni sorsokról. A zajos, hangos sikernél biztos, hogy értékesebb a halkabb, de örökké tartó dalok művek megalkotása és előadása. Ádám ezt az utat járta. Míg körülötte jöttek-mentek a zajnokok, Ő dalnokként csendben végigjárta a neki szánt utat és alkotott, dalolt, amíg egészsége engedte. A Rolls Frakció és a Bikini is feldolgozott tőle dalokat, „Adj helyet magad mellett, Közeli helyeken” melyek a 80-as évek legnagyobb slágereive valtak.

 

Közreműködik: Szilágyi Áron, Verebes Judit, Ozsvár Róbert, Szalai Bence.

 

Március 4., szerda, 16.00 óra. Jézus Szentséges Szíve Templom

Sacrum triduum

A Szent Háromnap szertartásainak magyarázó bemutatása zenével, videóval és képekkel. Az első előadás 16 órától kezdődik. Témája: Nagypéntek liturgiája. A második előadás 17.30 órától kezdődik. Témája: Nagyszombat liturgiája. Előadó: Ft. mr. Szakály József címzetes prépost, a szabadkai Jézus, a munkás templom plébánosa. A rendezvény szervezője a Keresztény Értelmiségi Kör.

 

Március 5., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Csurka István: DEFICIT

Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

 

„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)

 

Március 6., péntek, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete díjátadó ünnepsége

AZ ÉV ÚJSÁGÍRÓJA díjAK ÁTADÁSA

A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) tizedik alkalommal adja át szakmai elismeréseit, amelyeknek presztízse az elmúlt évek során mind nagyobbá vált. A díjak megalapításának célja az volt, hogy az egyesület ráirányítsa a figyelmet a kiemelkedő teljesítményt nyújtó újságírókra, megköszönje a munkájukat, és arra ösztönözze őket, hogy a továbbiakban is hasonló színvonalú tevékenységet fejtsenek ki. A VMÚE minden évben öt kategóriában adja át szakmai elismeréseit: pályakezdő, írott sajtó, elektronikus média, valamint szórvány/kistérségi média és életműdíj. Az egyesület hagyományosan a magyar sajtó napjához kapcsolódóan szervezi meg a díjátadó ünnepségét, amely az elmúlt évek során a Zentai Magyar Kamaraszínházban talált állandó otthonra.

A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete díjátadó ünnepsége, amely nemzeti jelentőségű vajdasági magyar rendezvény, Magyarország Kormányának Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával, valamint a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ és a Zentai Magyar Kamaraszínház partnerségével valósul meg.

 

6. март, петак, 19.00 ч: Српски културни центар „Стеван Сремац”

Црногорски сепаратизам

Гост вечери је др Александар Раковић, виши научни сарадник на Институту за новију историју. Домћин вечери проф. Јован Гашовић

 

Március 6–7., péntek–szombat, 19.00 óra. Soproni Petőfi Színház

A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciós előadása

Szarka Gyula – Szálinger Balázs: ZENTA, 1697

(rockopera)

Főbb szerepekben:

(Császári tábor)

Savoyai Jenő herceg, francia származású fővezér – Savanyu Gergely; Sigbert Heister báró, osztrák hadvezér – Nagy Gábor; Deák Pál, magyar huszárezredes – Vastag Tamás; Laczó Tamás, magyar huszár – Papp Attila; Julie Fayol, Eric Fayol francia hadmérnök lánya –Stéphanie Schlesser / Békefi Viktória; Pap – Major Zsolt.

(Török tábor)

Elmasz Mehmed, nagyvezír – Horányi László; Tököly Imre, kuruc kapitány – Szomor György; Borisz Petrovics, szerb kapitány – Wischer Johann; Eric Fayol, francia hadmérnök – Kósa Zsolt; Hajós Anna, zentai asszony, Laczó Tamás felesége – Békefi Viktória/Demeter Helga

Valamint:

A Sopron Balett, vajdasági néptáncosok és a Budapesti Fővárosi Nagycirkusz akrobatái

Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas).

Író: Szálinger Balázs (József Attila-díjas); Dramaturg: Katona Imre; Díszlet: Pataki András; Jelmez: Húros Annamária; Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas); Koreográfus asszisztens: Patyerek Csaba; Fényterv: Madarász János; Hangmérnök: Gulyás Szabó Gábor; Rendező: Pataki András.

 

Március 7., szombat, 10.00 óra. Művelődési Ház

XXII. Hagyományaink Ünnepe

„Tej, túró, tejfel…”

Zenta község hagyományőrző és hagyományápoló csoportjainak huszonkettedik bemutatkozó napja. A műsor előtt, 9.30 órától tejtermékekből készült hagyományos ételekből nyílik kiállítás a Művelődési Ház új közösségi terében. A kiállítást véleményezi Paskó Csaba mesterszakács és Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató. Ünnepi köszöntőt mond Perpauer Attila, községi oktatási és művelődési tanácsos, továbbá Paskó Csaba, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja.

 

A bemutatott műsort Kiss Zsélykó néptáncpedagógus, Berec-Csizmadia Anna Junior Prima-díjas népdalénekes, Hézső Zsolt citeraoktató és Toldi István mesefa véleményezi. Vendégelőadó: Berec-Csizmadia Anna és a Juhász zenekar. Műsorvezető: Máriás Endre. A műsor után szakmai megbeszélés következik.

 

Főszervező a zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ. Fő támogatóink: a Magyar Kormány, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alap és Zenta Község Önkormányzata. A Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű regionális rendezvénye

 

Március 10., kedd, 11.00 és 13.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

A HÁROM ARANYGYŰRŰ

Zenés mesejáték

Szereplők: Rongyos királyfi – Szilágyi Áron; Királylány – Verebes Judit; Öreg barát, Liba – Virág György; Gebe/Paripa, Király. Liba – Dévai Zoltán; Fekete király, Sárkány – Nešić Máté; Szatócs, Csinos királyfi, Sárkány, Liba – Papp Arnold; Özvegy Burkus királyné, Liba – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). A mesét színpadra alkalmazta: Mészáros Anikó. Zene: Bakos Árpád. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Crnkovity Gabriella. Színpadi mozgás: Crnkovity Gabriella. Rendező: Crnkovity Gabriella.

 

Március 10., kedd, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

Könyvbemutató

Légy bátor élni!

Döme Ibolya legújabb kötetének ünnepélyes bemutatója

 

Március 11., szerda, 11.00 és 13.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

A HÁROM ARANYGYŰRŰ

Zenés mesejáték

Szereplők: Rongyos királyfi – Szilágyi Áron; Királylány – Verebes Judit; Öreg barát, Liba – Virág György; Gebe/Paripa, Király. Liba – Dévai Zoltán; Fekete király, Sárkány – Nešić Máté; Szatócs, Csinos királyfi, Sárkány, Liba – Papp Arnold; Özvegy Burkus királyné, Liba – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). A mesét színpadra alkalmazta: Mészáros Anikó. Zene: Bakos Árpád. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Crnkovity Gabriella. Színpadi mozgás: Crnkovity Gabriella. Rendező: Crnkovity Gabriella.

 

Március 12., csütörtök, 11.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

A HÁROM ARANYGYŰRŰ

Zenés mesejáték

Szereplők: Rongyos királyfi – Szilágyi Áron; Királylány – Verebes Judit; Öreg barát, Liba – Virág György; Gebe/Paripa, Király. Liba – Dévai Zoltán; Fekete király, Sárkány – Nešić Máté; Szatócs, Csinos királyfi, Sárkány, Liba – Papp Arnold; Özvegy Burkus királyné, Liba – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). A mesét színpadra alkalmazta: Mészáros Anikó. Zene: Bakos Árpád. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Crnkovity Gabriella. Színpadi mozgás: Crnkovity Gabriella. Rendező: Crnkovity Gabriella.

 

Március 12., csütörtök, 19.00 óra. Kevi (Móra István Művelődési Egyesület)

Március idusának ünnepe

„halljátok-e a dalt?”

Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére a kevi Móra István Művelődési Egyesület szervezésében. Az ünnepi műsor keretében színpadra lép Barta Júlia és Molnár Krekity Olga. Közreműködik: Bede Anett (gitár, ének) valamint bemutatkoznak a helyi óvodások, kisiskolások. Ünnepi beszédet mond Czegledi Rudolf polgármester

 

Március 13., péntek, 12.00 óra. Városháza oszlopcsarnoka

Március idusának ünnepe

In memoriam gróf Batthyány Lajos

Batthyány Lajos gróf, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke emléktáblájának megkoszorúzása, a „népek tavaszának” magyar reménységeit megvalósítani igyekvő, mártírhalált halt miniszterelnök tiszteletére. Történelmi összefoglalót Juhász Attila magyartanár mond. Közreműködik: Baráth László és Baráth Emília

 

Március 13., péntek, 16.00 óra. Felsővárosi köztemető

Március idusának ünnepe

Kegyeletes koszorúzás

Alkalmi tiszteletadás és főhajtás az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyénél a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület közreműködésével. Művészeti vezető: Recskó Szabolcs. Ünnepi beszédet mond Pék Zoltán köztársasági képviselő, a VMSZ Zenta Községi Szervezetének elnöke

 

Március 13., péntek, 18.00 óra. Művelődési Ház

Március idusának ünnepe

köddel összekötve

Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére. A műsorban közreműködik a Cor Jesu Városi Kamarakórus (művészeti vezető: Miklós Réka), a zentai Ispiláng néptánccsoport (művészeti vezetők: Baji Endre és Gnadig Kornélia) és dabasi Kossuth Művelődési Központ Tilinkó Néptáncegyüttese. (koreográfus és művészeti vezető: Farkas Gábor és Ragula Dalma; az együttest kiséri: Takács Bori és zenekara). Ünnepi köszöntőt Czegledi Rudolf polgármester mond. Az ünnepi rendezvénysorozat főszervezője és támogatója a Zenta Község Önkormányzat és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ

 

Március 14., szombat, 09.00 óra. Zentai Alkotóház

kőzműves-foglalkozás

A Gyermekbarátok Egyesülete szervezésében

 

Március 14., szombat, 18.00 óra. Bogaras (Bácska Helyi Közösség)

Március idusának ünnepe

márciusi fordulat

Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére a bogarasi Bácska Helyi Közösség szervezésében. Az ünnepi műsorban fellépnek a Búzavirág Művelődési Egyesület csoportjai

 

Március 16., hétfő, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Carlo Goldoni: A fogadósnő

Szereplők:

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.

 

Március 17., kedd, 11.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Carlo Goldoni: A fogadósnő

Szereplők:

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.

 

Március 18., szerda, 18.00 óra. Városi Múzeum

Kiállításmegnyitó

Érettségi kiállítás

A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti tagozatának végzősei minden évben érettségi kiállítást rendeznek. Ilyenkor a négy éven át tartó tanulmányaik során készített legsikeresebb munkáikat állítják ki, így méltó módon mutatva meg szakmai fejlődésüket és tanáraikkal való közös munkájukat. Idén a 2016–2020-as generáció mutatkozik be a közönségnek.

 

A kiállítás megtekinthető április 6-áig a Városi Múzeum galériatermében.

 

Március 19., csütörtök, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

Magyar találmányok az évszázadok során

Korenchy László képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása

 

Március 19., csütörtök, 19.00 óra. Ada (színházterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

Carlo Goldoni: A fogadósnő

Szereplők:

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.

 

Március 20., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

dániel próféta

Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása

 

Március 20., péntek, 19.00 óra. Művelődési Ház (Tornyos)

Március idusának ünnepe

„Föltámadott a tenger, A népek tengere…”

Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére a Tornyosi Helyi Közösség és a Herőce Polgárok Egyesülete szervezésében

 

Március 20., péntek, 19.00 óra. Topolya (színházterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Carlo Goldoni: A fogadósnő

Szereplők:

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.

 

Március 20–21., péntek–szombat, 19.00 óra. Spectrum Színház (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi Spectrum Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház, közös előadása

Hubay Miklós: RÓMAI KARNEVÁL

Szereplők: Margitka: Farkas Ibolya. Író: Győrffy András (Jászai Mari-díjas). Igazgató: Kárp György. Zénó: Wischer Johann (Bánffy Miklós-díjas). Díszlet: Pataki András. Dramaturg: Molnár Anikó. Rendező: Pataki András (Jászai Mari-díjas).

 

A darab főhőse, az egykor ünnepelt színésznő, úgy érzi, nincs hely számára ebben a világban, ezért megoldásnak az éhhalált választja. Eközben a színház igazgatója szorult helyzetbe kerül: egy napig neki kell szórakoztatnia a Magyarországra érkező egykor híres írót. Támad egy mentő ötlete, felkéri a színház kiöregedett színészeit, jegyszedőit, páholynyitogatóit, hogy játsszák el az író darabját A hivatásából kiszorult csodaváró főhősünk minden lehetőségbe belekapaszkodik, hogy sorsát jobbra fordítsa. De van-e esélyünk egy hazug korban? A perifériára szorult, valaha ünnepelt színésznő újból színpadra kerülhet-e, vagy játékszere lesz egy pillanatnyi hatalmi érdeknek?

 

21. март, субота, 19.00 часова. Дом културе

Српски културни центар „Стеван Сремац” Сента

Камерна сцена „Мирослав Антић” Сента

Милена Деполо: ОНЕ СУ ХТЕЛЕ НЕШТО САСВИМ ДРУГО

Улоге: Даница Ћушић, Теодора Нешић, Милица Ђорђевић, Софија Веселиновић, Тара Стојшић, Катарина Верикиос, Марија Зубац, Дуња Виловски, Кристина Бабин, Миљана Стефановић, Страхиња Ђорђевић, Момчило Радоњић, Урош Суботички. Музика: Себастијан Губик. Сарадници: Маја Радоњић, Марина Чикић, Наташа Фараго, Ђурђина Самарџић, Силвија Кордић, Јована Вејновић, Гордана Николић, Ђуро Бањац и Бранислав Тепавчевић. Режија и сценографија: Бранко Вучетић.

 

Március 22., vasárnap, 19.30 óra. Művelődési Ház (kamaraterem)

Kai Hensel: Klamm háborúja

Meddig terjed a tanár hatásköre, hol kezdődik és meddig tart a felelőssége? Mennyiben okolható egy tanári döntés, egy osztályzat az iskola falain kívül történt tragédiáért? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Klamm háborúja c. monodráma, melyben egy tanár küzdelmét, belső vajúdását láthatjuk a saját maga számára felállított erkölcsi és tanítási normák és a saját lelkiismerete között. Az előadás a tanárt megszemélyesítő László Sándor megrendítő vallomásán keresztül kérdez rá a tanár–diák kapcsolatokra, az iskolai problémákra, valamint a gyermekkori traumák személyiség-torzító hatásaira. Szereplő: László Sándor. Rendező: Mezei Kinga.

 

Március 23., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Virrasztok

Az ötven éves szabadkai Életjel – Csáth Géza Művészetbaráti Kör bemutatja Bata János Megkopott táj című verseskötetét. Az est vendége a költő. Fellép: Barát Magdolna, Bencsik István, Köteles Füleki Erzsébet, Miklenovics Aranka, Némedi Imre.

Közreműködik: Baráth László (tárogató). Rendező: Horváth Emma.

 

Részlet a könyv előszavából:

A végvári vitéz hét napja

 

A hét első napján, a vitéz, Magyarkanizsának fordul, és meghallgatja a fejetlen Keresztelő, az összezúzott arcú Anya, a lefejezett Krisztus kórusba mondott hét szavát, hogy: Ember, segíteni csak a szenvedő Isten tud!

 

Akár a hiszekegyet vallja hitét, nemcsak kedden, napjában megannyiszor, azok helyett is, akik világgá futottak, hogy: itt, a Duna és a Tisza között van a hazám, mint jó asszony combja ölel a két folyó, és rejt majd földje magába, mint jó asszony öle. De miféle élettelen út vezet az anyaföldbe!? (Iancu Laura)

 

A belépés díjtalan.

 

Március 24., kedd, 19.30 óra. Vigadó, Budapest

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

Csurka István: DEFICIT

Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

 

Március 25., szerda, 18.00 óra. Művelődési Ház (nagyterem)

„a magad helyén”

A zentai Pro Urbe-díjas Mécsvirág együttes előadása vajdasági költők verseiből. A műsorban fellép: Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin verséneklő valamint Verebes Krnács Erika előadóművész.

 

Március 27., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2020

Kerékpárral a Kaukázuson át!

Vörös Tamás képvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója.

 

Tamás arról mesél, hogy hogyan lehet 52 nap alatt 7700 km-t biciklizni és közben világot látni.

 

„Az idei év nyarán, 52 nap alatt, több mint 7690 km-t tettem meg kétkerekű vasparipám hátán, egy utánfutót vonszolva magam után. 9 országon át tekertem, többek között meglátogattam Ukrajnát, Oroszországot és Grúziát.”

 

Március 27., péntek, 18.30 óra. Művelődési Ház (nagyterem)

Ünnepi műsor a Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola alapításának 60. évfordulója alkalmából

 

27. март, петак, 18.30 часова. Дом културе

Свечани програм поводом 60 година од оснивања Економско-трговинске школе

 

Március 28., szombat, 10.00 óra. Dr. Berényi János Agrárinnovációs Iroda

előkészület a 2020. évi pálinkafőzési idényre

A Zentai Pálinkabírálók Társaságának rendezvénye. Előadó: dr. Rózsa Péter

 

Március 28., szombat, 15.00 óra. Szövetkezeti Otthon (Felsőhegy)

Húsvétváró ételkiállítás

A Felsőhegyi Könyvtár Csoport hagyományos húsvétváró ételkiállítást szervez a felsőhegyi Szövetkezeti Otthonban. A szervezők 14 órától kultúrműsorral is kedveskednek az érdeklődőknek. Az ételeket dr. Szőke Anna néprajzkutató véleményezi

 

Március 28., szombat, 19.00 óra. Aleksandar S. Vujić Városi Hangversenyterem

Gitárkoncert

Flávio Apro adai származású, közismert brazíliai gitárművész és tanár fellépése

 

Március 30., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2020

agra – a vörös erőd

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

„Az Agrai Erődben látható a Mogul Birodalom kőbevésett története. A félelmetes rozsdavörös falakat Nagy Akbar a leghatalmasabb mogul fejedelem emeltette, a csillogó fehér márványpalotákat Sáh Dzsahán építtette hozzá. A kőpalota-erőd története három mogul uralkodó életén ível át: Akbarén, a fiáén Dzsahángírén, valamint unokájáén Sáh Dzsahánén. A falakon belül mesés palotát építettek, a mogul korra oly jellemző építészeti stílusban, de annál bonyolultabban díszítve.

Európában évszázadokba telt, amíg a zord középkori citadellákbol kialakultak a kecses reneszánsz paloták, Agrában azonban a fejlődési folyamat három generáció alatt végbement. Az erőd egyik legmeglepőbb jellemzője: a hirtelen átalakulás a katonai erő bizonyításából a tékozló szépségbe.

Senki sem vitatja az erőd katonai jelentőségét. A Jamuna folyó partján félkör ívben helyezkedik el, a folyó alkotja egyik oldalát és 21 m magas fal veszi körül, ezt egy 12 m széles vizesárok, majd újabb 21 m magas fal követi. Ez a hasadékokkal és lőrésekkel teletüzdelt, kettős fal szemmel láthatolag elég erős ahhoz, hogy bárkit távoltartson attól a belső paradicsomtól, amelynek tornyait csak kivülről lehet bámulni. Szinte meglepődünk, hogy ebbe az áthatolhatatlannak látszó kőtömegbe mégis be lehet jutni, mindössze jegyet kell váltani az Amar Singh kapunál.

A Jamuna folyó pitoreszk keleti partján számos történelmi kert, palota, pavilon található, közülük azonban a legszebb Itmad-Ud-Daulah Núr Dzsehán királynő apjának és Mumtáz Mahal nagyapjának síremléke. A kicsi, de elegáns kertmauzóleumot márvány ékszerládikának nevezik. A fehér márvány, színes mozaikok, kőintarziák, rácsozatok jelzik az átmenetet a vörös, masszív homokkő építészetről Sáh Dzsahán Tádzs Mahaljához.

Az emlékmű arányai csodálatosak. A kétemeletes épület csaknem egész felületét féldrágakő mozaik díszíti. Az alsó szint 4 sarkáról négy alacsony minaret emelkedik. Ez az első mogul épület, amelyet teljes egészében fehér márványból építettek. Diszítésén a perzsa hatás erősen érezhető.

Agrától 10 km-re északra Szikándra a mogul csodaváros méltó befejezése körutunknak. Itt áll Nagy Akbar sírja. A császár mauzóleuma egy nagy kert közepén épült. A kertbe impozáns vörös homokkő kapuépítményen lehet bejutni. A kapu sarkain, a mogul kőberakásokban tobzodó négy karcsú minaret áll. Ezek a Tádzs Mahal mintaképei. A kert tipikus charbagh, vidáman futkároznak benne a majmok, zavartalanul legelnek az antilopok.

A mozaikok fehér márványból, fekete palából, színes kövekből kirakottak. Az erőteljes négyszintes építmény inkább hindu mint mogul stílusú. Tökéletes szimmetria jellemzi. A sírkamra a földszinten van. A legenda szerint a márványtalapzatot egykor a Kohinoor gyémánt diszítette.” (Gere Lídia)

 

Március 31., kedd, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak bemutatója

KAMASZKOROM VISZONTAGSÁGAI

A csapat ötletei alapján

Szereplők: Bata Trisztán, Csízik Boglárka, Fodor Kinga, Fuszkó Dóra, Gulyás Csenge, Gyetvai Balázs, Hegedűs Benjámin, Kecskés Rozi, Ormai Enna, Kovács Dorina, Kőrösi Violetta, Nagy Anikó, Szabó Róbert, Vajda Noémi. Rendezők: Dévai Zoltán és Papp Arnold.

 

„A felnőtté váláshoz vezető úton talán a kamaszkor a legzűrzavarosabb időszak. A kamaszok keresik a helyüket a világban, próbálnak önállósodni, leválni a szülőkről, egyre öntudatosabbá válnak, egyre erőteljesebben formálódik az énképük, ugyanakkor sérülékenyek, tombolnak bennük a hormonok, küzdenek felfokozott igazságérzetükkel, és mindeközben megpróbálnak jófejnek látszani kortársaik körében, és menőnek az ellenkező neműek szemében. És mind eközben a szülők pedig folyton azzal nyúzzuk őket, hogy tanuljanak, ne hordjanak szakadt farmert, ne vegyenek túl rövid szoknyát, és egyáltalán: hogy merészelnek visszabeszélni, amikor eddig kis szófogadó, apa-anya cuki kiscicái voltak?!” (Papp Arnold)

FEBRUÁRI PROGRAMAJÁNLÓ
ПРОГРАМСКА ПОНУДА ЗА ФЕБРУАР
2020

1. фебруар, субота, 20.00 часова. Сенћанско мађарско камерно позориште (камерна сала)
Представа Камерне Сцене „Мирослав Антић” Сента
Иван Александрович Гончаров: ОБЛОМОВ
Лица: Иља Иљич Обломов – Душан Блажић; Захар Трофимич – Љубомир Борђошки; Олга Сергејевна Илинска – Мирела Мачак; Андреј Иванич Штолц – Јожеф Гере; Агафја Матвејевна – Љубица Романдић.
Сарадници: Костимограф – Гордана Николић; Сценограф и избор музике – Радован Зубац; Шаптач – Оливера Ћетковић; Мајстор тона – Борис Марковљев; Мајстор светла – Радован Зубац; Драматизација: Егон Савин; Режија: Радован Зубац.

Реч редитеља:
„Обломовштина” је реч коју знају чак и они који нису никада прочитали причу о лењом племићу. Ту реч практично је немогуће превести. Она у себи садржи све оно што је лоше код једног народа. Лењост, апатија, одсустзво жење да се живи у реалном свету, страх од новог, страх од будућности, маштање – то су све карактеристике овог термина. У време када је дело настало сматрало се да је „обломовштина” карактеристика само руског народа. Међутим, време је показало да оно има универзално значење, да се може ставити испред сваког народа. У сваком од нас чучи по један Обломов. Разлика је само у томе што једни му не дају да се развије, док други га негују и негују. „Обломовштина” никога не тера у своје скуте, људи само долеза њој у загрљај. „Обломовштина” је блато. Оно меко, топло, али неспорно које убија човека. Човек постаје овисник од тог блата. Стојећи у њему човек размиља, али не делује. У њему човек прво стоји до чланака, врло брзо упада до колена, а затим до струка и до коначног самоунишптења. То је „обломовштина”.

Február 2., vasárnap, 15.00 óra. Felsővárosi köztemető
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén
KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG
Megemlékezés az 1849. február eleji tragikus zentai események áldozatairól az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél a Zentai Önkormányzatnak és a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körének szervezésében. Alkalmi beszédet Burány Hajnalka, a Vajdasági Magyar Szövetség Női Fórumának elnöke mond

3. фебруар, понедељак, 19.00 часова. Дом стваралаштва
Културно–историјско друштво „Јован Мушкатировић”
НАЦРТ СРПСКОГ МЕМОРАНДУМА ВРХОВНОЈ ВЛАСТИ
Историја српско–мађарских односа од најстаријих времена до смрти Јосифа II

Február 5., szerda, 16.00 óra. Zentai Alkotóház
Kiállításmegnyitó
ADNI ÖRÖM!
Kiállítás a Pannon RTV pályázatára beérkezett legszebb rajzokból

Február 7., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
MAGYAR SZÓ ÉLŐÚJSÁG ZENTÁN!
A Magyar Szó napilap a Naptár 2020, a Mérföldkövek – 75 év, 75 írás, illetve az Amit a galamb összehordott című új kiadványainak ünnepélyes bemutatója. Az est vendégei Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Németh Zoltán, lapunk főszerkesztőhelyettese, a Magyar Szó Naptárának szerkesztője, Fodor István, a Mérföldkövek – 75 év, 75 írás, illetve az Amit a galamb összehordott című kiadványok szerkesztője, Gruik Ibolya, az Üveggolyó szerkesztője, Máriás Endre, a Tiszavidék szerkesztője és Gergely József újságíró, az Amit a galamb összehordott című kiadvány szerzője lesznek. A rendezvény szervezője a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, házigazdája pedig Hugyik Richárd, az intézmény vezetője lesz. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Február 11., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2020
BALI ÉS A GILI-SZIGETEK
Szabó Tönki Károly képvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

Február 12., szerda, 16.30 óra. Zentai Alkotóház
ELSZALADT A KEMENCE
Dr. Szőke Anna Brunszvik Teréz-díjas óvodapedagógus és néprajzkutató könyvének ünnepélyes bemutatója

Szőke Anna évek óta szervezi a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének munkáját, napi kapcsolatot tart fenn a pedagógusokkal, ezért pontosan tudja, könyve hiánypótló munka, nagy segítséget nyújt az óvónőknek. Emellett a szülők is haszonnal forgathatják, akik kisgyermekeikkel olyan verseket, mondókákat, dalokat szeretnének megtanítani, amelyeket akár a nagyszüleiktől is elsajátíthattak volna. A könyv nemcsak elméleti ismereteket közöl, hanem a gyakorlati munka leírását is tartalmazza. Hónapokra bontva írja le, mi mindent kellene tudnia egy óvodásnak, s azt is, milyen játékkal lehet lekötni a gyermekek figyelmét. Külön értéke, hogy a magyar népi hagyományok ismeretére, tiszteletére oktatja a legkisebbeket. Szokásokat magyaráz, jeles napokat, gyermekjátékokat ír le, dalokat, kottákat közöl, leírja az adott hónapban esedékes tevékenységi formákat (betlehemezés, disznótor, búzaőrlés, szüret…). Minden hónapnak megvan a saját meséje is. A szerző ügyel arra is, hogy az óvodai munkának ne tanulás jellege legyen, hanem készségeket fejlesszen, és kellő teret biztosítson a játékos tudásszerzésnek.

2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
ZENTAI TEÁTRUMI NAPOK
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház

Február 12., szerda, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
ÉLETNAGYSÁG
Eperjes Károly, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társaságának örökös tagja mesél szerepeiről, színházi munkáiról, életéről. Beszélgetőtársa Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára.

2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
ZENTAI TEÁTRUMI NAPOK
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház

Február 13., csütörtök, 09.30–10.00 és 11.30–12.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kisterem)
A Fővárosi Nagycirkusz animátorai bemutatják az artista mesterség műfajait, trükkjeit, eszközeit. A gyermekek nemcsak ízelítőt kapnak a cirkusz csodálatos világából, de a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a cirkuszi kellékeket.

Február 13., csütörtök, 10.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója
A HÁROM ARANYGYŰRŰ
Zenés mesejáték
„Minden mese így kezdődik. Adott egy boldog, vagy egy kevésbé vidám család. Mindenki döntse el maga, hová tartozik a mi házunk népe. Ez az egykedvű úr itt az édesapám, a király. Új felesége, a burkus királyné nagyon előkelő fajta. Mindent szeret, ami pompa és cicoma, púder és hajzselé, ékszer és selyem. Meglátszik ez az ő egyetlen fián is… Ha hiszitek, ha nem, én is királyfi volnék, nem csak ez a bájgúnár itt mellettem. Lehet, hogy nem követem az utolsó divatot, s az öltözékem itt-ott megkopott, de azért az én fejemen is korona ragyog, még ha kissé rozsdás is. Nem volt ez mindig így, de miután édesanyám meghalt, az udvari tanácsosok addig fúrták-faragták édesapámat, az öreg királyt, míg feleségül nem vette az özvegy burkus királynét, akivel ez a piperkőc is a palotába költözött.” (részlet az előadásból)

A kitaszított királyfi elindul, hogy megtalálja a boldogságot, hogy megtalálja a helyét a világban, hogy találjon szeretetet, emberséget, szerelmet, tisztességet. És aki keres, az talál, ugye? Többet is, mint amire számítanánk. Útja során tanul, fejlődik, elesik, de felkel. Aztán újra elesik…, de mindig akad egy segítő kéz, ami nem hagyja, hogy alul maradjon, mivel a jónak győzedelmeskednie kell. Hiszen akkor van helyén a világ rendje.

Szereplők: Rongyos királyfi – Szilágyi Áron; Királylány – Verebes Judit; Öreg barát, Liba – Virág György; Gebe/Paripa, Király. Liba – Dévai Zoltán; Fekete király, Sárkány – Nešić Máté; Szatócs, Csinos királyfi, Sárkány, Liba – Papp Arnold; Özvegy Burkus királyné, Liba – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). A mesét színpadra alkalmazta: Mészáros Anikó. Zene: Bakos Árpád. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Crnkovity Gabriella. Színpadi mozgás: Crnkovity Gabriella. Rendező: Crnkovity Gabriella.
Az előadás hossza: 60 perc

Február 13., csütörtök, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
Ivancsics Ilona és Színtársai előadása
MÓRICZ ZSIGMOND: MAGYAR MESÉK
Szerelmetes vidéki csetepaték két részben
Móricz munkájára mindig nagy hatással volt a vidéki élet, az ott élő emberek gondolkodása, káprázatos nyelvezete és leplezetlen humora. Sokat foglalkozott azzal, hogy a pesti orfeumok urbanista komédiáinak „népi ellenszerét” megalkossa.
Az évek során gyűjtött vidéki epizódokból, ötvözve saját írói zsenialitásával az 1920-as évek végére körvonalazódott a Magyar Mesék dramaturgiája, amely a paraszti élet szívmelengető csokra. Előadásunkban négy mini-vígjátékot vittünk színre, amely a szerelembe és házasságba bonyolódott nő-férfi kapcsolatok üde, vaskos humorral átszőtt pillanatait tárja elénk.
Bepillantunk a nászéjszakára készülő ifjú pár első perceibe, amelyet a forró szerelem mellett heves veszekedés tölt ki a hozományról. Őket követi a házasságba belefásult, a lélekvándorlás tana miatt egymást csépelő házaspár esetét, míg az Ember elmenekül az Asszony savanyú képe elől a kocsmába, addig a testi-lelki szeretetre vágyó asszonyság szemet vet a szomszédra. A második részben az asszonyi hűségről és esendőségről bölcselkedik két mezei csősz, és bizonyítják rájuk asszonyaik, hogy milyen bolondok is ők. Mindezt a zsémbes nejétől és a gyakori lumpolástól elgyötört gazda éjszakai kalandjai koronázzák meg, hogy a végére mindenki belássa: az Embert, az Asszonyt, a Lovat meg a Tehenet a Jóisten is egymásnak teremtette felhőtlen komédiázásra.
A Magyar Mesék elképzelhetetlen lenne zene, dal és tánc nélkül. Ivancsics Ilona rendezésében megjelennek a néptánc és zene legszebb elemei: a Duna Táncműhely kiváló művészei ropják a táncot, és virtuóz zenészei húzzák a talpalávalót. Egy felejthetetlen estét élhet át, amiben a szerelem, a humor, a zene, és a tánc mindenkit elvarázsol.

Szereplők: Ember / Tengericsősz – Benkő Péter; Asszony / Bugyikné – Csomor Csilla; Feri / Dinnyecsősz / Kovács gazda – Hajnal János; Mari / Szépasszony – Kiss Emma; Szomszéd / Bugyik – Király Adrián; Juli / Csúf asszony / Banya – Nemcsók Nóra. Zenekar: Dulai Zoltán és bandája. Tánckar: Duna Táncműhely táncosai. Koreográfus: Juhász Zsolt. Látvány: Sebők Péter. Rendező-asszisztens: Marinkovics Zsófia. Rendező: Ivancsics Ilona.
Az előadás hossza: 105 perc, egy szünettel

2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
ZENTAI TEÁTRUMI NAPOK
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház

Február 14., péntek, 09.30–10.00 és 11.30–12.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kisterem)
A Fővárosi Nagycirkusz animátorai bemutatják az artista mesterség műfajait, trükkjeit, eszközeit. A gyermekek nemcsak ízelítőt kapnak a cirkusz csodálatos világából, de a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a cirkuszi kellékeket.

Február 14., péntek, 10.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A budapesti Turay Ida Színház előadása
A SZEMÉTHEGYEN TÚL
Zenés mesejáték

Miért ragaszkodik öt kicsi állat ahhoz az élőhelyhez, melyet bársonyos fű takart korábban, de már rég konzervdoboz-hegy, flakon-tenger borítja? Mert táplálékot és menedéket ad. Mert már megszokták, és mert szeretik. Mert itt vannak a barátok. És, talán mert amíg ők itt vannak, addig nem lehet nagyobb a baj. Addig lesz, aki kikaparja a gyenge mogyoróvesszőt, amikor a billencs ráborítja a friss betontörmeléket; lesz, aki lemossa az öreg tölgy oldalát, amikor savval önti le a furcsa ruhás ember; és lesz, aki megvigasztalja az aprócska vaddisznót, Bárnevónácskát, ha újra a mamiról álmodik.
A történet színhelye egy illegális szeméttelep, ám ez nem lehet gátja barátságnak, összetartozásnak, közös célokért való igaz küzdelmeknek, de még szerelemnek sem.

Szereplők: Hektor – Boros Zoltán; Misa – Bácsatyai Gergely; Arabella – Rárósi Anita; Piri – Borbély Krisztina; Bárnevónácska – Szilvási Judit; Ottó – Pásztor Máté. Zeneszerző: Gulyás Szabó Gábor. Jelmez: Jutta. Díszlet: Csala Sándor. Írta: Topolcsányi Laura. Rendező: Nyírő Bea.
Az előadás hossza: 60 perc

Február 14., péntek, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Magyar Állami Operaház estje
OLASZ RULETT – KÉTSZER NEGYVEN PERC PUCCINIVEL
A szcenírozott est során részletek hangoznak el Gluck, Mozart, Rossini, Donizetti, Verdi, Bizet, Delibes, Bernstein és Puccini operáiból. Az olyan népszerű daloktól, mint a Nessun dorma a már-már operettbe hajló darabokig széles skáláról válogatnak a közreműködő művészek, a nézők pedig a zenedarabok élvezete mellett rengeteg érdekességet is megtudhatnak az opera világából Aczél András ismertetőiből.
Közreműködők: Zemlényi Eszter – szoprán; Megyesi Schwartz Lucia – mezzoszoprán; Ninh Duc Hoang Long – tenor; Haja Zsolt – bariton; Aczél András – próza; Hidegkuti Pálma – zongora. Rendező: Aczél András és Harangi Mária.

Február 14., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum
SZÉKELY TIBOR-EMLÉKEST
Újabb fejezetek készültek el A kenguruk földjének magyar fordításából, ezek közül az egyik érdekesebb (bár valamilyen szempontból mindegyik érdekes) kerül felolvasásra, emellett a világutazó születésnapjára készített műsorunkhoz talán a zentai és a szabadkai eszperantisták is csatlakoznak valamilyen programmal.

2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
ZENTAI TEÁTRUMI NAPOK
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház

Február 15., szombat, 09.30–10.00 és 11.30–12.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kisterem)
A Fővárosi Nagycirkusz animátorai bemutatják az artista mesterség műfajait, trükkjeit, eszközeit. A gyermekek nemcsak ízelítőt kapnak a cirkusz csodálatos világából, de a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a cirkuszi kellékeket.

Február 15., szombat, 10.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A békéscsabai Napsugár Bábszínház előadása
VILÁGSZÉP NÁDSZÁLKISASSZONY
Mese bábokkal
„Esztendőre esztendő száll,
Átok alatt három nádszál,
Súlya alatt hajlik-törik,
Sóhajukat vízbe ölik.”

Volt egyszer egy király. Annak volt két fia. Az idősebb megnősült, a kicsi még nem. Az apja biztatja, hogy menjen, keressen magához való feleséget, de ő a világ legszebb lányát szeretné párjául. Kiderül, hogy a világ legszebb lánya az ő bátyja feleségének a húga, és „el vagyon az rejtve egy nádszálban”.
Hősünk elindul megkeresni, végigjárja a népmese törvényszerűen „előírt” állomásait, hogy aztán lélekben megtisztulva, elnyerje a világ legszebb lányát.
Vándorlásában hű társa a táltos paripa, aki sárkánytejet szopott és égő parazsat evett. Bejárják a kerek erdőt, a rengeteget, a nagy hegyet, a Föld kapuját, a Nap pitvarát, a fekete lyukat– ahonnan sem eget, sem földet nem lehet látni. Furulyaszóval legyőzi a sárkányt, aztán Hajnal segítségével eljut ismét a Naphoz, ahol megkapja azt a fénysugarat a hajába, ami ahhoz kell, hogy a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetén uralkodó sötétben megtalálja azt a három nádszálat, ami közül az egyik az ő Világszép Nádszálkisasszonyát rejti.

Díszlet: Csortán Erzsébet, Berta János, Lenkefi Zoltán. Bábok és dalszövegek: Szőts Orsolya. Zene: Berbécs Zenekar. Rendező: Csortán Erzsébet. Fény: Bajusz Gergely. Hang: Rákóczi Antal. Játssza: Csortán Erzsébet.
Az előadás hossza: 55 perc
Az előadást 4 éves kortól ajánljuk!

Február 15., szombat, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A budapesti Újszínház előadása
HANGEMBEREK
Imre István ötlete alapján írta: Albert Péter

Kevés budapesti színház büszkélkedhet annyi „szinkron sztárral”, mint az Újszínház. Ugye kórusban kiáltjuk, ki kölcsönzi magyar hangját: Bruce Willis-nek, Jennifer Aniston-nak vagy Pierce Brosnan-nek. A keserédes hangnemű darab mély valóságtartalmú tipikus magyar történet, mely pártatlanul meséli el a szinkronstúdiók világának elmúlt 25 évét örömteli és fájó pillanatait, sok iróniával és humorral, szívbe markoló tanulságokkal. Talán az is magyar sajátossága, hogy nevetni önmagunkon tudunk a legjobban!

Szereplők: Szakács Tibor, Kanda Pál, Esztergályos Cecília, Lux Ádám, Viczián Ottó, Kökényessy Ági, Farkasházi Réka, Jánosi Dávid, Incze József. Rendező: Kautzky Armand.
Az előadás hossza: 135 perc, egy szünettel

2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
ZENTAI TEÁTRUMI NAPOK
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház

Február 16., vasárnap, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A budapesti Fórum Színház előadása
KULCSÁR LAJOS: LOVE.HU
Romantikus vígjáték
Egy középkorú férfi megismerkedik egy fiatal lánnyal. Idáig semmi különös nincs a dologban. Csakhogy ők egy internetes randi oldalon találkoznak, ahol mindenki másnak mutatkozik, mint aki valójában. Az első titkos randin hamar kiderül, hogy a két embernek nagyon is szüksége van egymásra. Múltjuk van. Közös múltjuk, amiről maguk sem tudtak. És titkaik, amiket szépen lassan felfednek egymás előtt. S így egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Túl közel. Eközben pedig a pikáns, szórakoztató, pörgős komédiáról is kiderül, hogy egy bölcs, ritka mély és pontos emberismeretről tanúskodó történetet rejt magában.

Szereplők: Kiss Anna Laura, Lengyel Ferenc. Díszlet, jelmez: Kovács Yvette Alida. Dramaturg: Deres Péter. Rendező: Lengyel Ferenc.
Az előadás hossza: 90 perc, szünet nélkül
Az előadást 14 éven felüliek számára ajánljuk!

A fesztivál minden napján: JELMEZTÁRLAT
Rendhagyó időutazás az ókortól a XX. század elejéig. Interaktív kiállítás Húros Annamária Dóri díszlet-és jelmeztervező művész munkáiból.

A színház folyosóján kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, a Zentai Magyar Kamaraszínház elmúlt tíz évében készült előadásainak plakátjaiból.

Február 17–22., hétfő–szombat, 17.00 és 19.00 óra. Soproni Petőfi Színház
A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciós előadása
Szarka Gyula – Szálinger Balázs: ZENTA, 1697
(rockopera)
Főbb szerepekben:
(Császári tábor)
Savoyai Jenő herceg, francia származású fővezér – Savanyu Gergely; Sigbert Heister báró, osztrák hadvezér – Nagy Gábor; Deák Pál, magyar huszárezredes – Vastag Tamás; Laczó Tamás, magyar huszár – Papp Attila; Julie Fayol, Eric Fayol francia hadmérnök lánya –Stéphanie Schlesser / Békefi Viktória; Pap – Major Zsolt.
(Török tábor)
Elmasz Mehmed, nagyvezír – Horányi László; Tököly Imre, kuruc kapitány – Szomor György; Borisz Petrovics, szerb kapitány – Wischer Johann; Eric Fayol, francia hadmérnök – Kósa Zsolt; Hajós Anna, zentai asszony, Laczó Tamás felesége – Békefi Viktória/Demeter Helga
Valamint:
A Sopron Balett, vajdasági néptáncosok és a Budapesti Fővárosi Nagycirkusz akrobatái
Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas).
Író: Szálinger Balázs (József Attila-díjas); Dramaturg: Katona Imre; Díszlet: Pataki András; Jelmez: Húros Annamária; Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas); Koreográfus asszisztens: Patyerek Csaba; Fényterv: Madarász János; Hangmérnök: Gulyás Szabó Gábor; Rendező: Pataki András.

Február 19., szerda, 10.00 óra. Zentai Alkotóház
KÖZSÉGI SZAVALÓVERSENY 2020
A zentai általános iskolák legjobb alsós versmondóinak vetélkedése magyar nyelven

Február 19., szerda, 18.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár
Világutazók 2020
BALI – INDONÉZIA
Szabó Tönki Károly úti élménybeszámolója

Február 20., csütörtök, 10.00 óra. Zentai Alkotóház
KÖZSÉGI SZAVALÓVERSENY 2020
A zentai általános iskolák legjobb felsős versmondóinak vetélkedése magyar nyelven

Február 20., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház (tanterem)
Gyakorlati Klímavédelem Egy Órában
FŰTSÜNK OKOSAN!
Bevezető a bioboksa, komposztkazán és rakétatüzelők füst nélküli világába.
Az est vendége Kocsis Imre és Surányi Károly.

Február 20., csütörtök, 18.00 óra. Városi Múzeum
Kiállításmegnyitó
HATÁRTALAN KÉPZŐMŰVÉSZET
A megnyitón felvezetőt mondanak a vajdasági kurátorok: Brenner János szerkesztő és Blaskó Árpád, a Szabadkai Kortárs Galéria igazgatója, tervezőgrafikus.

Főszervező:
Kernstok Károly Művészeti Alapítvány és a Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület

Vajdasági társszervezők:
Szabadkai Kortárs Galéria, Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet

A belépés ingyenes.

Mindenkit sok szeretettel várunk!

A Határtalan képzőművészet elnevezést kapta az a kezdeményezés, amely felvidéki és vajdasági/délvidéki fiatal magyar képzőművészek között valósul meg, s amelynek eredménye e katalógus, illetve több, csoportos kiállítás.
A szervezők kezdeményezése dicséretes, ez vitathatatlan, s morfondírozva az elnevezésen, a benne felbukkanó fosztóképzőn, hihetetlen erővonalak látszanak feltörni, különösen, ha olyan fogalmakat igyekeznek áttörni, lerombolni, mint amilyen épp a határ, a körülhatároltság, az ehhez társuló bezártság – és még sorolhatnánk. Olyanok ezek az aktivitások, pulzálások, amelyeket a vajdasági fiatal képzőművészek egytől egyig képviselnek; azok is, akik sajnálatos módon, a korlátozott lehetőségek miatt, most nem lehettek részei a programnak.
Kicsit előreugorva, s már most utalva a válogatások szempontjaira: a fenti megnyilvánulásformákat kerestük a beérkezett műveken is, és akarva-akaratlan tettük fel közben a kérdéseket: vajon miben és mennyiben újszerű egy-egy alkotás, mennyire kísérletező, illetve miben jut kifejezésre benne a határok feszegetése-áthágása? – itt és most a kifejezés szigorúan művészi értelmében, persze.
Lehet, hogy bennünk, kurátorokban mélyen legbelül ott motoszkált a válogatás során a határ-„talanság” tudata, így válogatásunkat sem kívántuk még véletlenül sem konkrét tájegységekhez, régiókhoz kötni, viszont egy „reprezentatívnak” tekinthető, észak-déli, vagy ha úgy tetszik: dél-északi irányvonal, tengely mégiscsak kirajzolódott Vajdaság térképén. Északról dél felé haladva a következő településekről érkeztek képzőművészeink: a Vajdaság legészakibb pontját – oly egyértelmű: – Szabadka képviseli, majd következik Csantavér–Szabadka, Zenta–Ada, Topolya–Kishegyes, Óbecse, Újvidék és végül – de korántsem utolsósorban: – Székelykeve, a világ legdélebbi, magyar többségű települése.
Felkérésükben a szervezők kiemelték, hogy fiatal képzőművészek részvételére számítanak – úgy gondoljuk, e tekintetben is megfelelő a válogatásunk, hisz a „legfiatalabb” résztvevőink 1996-ban, a „legidősebbek” pedig 1980-ban születtek. S ha jobban szemügyre vesszük az életrajzokat, az is szembeötlik, hogy nagyjából három év húzódik meg az alkotók között, ha születésük időrendjét vesszük alapul.
Még egyszer ki kell emelnünk: a felkérések során egyáltalán nem térbeli és időbeli tényezőket tartottunk szem előtt, hiszen nem mértani értékek, területi kötődések-kötöttségek szem előtt tartásával kívántunk választani. Válogatásunk máson alapult.
A látszólagos tér- és időkoordináták tehát azonnal relativizálódnak, s teret engednek a valódi válogatási szempontoknak: a tehetség mögött lüktető alkotó-, képzelő-, művészi, szellemi s nem utolsósorban teremtőerőnek; az ambíciónak; de mindenekelőtt: a vizuális kifejezési eszközök és tartalmak „sokszínűségének” , a formanyelvek változatosságának, a színes-tehetséges személyiségeknek. Alkotóink munkái reprezentálják a festészetet, az installációt, és nem idegen tőlük a kísérletező képzőművészeti hozzáállás sem. A sokféle technika lehetővé tette számunkra, hogy bemutassuk a stílusok közötti átmeneteket. A művészek mai köntösbe öltöztetik a nagy korszakok jelentős stílusirányzatait, legyen szó itt akár a reneszánszról vagy a pop-artról. A korok jellemzői visszaköszönnek a vásznon, az alkotásokon, fűszerezve a kortárs technikák sokoldalúságával. Mondhatni: újjáélesztik azt.
A témák, az alkalmazott technikák és műfajok tekintetében tehát igen széles spektrum rajzolódik ki, s ismerve minden egyes alkotó ars poeticáját, a – már szóba hozott – kísérletezéssel, a (tulajdonképpen tudományosnak tekinthető) kutatással is találkozhattunk, mellyel egy újabb, más természetű „határfogalmat” mostak, mosnak el: a tudomány és a képzőművészet között meghúzódót. És ha már itt tartunk, befejezésül nem is idézhetünk mástól, mint Stephen Hawkingtól, aki így fogalmazott: „A civilizáció hajnala óta az ember arra vágyik, hogy megértse a világ alapjául szolgáló rendet. Kell, hogy legyen valami nagyon különleges az univerzum határainak természetében. És mi lehetne különlegesebb annál, mint hogy nincsen határ. És nem lehetnek határai az emberi törekvésnek sem. Mindannyian mások vagyunk” – ezzel pedig eljutottunk a leglényegesebb szempontig. (A vajdasági kurátorok)

Február 21., péntek, 10.00 óra. Zentai Alkotóház
KÖZSÉGI SZAVALÓVERSENY 2020
A zentai középiskolák legjobb versmondóinak vetélkedése magyar nyelven

Február 21., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
IZAIÁS PRÓFÉTA
Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása

Február 22., szombat, 10.00 óra. Dr. Berényi János Agrárinnovációs Iroda
ŐSHONOS GYÜMÖLCSFÁK ÉS BECSEI PÁLINKA
A Zentai Pálinkabírálók Társaságának rendezvénye. Előadók: dr. Miklós Ferenc és Schultz György László

Február 22., szombat, 09.30 óra. Zentai Városi Könyvtár
MESEORSZÁG
A Gyermekbarátok Egyesülete szervezésében

Február 23., vasárnap, 16.00 óra. Jézus Szíve Templom
ORGONAKONCERT
Dr. Pecze Andor orgonakoncertje. Műsoron válogatás Jean Titelouze, Johann Sebastian Bach és Felix Mendelssohn-Bartholdy műveiből

A belépés ingyenes!

24. фебруар, понедељак, 10.00 часова. Дом стваралаштва
ОПШТИНСКО РЕЦИТАТОРСКО ТАКМИЧЕЊЕ 2020.
Племенито надметање намењено ученицима основних школа који наставу похађају на српском језику

Február 24., hétfő, 18.00 óra. Liszt Ferenc Kulturális Központ (Sopron)
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Csurka István: DEFICIT
Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)
Az előadás hossza: 110 perc, egy szünettel

25. фебруар, уторак, 10.00 часова. Дом стваралаштва
ОПШТИНСКО РЕЦИТАТОРСКО ТАКМИЧЕЊЕ 2020.
Племенито надметање намењено ученицима основних школа који наставу похађају на српском језику

Február 25., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2020
DZSAIPUR
Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

„Rádzsasztán fővárosa, a rózsaszínű város, 2,5 millió lakossal, 260 km nyugatra Delhitől, nyáron 42–44 fok, reggel, este és télen kellemes. 40 cm csapadék évente, kétszerese Rádzsasztán nyugati részének, ez meg is látszik a dúsabb növényzeten. Különböző kultúrák, vallások olvasztótégelye, az ünnepek nagy lelkesedéssel vannak megtartva. Divali a hinduk fő ünnepe. Hindi és rádzsasztáni nyelven beszélnek – mi mindkettőt természetesen tökéletesen megértettük. Sok kollégium, egyetem van, orvosi főiskolák is. A Dzsaipur Egyetem ismert, más tartományokból is jönnek ide, de a maharadzsa csemeték inkább Angliába mennek studírozni.
1727-ben alapitotta a Kachhawa-klán egyik legnagyobb uralkodója Dzsai Szingh, aki egy személyben volt fejedelem, katona, csillagász és épitőművész. Mindez összefért azzal, hogy kiváló katona és diplomata is legyen. A korára jellemző zűrzavaros időkben sikerült neki stabilitást és békét teremtenie.
1725-ben határozta el, hogy új nagyobb fővárost alapít. Róla nevezték el Dzsaipurnak. A város neve egyben győzelmet is jelent.
Dzsaipur a várostervezés csodája. Egy időtlen város, város, amelyben a régi és a modern teljes harmoniában létezik egymás mellett. A helyben fejtett rózsaszín kőből épült. A történelmi források az őszi naplemente színeihez hasonlítják. Az erődített fallal övezett várost a déli oldal kivételével minden felől hegyek veszik körül, csúcsaikon erődök állnak. Noha a 18. sz. elején épültek, a középkor szellemét sugározzák. A várost azonban olyan jól tervezték, mintha csak napjaink várostervezőinek alkotása lenne.
A szögletes alaprajzú város épülettömbökre oszlik, főutcái 25 m-nél is szélesebbek. A várost kiugrókkal megtört fal veszi körül, amelyen 8 kapu nyílik. Az uralkodó rozsaszín és a narancssárga színek hatása alkonyatkor varázslatos.

26. фебруар, среда, 13.00 часова. Дом стваралаштва
ОПШТИНСКО РЕЦИТАТОРСКО ТАКМИЧЕЊЕ 2020.
Племенито надметање намењено ученицима средњих школа који наставу похађају на српском језику

Február 26., szerda, 18.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár
Könyvbemutató
AMIT A GALAMB ÖSSZEHORDOTT
Hódegyházi vidám történetek
Gergely József legújabb könyvének ünnepélyes bemutatója

Február 27., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
KÜLÖNÖS EFFEKTUSOK – A CÍMZETT: BORI IMRE
A Forum Könyvkiadó bemutatja Bányai János: Különös effektusok és A címzett: Bori Imre című köteteit. A könyvbemutatón közreműködnek Faragó Kornélia és Ózer Ágnes. Moderátor Virág Gábor.

Február 28., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
Kiállításmegnyitó
ÖRÖKSÉGÜNK
Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) fotókiállítása

Lelki megnyugvás, kikapcsolódás, kreativitás, öröm, ajándékozás, szabadság, kihívás, önkifejezési eszköz és már-már elfeledett pillanatok életre keltője. Ez nem más, mint a fotózás, legalábbis azok szerint, akiknek a munkáival találkozhat a néző az „Örökségünk” kiállítás megtekintése során.
2018 nyarán mindannyian jelentkeztek a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet Lencsevégre kapott örökség című pályázatára, amely tizenhét személyt mozgósított a Bánságból, a Vajdaságból, Erdélyből, illetve Magyarországról; az érdeklődők összesen hetvenegy képet küldtek be. A négytagú szakmai zsűri – dr. Szűcs Enikő, Pataki Ana-Maria, Babuscov Virgil és az azóta elhunyt Siska-Szabó Zoltán – végül tizenhárom amatőr fotós huszonnégy alkotását választotta ki.
A téma tág teret engedett a kreativitásnak: kulturális és természeti örökségeket kellett bemutatni a kulturális örökség európai évében; a kiírásra legfeljebb öt képpel lehetett jelentkezni. Mi volt a cél? A Kárpát-medencében élő, fotóművészet iránt érdeklődő középiskolások, egyetemisták és fiatal képzőművészek mozgósítása, munkáik és törekvéseik támogatása, fejlesztése.
A TEMISZ 2018. szeptember 28-án, a 3. Temesvári Magyar Napok keretében állította ki először a döntőbe került fényképeket a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, néhány hónap múlva, a 2019-es májusában a Bánsági Magyar Napokon, míg ugyanennek az évnek novemberében Szabadkán volt kiállítás ugyanezekkel a képekkel. Most pedig elérkeztünk a kiállítás újabb állomására, Zentára!

Február 28., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Csurka István: DEFICIT
Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).
Az előadás hossza: 110 perc, egy szünettel

januári programajánló

Програмска понуда за јануар

2020

 

Január 9., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2020

Útban Istenszéke felé

Wass Albert és Kemény János emlékére

Pecze Rózsa és Korenchy László képvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

Január 15., szerda, 18.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Világutazók 2020

Dél-afrikai Köztársaság – Fokváros

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

Január 16., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2020

Kerékpárral a jövőért

Domány Szilveszter képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása

„2019 nyarán elindultam a régóta tervezett zarándok- és kerékpártúrámra, melynek sok érdekes állomása többnyire olyan családoknál és közösségeknél volt, akik már életmódot váltottak, mert érezték hogy a jelenlegi kapitalista társadalmi berendezkedés a vesztébe hajtja az emberiséget. A végállomás Közép-Finnországban található Katajamäki közösség. Egy új kultúra van kialakulóban melynek alapelemei olyan családok és közösségek, amelyek nem akarnak kihalni, és ezért tesznek is. Az élménybeszámoló mellett megpróbáljuk kideríteni, hogy mi hol helyezkedhetünk el ebben a történetben.” (Domány Szilveszter)

 

Január 17., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

Illés próféta

Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása

 

18. јануар, субота, 20.00 часова. Сенћанско мађарско камерно позориште (камерна сала)

Премијера Камерне Сцене „Мирослав Антић” Сента

Иван Александрович Гончаров: ОБЛОМОВ

Лица: Иља Иљич Обломов – Душан Блажић; Захар Трофимич – Љубомир Борђошки; Олга Сергејевна Илинска – Мирела Мачак; Андреј Иванич Штолц – Јожеф Гере; Агафја Матвејевна – Љубица Романдић.

Сарадници: Костимограф – Гордана Николић; Сценограф и избор музике – Радован Зубац; Шаптач – Оливера Ћетковић; Мајстор тона – Борис Марковљев; Мајстор светла – Радован Зубац; Драматизација: Егон Савин; Режија: Радован Зубац.

 

Реч редитеља:

„Обломовштина” је реч коју знају чак и они који нису никада прочитали причу о лењом племићу. Ту реч практично је немогуће превести. Она у себи садржи све оно што је лоше код једног народа. Лењост, апатија, одсустзво жење да се живи у реалном свету, страх од новог, страх од будућности, маштање – то су све карактеристике овог термина. У време када је дело настало сматрало се да је „обломовштина” карактеристика само руског народа. Међутим, време је показало да оно има универзално значење, да се може ставити испред сваког народа. У сваком од нас чучи по један Обломов. Разлика је само у томе што једни му не дају да се развије, док други га негују и негују. „Обломовштина” никога не тера у своје скуте, људи само долеза њој у загрљај. „Обломовштина” је блато. Оно меко, топло, али неспорно које убија човека. Човек постаје овисник од тог блата. Стојећи у њему човек размиља, али не делује. У њему човек прво стоји до чланака, врло брзо упада до колена, а затим до струка и до коначног самоунишптења. То је „обломовштина”.

 

Január 22., szerda, 18.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Világutazók 2020

Szucsou – kína velencéje és a kertek városa

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

Január 24., péntek, 10.00 óra. Városi Könyvtár

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny

A verseny célja az anyanyelv iránti tisztelet, a tudatos nyelvhasználat iránti igény, a tanulók és a széles közvélemény nyelvi érzékenységének fokozása. A Kárpát-medencei döntőn, Gyulán a feladatok összeállítását, az értékelést a magyar nyelvtudomány és tanárképzés szaktekintélyeiből álló zsűri irányítja.

 

Január 24., péntek, 19.00 óra. Művelődési Ház

A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE

A magyar kultúra napjának hagyományos vajdasági központi ünnepsége

 

Január 25., szombat, 10.00 óra. Dr. Berényi János Agrárinnovációs Iroda

zentai sör és zentai pálinka

A Zentai Pálinkabírálók Társaságának rendezvénye. Előadók: Rasztik Rezső és dr. Rózsa Péter

 

Január 25., szombat, 19.00 óra. Művelődési Ház (kamaraterem)

Láttam

(kisjátékfilm)

Alföldi elégia – Hommage á Huszárik Zoltán és Sára Sándor

Bicskei Zoltán filmrendező, grafikus legújabb filmjének ünnepélyes bemutatója. A vetítés után beszélgetés következik az alkotóval

 

„Nem kis gondban lenne ma Huszárik Zoltán, ha el kellene magyaráznia pl. az Elégiát valakinek. Kivesztek mára a költői filmek, ki a képi fantáziára épülő filmköltemények.

Ez a film már nagyrészt ott mozog a képzeletemben, sőt egynéhány felvételen meg is mutatkozik. A Láttam lényegében szabad asszociációs belső utazás, költői némafilm, – odakünn a szikes pusztaságának mindent transzparensen láttató óriáspódiumán. Mit lát a Hely Szelleme. Mi a Sorsunk ott?

„Egy film, amelynek külső történetét a látvány álomlogikája szüli.” (Bicskei Zoltán)

Időtartam: 20 perc

Szereplők: Vak: Szilágyi Nándor. 1. alakoskodó: Berecz István. 2. alakoskodó: Resócki Rolland. 3. alakoskodó: Bagi Gábor. Nénnye: Bicskei Elizabetta. Operatőr: Kovács K. Ákos. Írta és rendezte: Bicskei Zoltán.

A belépés díjtalan.

 

26. јануар, недеља, 19.00 ч: Дом културе

СВЕТОСАВСКА АКАДЕМИЈА КАМЕРНЕ СЦЕНЕ „МИРОСЛАВ АНТИЋ”

 

Január 27., hétfő, 13.00 óra. Művelődési Ház

SZENT SZÁVA-NAPI ÜNNEPI MŰSOR

Az oktatási intézmények Szent Száva-napi műsora

 

27. јануар, понедељак, 13.00 ч: Дом културе

СВЕТОСАВСКА АКАДЕМИЈА

Свечани програм образовних установа поводом обележавања дана Светог Саве

 

Január 28., kedd, 18.00 óra. Városi Múzeum

A holokauszt nemzetközi emléknapja, Auschwitz-Birkenau felszabadításának 75. évfordulója alkalmából

TUTAJOSOK

Magyar–francia filmrdráma, r. Elek Judit, 1989 (130 perc)

A film nem „holokausztfilm”, de témájával segít felfogni a felfoghatatlant, megérteni a megérthetetlent… Lehetne ugyanakkor a múzeumban egyidejűleg megtekinthető s január végén záruló kiállítás a Napsugaras Zenta – finisszázsprogramja is, hiszen a filmben megjelenő ruszin-magyar-zsidó „koprodukciós” tutaj egyike volt ama több tízezer ideiglenesen megépített vízialkalmatosságnak, amelyeket északról úsztattak a Tiszán és a Maroson, hogy az összekötözött szálfák célba érés után a Tisza partján gomba módra szaporodó fűrésztelepeket lássák el olcsó nyersanyaggal: elsősorban a nagy árvíz után újjáépülő Szegedet, de a délebben fekvő kisvárosokat, községeket – többek között Zentát – is. És igen, a kettő összefügg, hiszen a gyors gazdasági fejlődés nyomában a társadalmi mindig csak kullog, s ugyanott, ahol a gőzgép kiszorítja az emberi erőt, még mindig évezredes hiedelmek, babonák élnek tovább, a mássággal szembeni előítéletekről nem is szólva…

 

Január 29., szerda, 18.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Világutazók 2020

india – bíkánár

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

Január 30., csütörtök, 19.30 óra. Művelődési Ház

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház vendégjátéka

Tasnádi István: NÉZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA

(Bohózat)

Szereplők: Kucsov Borisz, Balázs Áron, m.v., Mészáros Gábor; Dramaturg: Góli Kornélia, m.v.; Zeneszerző: Mezei Szilárd, m.v.; Kosztümtervező: Marina Sremac m.v.; Mozgás: Tomin Kiss Anikó; Rendező: Urbán András.

 

Milyen lenne a világunk színház nélkül? Elképzelhetetlen. Tasnádi István a 2000-es évek elején mégis felvázolt egy teátrum nélküli disztópikus létszférát Nézőművészeti Főiskola című, méltán elismert és sokat játszott szatírájában. A darabot Urbán András rendezésében vitte színre a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház.

Az egymásra feszülő időkategóriákat működtető előadás bizonyos értelemben kronologikus ívet, más nézőpontból komplett dimenzió-hálózatot rajzol a történethez. Retrospektív szatírjáték keretein belül az „emberi hordák közösségteremtő rítusai” révén rálátást ad a kezdetek kezdetére, a színháztörténet legelső fázisára: a reflektív tudat megjelenését követő nézői szerepkör megszületésére. Majd a nézőforradalom állomásainak felsorolása, a szereplők valóságához viszonyított közelmúlt eseményeinek feltárása által biztosítja a közönség számára, hogy kellő előzetes információk birtokában vehesse fel az előadás jelenének fonalát, mely lényegében egy fiktív jövőt vázol fel. Olyan alternatív valóságot, mely bizonyos mértékben a jelenünkből táplálkozik. Hiszen az elrugaszkodott, szélsőségesen groteszk bohózat visszatükrözi a színházak jelenlegi, és egyben örökös helyzetét: változó okokból kifolyólag küzdenek a fennmaradásért, harcolnak a nézettségért, vagy esetleges szabályozásoktól tartanak. A szereplők belső ideje a külső jelent múltként határozza meg, jelenük pedig – annak minden cselekvésével együtt – egy belső jövő, egy nagyszabású cél elérése felé törekszik: a Nézőművészeti Főiskola növendékeinek példaértékű teljesítménye révén elérni, hogy a kormány elrendelje a színházak újranyitását.

Az utópiájukban újjászerveződött diszciplína diplomás nézőket ölelhet majd keblére, akik fizetett színházlátogatókként biztos egzisztenciát és komoly szakmai sikereket várhatnak a pozíciótól. Minden bizonnyal nem én vagyok az egyetlen, aki mindezt meglehetősen kecsegtető ajánlatnak tartja… De a képzés korántsem olyan egyszerű, mint azt bárki sejteni vélhetné. Vancsók Márió tanár úr, az Egyetemes Magyar Nézőművészeti Tanszék alapító tanszékvezetője (Mess Attila), Szagolnyák Imre, az alternatív dekódolás docense és egyben a vállalkozó szelleműek osztályfőnöke (Mészáros Gábor), valamint Színházi László tanársegéd (Kucsov Borisz) komoly követelményeket állítanak az egyetemi hallgatókká avanzsálódott közönség felé, melyek mindegyikének meg kell felelniük, ha abszolválni szeretnének. El kell sajátítaniuk a színházművészet szakmai szintű befogadásának minden csínját-bínját olyan tantárgyakkal, mint a teátrobiontológia, avagy a néző biológiája, vegetatív idegrendszerek blokkolása szeminárium, szék-, illetve nézőtér-tudomány, pislogáseliminációs gyakorlati óra, sírástréning, taps-, illetőleg katarziselmélet. A terminológiai meghatározásokat természetesen mindenkinek értenie kell, s aki nincs tisztában a nézőtudomány specifikus szaknyelvével, akár el is búcsúzhat az oklevelétől.

A tanév eleji eligazítás egyértelműen interakciós jellegű. Vancsók tanár úr utólagos helyzetértékelő, átfogó tanulmánya szerint a végzetes kimenetelű forradalomba torkolló krízishelyzet azért alakult ki, mert nem foglalkoztak eleget a nézővel. Az oktatók mindenkit biztosítottak arról, hogy ebben a felsőoktatási intézményben e kérdést illetően nem lesz ok panaszra, aktív részvételt várnak, „itt mindenki nézni fog”. Az előadás szereplői olyannyira nagy elánnal igyekeznek bevonni a hallgatóságot a közös munkába, hogy missziójuk során még a privát szféra határai sem állhatják útjukat. A módfelett merész rendezői koncepció szignifikáns része a közönség komfortzónájának feszegetése, a nyugalmi állapotból való kibillentés. A velük folyatott látszólagosan kétoldalú kommunikáción, a közvetlenül hozzájuk intézett szellemes kritikákon, tapsoltatáson, vagy ültetésen túl az sem meglepő, ha az egyik színész székük karfájára állva, tőlük csupán néhány centiméterre adja elő kismonológját, vagy a helyfoglalás negatív példáinak demonstrációja közben néhány másodperc erejéig „véletlenül” az ölükben köt ki. Az olyan szélsőséges irányba tartó, már-már végletekig fokozott hanghatások, mint a kivételesen hosszú ideig kitartott idegtépő „ultrahang”, vagy a fém rudak egymáshoz ütögetésének fülsüketítő zaja a közvetlenül érzékszervekre ható stimuláció cselekvési szintjére emeli a kizökkentés, az elidegenítés színpadi eszközeit.

A határfeszegetések különféle válfajai minden bizonnyal a színészek számára is kihívást jelentenek, akik ezekből mindinkább töltekezve egytől egyig nagyon pontosan kimunkált, briliáns alakítást nyújtanak. Mérhetetlen energiaszinten működnek a színpadon, olyannyira, hogy az átlag néző figyelme időnként nem tud lépést tartani a fáradhatatlan, intenzív színészi jelenléttel, de egy-egy meghökkentő, szélsőségesen bizarr történés, vagy jól irányzott poén azonnali visszacsatolásra készteti őket. Az előadás egészére jellemző egyfajta sokkomponenses, főként helyzetkomikumra, ellentétekre, összemosódó ingerekre és hatásokra, ismétlésekre, elszólásokra, szinonimák mögé rejtett direkt utalásokra épülő groteszk, abszurd humor, amelynek némileg elidegenítő hatása jelzi a néző számára, hogy az elé tárt történet a valóságnak csupán egy kifordított reprezentációja. Így a bohózat szereplőinek karakterei a velük való azonosulás helyett inkább kritikus gondolkodásra ösztönöznek.

Mess Attila Vancsók innovatív ötletekkel és találmányokkal forradalmasítani vágyó, kissé modoros karakterében mintha csak egy őrült tudós, egy nagyravágyó médiamogul, és egy meglehetősen optimista menedzser stílusjegyeit gyúrta volna egybe, aki a szórakoztató színház nevében áll a hallgatók elé. Mészáros Gábor Szagolnyák önérzetes, sarkított színészsztereotípiákat hordozó, elvont művészi hozzáállásával a radikálisan ’más’, a kegyetlen színház páncélos lovagja, megszállott szamurája. Kucsov Borisz kissé labilis, gyámoltalan Lacija meg nem értett zseni, a régi nagyok iránt odaadón rajongó alakjában a klasszikus színházi vonal képviselteti magát. A beszélő nevekkel ellátott szereplők különféle szubjektív preferenciái, hitvallásai révén az előadás ütközteti az általuk nagyra értékelt színházi látásmódokat, ugyanakkor mindegyik szemlélet kivétel nélkül az irónia górcsöve alá kerül. Kifejezetten nagy erény, hogy Urbán András a maga és társulata által képviselt formát sem kímélte, az egész előadáson végigfuttatott önirónia talán a legerősebb kontúr mind közül.

Az aktuális vajdasági magyar színjátszásra, azon belül a Kosztolányi Dezső Színház működésére, színészeire vonatkozó utalások szövegbe emelése meglátásom szerint annak lenyomata, hogy az alkotók jelenlegi helyzetükkel közel azonosnak érzik a történetben felvázolt lehetséges fiktív jövőt eredményező problémákat, az állandó küzdés állapotát. Eme lépésük, valamint az igazán modern, korunkat meghatározó technikai vívmányok behozatalának következtében lesz az előadás még inkább mai, és még inkább az övék. A színház-színész-néző triumvirátus viszonyának, egymásra hangoltságának témakörét körbejáró, egyszerre nevetésre és elgondolkodásra ösztönző, örök érvényű darab, mint tarkán sziporkázó anyag feszül a rendező és társulata kezei közt, melyet végül nagy gonddal és precizitással szabnak magukra. Kovács Viktória (art7.hu)

 

Január 31., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2020

india – Udaipur

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

„Udaipur a Mevári királyság fővárosa volt. India legromantikusabb városának tartják. Nevezték már az álmok városának, Kelet Velencéjének, és a Napfelkelte városának is. Uralkodóját maharánának (nagy harcos), a hinduk napjának hívják. Szigetre épült palotái villognak a rengeteg színes üvegoszloptól, a tornyoktól, a borostyántól és a sápadt zöld nefrit kövektől. A tó –a XIV. századi indiai ember képzelőerejének mesterséges teremtménye– acélkék vize visszatükrözi a keblén uszó fehér szellempalotát. A palota hátterét a tó partjáig leérő, fákkal borított domb alkotja, és a város e varázslatos víztömeg közepéből emelkedik ki valoszínűtlenül, légiesen.

Az óváros, a palota, a tó, a hegyek kulisszájának harmóniája adják a város elegáns szépségét. A város képe, a fénytől függően, állandóan változik. Ha a nap és az éj bármely szakaszában egy kiemelkedő magaslati pontról lepillantunk a lustán elnyújtózó metropoliszra, lélegzetelállítóan szép látvány tárul elénk.

Reggel szinte vakítanak Udaipur fehér házai, este mikor a nap lebukik az Aravalli-hegy mögött a tó titokzatos lila ködbe burkolódzik, és a tavipalota a holdvilágos éjszakában fehér látomássá magasztosul a tó közepén.

Nyáron a hőmérséklet eléri a 46–48 fokot, télen, a reggel és az este is majdnem frissnek mondható. A város két részből áll: az óvárosból és az újvárosból. Az óvárost egy védőfal veszi körül, ez már részben tönkrement.

Merőben más táj, mint Rádzsasztán többi része. Meredek hegyoldalak, sziklás szurdokok között kanyarog az út a kisebb-nagyobb tavak völgyéig. A dús vegetációjú vidék már a középkorban is nehezen megközelíthető volt, ezért tette át fővárosát II. Udai Szingh, a Sisoida-dinasztia XVI. században uralkodó maharadzsája Csittogarhból a Pichola-tó partjára. Az új főváros róla kapta nevét.

A Sisodia-uralkodoház Rámátol, a Rámájana eposz hősétől származtatja magát. Sisodia-dinasztia utódai a mai napig élnek, 1500 éves múltjukkal a világ legrégebben uralmon lévő uralkodóháza.” (Gere Lídia)

 

 

decemberi programajánló

Програмска понуда за децембар

2019

 

December 1., vasárnap, 18.00 óra. Városháza (oszlopcsarnok)

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Közös adventi gyertyagyújtás

Gyújtsuk meg együtt az első gyertyát a város adventi koszorúján! A műsorban fellép Ágó Gergely szavaló, Nagy Rózsa szólóénekes és a Musica Sacra kórus (művészeti vezető: Edelényi Magdolna). Az első gyertyát Czegledi Rudolf polgármester gyújtja meg

 

A rendezvény szervezői: Zenta Község Önkormányzata, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ

 

December 4., szerda, 11.00 óra. Ada (színházterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack

Zenés mesejáték

(Magyar népmese alapján)

Szereplők: Legkisebbik királykisasszony – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Öreg király – Papp Arnold; Az öreg király szolgálója – Virág György; Disznó – Nešić Máté; Egy a sokszáz szolgáló közül, vásári árus, királykisasszony, tündér, falusi asszony – Verebes Judit; Vásári árus, részeg, falusi ember, varázsfa – Szilágyi Áron; Vásári árus, részeg, falusi ember, varázsfa – Dévai Zoltán. Zenei válogatás: Hanák Rigó Ildikó, Krizsán Szilvia. Zenei munkatárs: Virág György. A zenéket feljátszotta a Fokos zenekar. Díszlet, jelmez, bábok: Janovics Erika. Rendező: Krizsán Szilvia (Sterija-díjas).

 

A legkisebbik királykisasszonynak különös kívánsága van. Azt szeretné, ha az édesapja, az öreg király gyümölcsöt hozna neki a vásárból. De nem ám akármilyen gyümölcsöt, hanem olyan szőlőt, amelyik beszél, olyan almát, amelyik mosolyog, és olyan barackot, ami csilingel. Nem is sejti, hogy ezzel a nem mindennapi kívánsággal olyan végzetes eseménysort indít be, ami az egész életét örökre megváltoztatja. Ez lesz a legkisebbik királykisasszony életének a legrosszabbik napja. Persze azért a néző sokat kacaghat. Meg szomorkodhat is. Sőt még borzonghat is. Mert a mesében ott lebeg egy átlátszó gonosz tündér is. És ott röfög egy félelmetes két lábon járó disznó is…

 

December 4., szerda, 13.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Mézeskalács

A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Ezért nagy jelentőséget és helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki. A legtöbb háztartásban szokás volt, régen is és most is, mézeskalácsot-figurákat vagy éppen egy mézeskalácsházikót sütni. Ennek a szép szokásnak a történetét szeretném most feleleveníteni az általános iskolásokkal. Most kipróbálhatják a magvakkal díszített mézeskalács-készítést is.

 

December 5., csütörtök, 13.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Mézeskalács

A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Ezért nagy jelentőséget és helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki. A legtöbb háztartásban szokás volt, régen is és most is, mézeskalácsot-figurákat vagy éppen egy mézeskalácsházikót sütni. Ennek a szép szokásnak a történetét szeretném most feleleveníteni az általános iskolásokkal. Most kipróbálhatják a magvakkal díszített mézeskalács-készítést is.

 

December 7., szombat, 09.00 óra. Gyermekbarátok székháza (Fő utca 15.)

Mikulás-futás

A Gyermekbarátok szervezésében. Közreműködnek a Merkur-Midnight tánccsoport legkisebbjei, majd Betlehemes pásztorjátékot tekinthet meg a közönség, végül a Miki-futás után forró teával melegedhetnek fel a résztvevők. Fussunk együtt a Mikulással!

 

December 7., szombat, 16.00 óra. Művelődési Ház

Velünk kerek a világ

A „Kéz a Kézben” Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Civil Szervezete ünnepi műsort rendez a fogyatékosok világnapja alkalmából. A rendezvényen védenceik szerepelnek A csúf hernyócska című mesejátékkal.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

December 8., vasárnap, 18.00 óra. Városháza (oszlopcsarnok)

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Közös adventi gyertyagyújtás

Gyújtsuk meg együtt a második gyertyát a város adventi koszorúján! A műsorban fellép az Ispiláng néptáncegyüttes (művészeti vezetők: Baji Endre és Gnadig Kornélia), az Ispiláng népdalkórus (művészeti vezető: Tóth Rozália), a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ népzenei szakosztálya (művészeti vezető: Juhász Gyula), a Pöndöly asszonykórus (művészeti vezető: Tóth Rozália) és Szeles Veronika népdalénekes

 

A rendezvény szervezői: Zenta Község Önkormányzata, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ

 

December 10., kedd, 10.00 óra. Tornyosi Könyvtár

Búcsújárás emlékei

A búcsújáró szent helyeket keres fel, hogy bűneire orvoslást, bocsánatot nyerjen, s ennek hathatós formája a zarándoklat és a kegyhelyen végzett imádkozás. Imájával ilyen helyeken, akár kérés, akár köszönet céljából mondja, könnyebben teremt kontaktust Istennel, vagy a kegyhely védőszentjével. A búcsújáróhelyeken szentek ereklyéi, illetve a szentek tiszteletéhez kapcsolódó kegyképek vagy kegyszobrok találhatók, amelyek meglátogatása révén búcsú nyerhető el.

 

Tornyosi Magda-Lak Tájház ezekből a kegytárgyakból, gyónócédulákból, szobrokból, régi imakönyvekből és a búcsújáráshoz kapcsolódó gyűjteményekből készít kiállítást.

 

A köszöntőt mond a kiállítás kurátora dr. Szőke Anna néprajzkutató. Az egyház szempontjából a kiállítást Ft. Baráth Gábor tornyosi plábános véleményezi. Fellép Kónya Sándor versénekes. Az Ady Endre Művelődési Egyesület asszonykórusa adventi dalokkal teszi ünnepélyessebbé a megnyitót.

 

December 11., szerda, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

1. Rákóczi Ferenc-emlékév

Bácsország lapszám-bemutató

A Bácsország II. Rákóczi Ferenc és koráról szóló számának bemutatója. Előadást tart: dr. Káich Katalin professor emerita Az élő lelkiismeret fáklyája: II. Rákóczi Ferenc címmel

 

A rendezvény szervezője a Bácsország Vajdasági Honismereti Társaság.

 

14 и 15. децембар, субота–недеља, 09.00–19.00 часова: Спортска хала

IV Сећански дани пољопривреде: XIX. Међународни фестивал ракије – VIII. Војвођанска кулинарска и прехрамбена изложба

– III. Сенћанска берза семена

Седамнаеста традиционална изложба јела, производа и ручних радова у организацији сенћанског Удружења пољопривредника и Ред витезова „Свети Никола”

 

Циљ ове манифестације, да прикаже разноврсност и богатсво наших производа који су произведени у Војводидни, и да унапреди сарадњу пољопривредне произвођаче и приватнике. Надамо се да људи од великог броја производа добити храброст и самопоуздање да би и сами почели да производе за своју добробит. Позивамо све оне произвођаче који би хтели са својим производом да улепшају ову манифестацију.

 

December 14–15., szombat–vasárnap, 09.00–19.00 óra. Városi Sportcsarnok

1. Zentai gazdanapok: XIX. Nemzetközi Pálinkafesztivál – VIII. Vajdasági Kulináris és Élelmiszeripari Kiállítás – III. Zentai Magbörze

A Zentai Gazdakör és a Szent Miklós Pálinka Lovagrend immár tizenhetedik alkalommal szervezi meg az ünnephez kapcsolódó hagyományos ételek, termékek, termények és kézimunkák kiállítását

 

A rendezvény célja a Vajdaságban előállított termékek változatosságának, gazdagságának bemutatása, népszerűsítése, a helyi termelők és a vállalkozók közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Bízunk benne, hogy a termékek sokaságának látványa erőt és önbizalmat ad az emberek számára, erősíti a hitet saját értékteremtő erejükben, az önellátó fenntartás és a helyi piacok lehetőségében. Szeretettel meghívunk minden olyan előállítót, aki úgy gondolja hogy termékeivel színesíteni tudná a rendezvényt!

 

December 14., szombat, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

1. Nemzetközi Művészeti Műhely 2019

Lámpás 2019

Mezei Erzsébet, a Zentai Képzőművészeti Alkotóműhely vezetőjének ünnepélyes kiállításmegnyitója. A X. Nemzetközi Művészeti Műhely Lámpás című tárlatán a Zentai Képzőművészeti Alkotóműhely művészeinek a 2019-es évben készült alkotásai kerülnek bemutatásra. A már hagyományos ünnepváró kiállítás a Zentai Alkotóház kiállítási termében nyílik meg. A kiállításmegnyitó ünnepi vendégfogadással folytatódik, mielőtt két alkotást kisorsolunk a megnyitó közönsége között.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

December 14., szombat, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója

Carlo Goldoni: A fogadósnő

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.

 

„ – Ki hordja otthon a nadrágot, Uram?

Én… De én is mosom és vasalom.”

(Denis Thatcher)

 

„Ebben a fogadóban minden férfi annak a nőnek a szoknyájára vadászik, aki a nadrágot hordja. Hisz az elérhetetlen, megfoghatatlan, megszerezhetetlen mindig a legizgalmasabb.

Mirandolina, a fogadósnő pont ilyen. Pikírt, nyersen pimasz őszinteségével mindenkit megbabonáz, elegáns parázs-varázsa minden szívet lángra lobbant. Azaz majdnem mindet. Hiszen a megállíthatatlan ágyúgolyó egyszer csak találkozik a ledönthetetlen fallal. S hogy mi lesz ebből a paradoxonból? Természetesen vígjáték. Goldoni módra. Hiszen egy szoknya meg egy nadrág az pont két dudás egy csárdában.

Háború ez – az idők kezdetével megegyező – férfi és nő között azért a bizonyos nadrágért, konok bizonygatása annak, érhet-e többet egyik, avagy a másik nem. De hiába a sziszifuszi csatározás, végül úgyis a szív diktál.” (Mészáros Tibor)

 

December 15., vasárnap, 17.00 óra. Városháza (oszlopcsarnok)

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Közös adventi gyertyagyújtás

Gyújtsuk meg együtt a harmadik gyertyát a város adventi koszorúján! A műsorban fellép Galusz Áron szavaló, a Cor Jesu Kamarakórus (művészeti vezető: Miklós Réka) és a Petőfi Sándor Általános Iskola szavalói (művészeti vezető: Kormányos Katona Gyöngyi)

 

A rendezvény szervezői: Zenta Község Önkormányzata, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ

 

December 15., vasárnap, 18.00 óra. Művelődési Ház

Örömvasárnapi adventi jótékonysági koncert

„Ideje van a szeretetnek” (A Prédikátor könyve 3,8)

A zentai Vöröskereszt és a Retrosong énekegyüttes közös jótékonysági rendezvénye

 

December 16., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház (tanterem)

Környezetvédelem Egy Órában

kegyedi rendszer

Mucsi Gábor ismeretterjesztő előadása

 

Van-e egyéb kert gondjainkra bízva a Földön kívül? Mi fán terem a kegyelem? Méltó-e a Kegyedi rendszer a nevére?

 

December 17., kedd, 18.00 óra. Művelődési Ház

Diákhangverseny

A zentai Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola tanulóinak félévzáró hangversenye

 

17. децембар, уторак, 18.00 часова. Дом културе

Ђачки концерт

Традиционални полугодишњи концерт ученика Основне музичке школе „Стеван Мокрањац”.

 

December 17., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2019

BETLEHEMI UTAZÁS

Gyulai Béla lelkész képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása

 

A próféta szava szerint Betlehemből származik „aki uralkodó az Izraelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.” (Mikeás 5:2) Az ünnepek közeledtével ebben a vetítéssel egybekötött úti élménybeszámolóban elszeretnénk vezetni önöket arra a megragadó tájra, ahol mennyből jött angyal szólta egykor a jóhír szavait: „Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: mert született néktek ma a Megtartó, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”

 

December 17., kedd, 19.00 óra. Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

Csurka István: DEFICIT

Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

 

„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)

 

December 19., csütörtök, 18.00 óra. Művelődési Ház

Szent Mihály Szekere Vándorszínház előadása

„Szállj közénk szép titok, gyermekarcú Isten”

Karácsonyi előadás

 

Előadásunkban jelen korunk nehéz, és sokszor kilátástalannak tűnő helyzetéből kiindulva keressük a fényt, a szabadulást, a reménységet – a művészet eszközeivel. A Karácsony a fény és a szeretet ünnepe. Megpróbáljuk a várakozás örömét, az ünnep hangulatát, egy-egy pillanatát elővarázsolni, különböző megközelítésben megjeleníteni.

 

Irodalmi részleteket, verseket, zenéket, éneket és jeleneteket fűztünk össze, többféle műfajból válogatva, ismert és kevésbé ismert szerzőktől. Az előadást jelmezek és kellékek teszik még elevenebbé.

 

Előadók: Valter Ferenc – a Magyar Állami Operaház magánénekese; Várallyay Simon –zongoraművész hallgat; Géczy Karolina.

 

19–23. децембар, четвртак–недеља. Главни трг

Божићни вашар

У организацији Туристичке организације општине Сента: сусрет Витлејемских група, изложба рукотворина, кувано вино, божићне посластице

 

December 19–23., csütörtök–vasárnap. Fő tér

Karácsonyi Kavalkád

Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete hagyományos karácsonyváró rendezvénysorozata: Betlehemes találkozó, kézműves kiállítás, forralt bor, ünnepi édességek, karácsonyi hangulat

 

December 19–22., csütörtök–vasárnap, 19.00 óra. Soproni Petőfi Színház

A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciós előadása

Szarka Gyula – Szálinger Balázs: ZENTA, 1697

(rockopera)

Főbb szerepekben:

(Császári tábor)

Savoyai Jenő herceg, francia származású fővezér – Savanyu Gergely; Sigbert Heister báró, osztrák hadvezér – Nagy Gábor; Deák Pál, magyar huszárezredes – Vastag Tamás; Laczó Tamás, magyar huszár – Papp Attila; Julie Fayol, Eric Fayol francia hadmérnök lánya –Stéphanie Schlesser / Békefi Viktória; Pap – Major Zsolt.

(Török tábor)

Elmasz Mehmed, nagyvezír – Horányi László; Tököly Imre, kuruc kapitány – Szomor György; Borisz Petrovics, szerb kapitány – Wischer Johann; Eric Fayol, francia hadmérnök – Kósa Zsolt; Hajós Anna, zentai asszony, Laczó Tamás felesége – Békefi Viktória/Demeter Helga

Valamint:

A Sopron Balett, vajdasági néptáncosok és a Budapesti Fővárosi Nagycirkusz akrobatái

Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas).

Író: Szálinger Balázs (József Attila-díjas); Dramaturg: Katona Imre; Díszlet: Pataki András; Jelmez: Húros Annamária; Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas); Koreográfus asszisztens: Patyerek Csaba; Fényterv: Madarász János; Hangmérnök: Gulyás Szabó Gábor; Rendező: Pataki András.

 

December 20., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

kik voltak a három királyok?

Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása

 

December 20., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum

A Városi Múzeum XXI. karácsonyi néprajzi kiállításának megnyitója

Napsugaras oromfalak Zentán

A kiállítás rendezője Pejin Attila történész, muzeológus. Megnyitja Dévavári Beszédes Valéria nyugalmazott néprajzkutató

 

December 20., péntek, 19.00 óra. Zentai Alkotóház

Poszt(h)umusz most (is)

A zEtna magazin XX. évfolyamának záró estje

 

December 20., péntek 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

estiK

Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján

Szereplők: Balázs Áron (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas), Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas), Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György. Színpadi adaptáció: Góli Kornélia. Zene: Mezei Szilárd (Sterija-díjas) . Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Aleksandra Pešić. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

 

„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.

…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.” (Kosztolányi Dezső)

 

December 21., szombat, 09.00 óra. Kertek Helyi Közösség

Karácsonyváró

Az Együtt a Kertekért Egyesület, a Rákóczi Szövetség Zentai Ifjúsági Szervezete és a zentai VMSZ Női Fóruma játékos családi napot szervez, amelyen karácsonyfadíszeket készíthetnek a résztvevők. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

December 21. és 22., szombat–vasárnap, 19.00 óra. Művelődési Ház

А zentai fúvószenekar karácsonyi hangversenye

Vezényel Masa Tibor

 

21 и 22. децембар, субота–недеља, 19.00 часова. Дом културе

БОЖИЋНИ КОНЦЕРТ CЕНЋАНСКОГ ДУВАЧКОГ ОРКЕСТРА

Диригент: Тибор Маша.

 

December 22., vasárnap, 16.00 óra. Városháza (oszlopcsarnok)

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Mindenki karácsonya

Gyermekműsor keretében az adventi várakozás során elkészült karácsonyfadíszekkel ékesítik fel Zenta karácsonyfáját. A műsorban fellép a Thurzó Lajos Általános Iskola betlehemes csoportja (felkészítő tanár Horváth László), a Thurzó Lajos Általános Iskola szavalói (felkészítő tanár Juhász Attila), a Stevan Sremac Általános Iskola szavalói (felkészítő tanár Gere Elvíra és Pecarszki Elvira) és a „Kéz a Kézben” Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Civil Szervezete (művészeti vezető: Rácz Magdolna)

 

December 22., vasárnap, 17.00 óra. Fő tér

Karácsonyváró-adventi programsorozat

Közös adventi gyertyagyújtás

Gyújtsuk meg együtt a negyedik gyertyát a város adventi koszorúján!

 

A rendezvény szervezői: Zenta Község Önkormányzata, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ

 

December 23., hétfő, 17.00 óra. Művelődési Ház

Ki mit tud?

A zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola karácsonyi vetélkedője

 

23. 23. децембар, понедељак, 00 часова. Дом културе

Ко шта зна?

Новогодишњи надметање ученика сенћанске Економско-трговинске школе

 

December 23., hétfő, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Mark Twain: ÉVA ÉS ÁDÁM NAPLÓJA

Thaly Tibor fordítását felhasználva színpadra írta: Verebes Ernő.

Szereplők: Verebes Judit és Szilágyi Áron.

 

„Az emberiség hímnemű része, a történet legelején még csak egy férfiből állt, de már ez az egy is udvarias volt. Így történhetett, hogy ezen előadás címe: Éva és Ádám.

Furcsa, de mindketten naplót vezettek. Azért rendhagyó dolog ez, mert elejében még csak emlékeik sem igen lehettek. Később, ahogy az elmúlt napok száma szaporodott, a naplók is fokozatosan teltek meg mindenféle személyes észrevétellel, titokfejtéssel, kísérlet-leírásokkal, és nem utolsó sorban, a Másik megfigyelésével.

Az ősszülők világának meseszerű felfedezése, Mark Twain számára olyan lehetett, mint Ádám és Éva világra való rácsodálkozása. Ebben az előadás-kísérletben a két napló, Éva és Ádám vallomásszerű monológja fésülődik egybe, a közönségnek, mint a jövő emberiségének mutatkozva be, ugyanakkor egymással is kokettálva, perlekedve, eljutva addig, amit ma úgy hívunk: szerelem.” (Verebes Ernő)

 

December 27–29., péntek–vasárnap, 19.00 óra. Spectrum Színház (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi Spectrum Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház, közös előadása

Hubay Miklós: RÓMAI KARNEVÁL

Szereplők: Margitka: Farkas Ibolya. Író: Győrffy András (Jászai Mari-díjas). Igazgató: Kárp György. Zénó: Wischer Johann (Bánffy Miklós-díjas). Díszlet: Pataki András. Dramaturg: Molnár Anikó. Rendező: Pataki András (Jászai Mari-díjas).

 

A darab főhőse, az egykor ünnepelt színésznő, úgy érzi, nincs hely számára ebben a világban, ezért megoldásnak az éhhalált választja. Eközben a színház igazgatója szorult helyzetbe kerül: egy napig neki kell szórakoztatnia a Magyarországra érkező egykor híres írót. Támad egy mentő ötlete, felkéri a színház kiöregedett színészeit, jegyszedőit, páholynyitogatóit, hogy játsszák el az író darabját A hivatásából kiszorult csodaváró főhősünk minden lehetőségbe belekapaszkodik, hogy sorsát jobbra fordítsa. De van-e esélyünk egy hazug korban? A perifériára szorult, valaha ünnepelt színésznő újból színpadra kerülhet-e, vagy játékszere lesz egy pillanatnyi hatalmi érdeknek?

 

Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista, a magyar irodalom klasszikus életművet alkotó képviselője volt, aki szinte kamaszkorától a magyar drámairodalomra és az azt éltető színjátszásra tette fel életét és attól nem tántorodott el.

Hubay Miklós 1918. április 3-án született Nagyváradon. Pályakezdésétől szenvedélyesen foglalkoztatt a drámai műfaj jövője, és az elsüllyedt magyar drámai hagyomány felelevenítésén fáradozott. Már az első darabja a Magyar Nemzeti Színház repertoárján szerepelt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar dráma napját. Nevéhez fűződik az első magyar musical.

Hubay Miklós háromszor kapott József Attila-díjat (1955, 1965, 1975), 1994-ben elnyerte a Kossuth-díjat, 1997-ben pedig – életműve elismeréseként és a Hová lett a Rózsa lelke? című drámájáért – Szép Ernő-díjat. Az írót 2003-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetéssel, 2004-ben pedig életművéért Arany János irodalmi díjjal jutalmazták. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották.

 

Pataki András:

„A darabválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy Farkas Ibolyának, az erdélyi színjátszás legendás, kiemelkedő művészének keressünk egy olyan jutalomjátékot, amely tiszteleg a gazdag pályafutása, a hatvanadik szezonja előtt. Egyúttal lehetőséget nyújt arra is, hogy a marosvásárhelyi színházi világ aranykorszakának – amikor világszínvonalú alkotók dolgoztak az ottani teátrumban – másik két ikonikus színésze, Kárp György és Györffy András együtt léphessen színpadra. A már nyugdíjas művészekkel együtt játszik a Vajdaságból érkező Wischer Johann, aki a zentai teátrum vezetőjeként mindig fontos tartóoszlopa, közvetítője a nemzeti identitással kapcsolatos gondolatoknak, a határon túli magyar színjátszás ápolásának. Ezért különleges és izgalmas generációs találkozásnak gondolom ezt a munkát. Ennek szellemében a Soproni Petőfi Színház, a marosvásáhelyi Spectrum Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciójában készül az előadás.

A színmű választása számomra arról is szól, hogy a hivatásukat évtizedekig művelő kollégák megérdemlik, a jelen alkotói gondolkodjanak bennük, elsősorban a tehetségük, érdemeik elismerése miatt. Létkérdésnek tartom a színházi munkában a generációk szaktudásának áramlását. Természetes legyen az idősebb, tapasztaltabb kollégák megbecsülése. Nyitottnak kell lenni az ilyen találkozásokra, mindig érdemes tanulni az elődöktől, s a megszerzett egyetemes tudásanyagokat csak úgy lehet időről-időre áthagyományozni, ha különböző életkorú emberek szót értenek egymással.

A Római karnevál ebből a szempontból is aktuális kérdést jár körül. Hubay Miklós történetének főhősét, Lánczy Margitról, a Nemzeti Színház színésznőjéről mintázta. Őt a kommunista időkben egy koncepciós perben börtönbüntetésre ítélték, majd szabadulása után páholynyitogatóként alkalmazták. Jellemző az akkori kommunista hatalom módszereire, olyan eljárásban ítélték el Lánczy Margitot, amikor letartóztatásakor a gépírónő rosszul írta a foglalkozását, színésznő helyett szövőnőt gépelt, de ez sem akadályozott meg senkit abban, hogy perbe fogják. Erre a hatalom kitalált egy történetet, miszerint a szövőgépgyár ipari titkait adta ki az olaszoknak. Ezért csukták le. Érdekesség, Hubay szerint amikor a börtönből kijutott színésznő hazament egykori otthonába, akkor a csengetés után a per egyik tanúja nyitott ajtót neki.

Nem csak Lánczy Margit sorsa ad valós, visszakereshető utalást, helyzetet a színműhöz, hanem az is, tényleg történt hasonló eset a szocialista időkben itthoni színházban, amikor így ment le egy kirakatpróba csak az ideérkező írónak. Ezért a színésznő, az író és színházigazgató figurája is hordozhat kapcsolódást, tükröt a múlt szituációihoz, akkori kulturális jelenségekhez, embertípusokhoz, így a kellékeshez, aki a szocialista, besúgásokra épülő rendszerben boldogulni kívánó kisemberként igyekszik helyezkedni, túlélni mindig.”

 

Farkas Ibolya:

„Ez a színdarab rólam is szólhatna, akár én is lehetnék a főszereplője. Megéltem a pályafutásom alatt azt, hogy egy idő után úgy tekintettek rám, mintha nem is léteznék. A marosvásárhelyi közönség és szakma évtizedes elismerése mellett azt vettem észre, nem kellek, nem csörög a telefon szerepek miatt. Megpróbáltam létezni, fennmaradni. Tanítottam sokáig. Ekkor kezdtem az önálló estjeimet összeállítani, Fedák Sáriról, önéletrajzi írásaiból készült a Börtönnapló, nagyon szerettem. Nem tudtam feladni soha a pályát, nekem ez jelenti az életem. Színésznő vagyok, az akartam lenni mindig. Hányszor voltam a földön, nem is tudom, de mindig fel tudtam állni a padlóról, s folytatni. Nem keresek színésznői mintákat, sorsokat ehhez a szerephez, elég visszagondolnom az életemre. A mondatok, az érzések bennem, a lelkemben is élnek.”

 

Kárp György:

„Igazgatót játszom a darabban, voltam is egy ideig ilyen pozícióban, még, ha nem is akartam vezető lenni, ám csak a színházzal foglalkoztam ekkor. Talán ezért sem lincseltek, vertek meg soha… Akadnak olyan valós sorsok, minták, történetek előttem, amikor valakit a hatalom félretett, még direktorként is. Ilyen például báró Kemény János, aki 1940-es években a Kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója, majd a marosvásárhelyi Székely Színház egyik megszervezője volt. Őt az osztályharc keretében megfosztották vagyonától, hogy el tudja tartani családját, mészégetőbe küldték napszámosnak és ott is halhatott volna meg, ha nem súgják meg egyik magas rangú barátjának, hol dolgozik. Kiemelték onnan, némiképp rehabilitálták. Adtak neki egy könyvtáros állást, olyan épületben, amin nem volt ablak. Megtört az élete, többet érdemelt volna, de mindig képes volt sorsával, irodalom és színházszervező képességével, tehetségével nyomot hagyóan felülírni ezt az időszakot is.”

 

Györffy András:

„Az írókkal mi színészek soha nem kötekedtünk. Dolgoztunk Sütő Andrással, Székely Jánossal, román drámaírókkal, akik el is jöttek próbákra, premierekre. Nyugati szerzőket jó ideig nem lehetett játszani a román színházaknak, másokat meg az eszmeiségük miatt kellett műsorra tűzni, ezek voltak a kötelező darabok a párt, a kormány miatt. Akadt arra példa, hogy olyan előadást készített Harag György rendező egy műből – amit kikért magának az író, harsogva mindenütt, hogy ez nem az ő darabja – amely a maradandó színháztörténeti pillanatok egyik csiszolt gyémántköveként vált az utókor részéve. Most már kezd egyre jobban előtérbe kerülni a kortárs irodalom a román színházakban, tűnnek fel a fiatal szerzők, színészek. Azt viszont észrevettem, hogy a generációnkat az utóbbi évtizedben már nem keresik annyira. A generációváltás hátulütője is ez. Mi már szerintem túltettük magunkat ezen. Van egy mondás: »a színházat meg lehet utálni, csak abbahagyni nem…«”

 

Wischer Johann:

„Nagyon örülök, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban tarthatjuk meg ennek a számunkra is nagy jelentőséggel bíró színdarab bemutatóját. Fontos pillanat ez nekünk. Mi a generációk közötti átjárhatóságra tettük le a voksunkat. Fiatal a társulatunk, több irányba nyitottunk a darabválasztásainkkal, hogy széles közönséget tudjunk megszólítani. Az ilyen típusú hiánypótló drámák igénylik, hogy hiteles, az életet bölcsen, tapasztaltan szemlélő, a szakmájukat magas színvonalúan képviselő színészek tolmácsolják azokat a gondolatokat, sorsokat, történeteket, amelyek mindig színházi téttel bírnak. A színészi életpálya, a színház világa beszippantó erővel bír, nehezen lehet kilépni belőle. Ebben az előadásban a színésznő ezzel szembesül. A darabban egy rendszeren belül érvényesülni akaró, szerethető színpadi dolgozót játszom. Ő megpróbál az idős színésznőn segíteni, megmenteni a saját módján, hogy engedje már el a színházat, akkor életben maradhat. A színházban dolgozók másképp élik meg a napokat, az érzelmeket ilyen közegben. Akad, aki tud civilként belül maradni ebben, a legtöbben viszont élethivatásként tekintenek a színházra. Erről is szól ez a darab számunkra.”

 

December 26., csütörtök. 07.00–19.00 óra. Zentai Főposta (Posta utca 2.)

Emlékbélyegző

A főpostán emlékbélyegző lesz forgalomban a 70 éves Bélyeggyűjtő Egyesület (1949–2019) tiszteletére

 

December 26., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Csurka István: DEFICIT

Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

 

December 27., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2019

Dzsódhpur

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

Dzsódhpur az egykori Marvár állam fővárosa, 850 000 lakosával Rádzsasztán állam második legnagyobb települése. Dzsódhpurt a kékre festett házai miatt gyakran a Kék Városnak is hívják. A kék házikók a Mehrangarh-erődöt ölelik körbe. Hogy az erődváros lakói házaikat miért festették be a kék szín különböző árnyalataival, nem teljesen egyértelmű. A legtöbben abban hisznek, hogy ez az indiai kasztrendszerhez kapcsolódhatott. A legmagasabb kaszt tagjai, a bráhminok (ide tartoznak: a nevelők, a tanítók, a törvényhozók, a tudósok, a papok és a prédikátorok) úgy gondolták, hogy ha házaik falát kék színűre festik, akkor így megjelölik az állandó lakhelyüket, és megkülönböztetik magukat a társadalom többi részétől. Azonban a lakosság más csoportjai is követték ezt a szokást. Dzsódhpur lakossága azóta is kitartóan fenntartja ezt a hagyományt. Az otthonok ezért állítólag hűvösebbek.

A város a sivatag tövében, alacsony homokkődombon áll. 10 km hosszú fal védi és határolja el a homoktól.

A város mögött lévő sziklás magaslat uralja a tájat, csúcsán tekintélyes erőd áll.

Dzsódhpur a romantikát és Rádzsasztán régi feudális fényét sugározza. A várost 1459-ben alapította Ráo Dzsodha, a Marvár Fejedelemség rathor királya. Természetesen magárol nevezte el először Dzsódhgárnak. A XVI. században a kereskedelemből meggazdagodó város az akkori legnagyobb fejedelemség fővárosa. Az itt megtelepült gazdag kereskedők, a marvárik utódai ma is számos vezető kereskedelmi vállalatot irányítanak.

A városban érezhető a dicső múlt jelenléte. A paloták, az erődök, a templomok és más elegáns építészeti emlékművek erre emlékeztetik az ide látogatót.

Két napig csodáltuk Dzsódhpur palotáit. A második napon nagy élményben lehetett részünk, hiszen részt vehettünk egy hercegi esküvőn, amelyet elegáns szállodánkban tartottak. Mivel rajtunk kívül más turista nem tartozkodott itt, egy jóképű fiatal rádzsput meghívott bennünket is a különleges szertartásra. A 300 vendég között mi voltunk az egzotikus különlegességek. Többet filmeztek bennünket mint a fiatal párt!

Rádzsasztán – a Királyok lakhelye (a rádzsputok jelentése: királyfik) – még ma is történelmi múltjából él. Maharadzsái – jelentése: nagy király –, hiába fosztotta meg a törvény hatalmuktól, ma is erős urak. A címet csak a legidősebb fiú örökli. Az ősi harcos kaszt, a ksatriják leszármazottai a rádzsputok, kiknek lovagiasságárol és vitézségéről mondák regélnek.

A fiatalokat a szülők hozzák össze. Sokszor az esküvő előtt nem is látják egymást, és az órákig tartó ceremónia alatt a menyasszonyt fátylakkal, ékszerekkel, ruhakölteményekkel takarják el. Mivel a hindu hölgyek általában szépek, nem éri a vőlegényt csalodás, mikor kicsomagolja immár feleségét az ünnepség után. Általában a házasságok harmonikusak, úgy látszik a tapasztalt szülők jobban tudják, mi teszi boldoggá gyermekeiket, mint saját maguk.

A rádzsputok kedvelik az élénk színeket, öltözékük festői. A férfiak jellegzetes fejfedője a rózsaszín vagy sárga csőrös turbán, a pagri. A nők öltözéke földig érő szoknya, könyökig érő ujjú mellény, amelyre méteres hosszúságú köppenyt öltenek. A gazdag, elökelő asszonyokat hagyományos ékszerek borítják a szó szoros értelmében tetőtől talpig, de a szegények is szeretik az olcsóbb, de színes tarka díszeket.

A gyönyörűen kivilágított parkban egy mesevilágban éreztük magunkat.

 

December 27., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Carlo Goldoni: A FOGADÓSNŐ

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit

Ének-mentor: Koncz Éva; Jelmez: Janovics Erika; Díszlet: Mészáros Tibor; Rendező: Mészáros Tibor.

 

December 29., vasárnap, 17.00 óra. Művelődési Ház

Vajdasági Vándormozi

Égbőlpottyant Mikulás

 

Égbőlpottyant Mikulás – szinkronizált, német, családi filmvígjáték, 107 perc.

 

Korhatár nélkül

Belépőjegy 18 éves kor alatt 150 dinár, 18 éves kortól 250 dinár.

 

A nyolcéves Ben családjával beköltözik nagyapja megüresedett házába. Az új környezetben nagyon magányos, nehezen illeszkedik be. Helyzetét megnehezíti az iskolatársakkal vívott küzdelem, a család életét pedig még inkább megváltoztatja az, hogy édesapja elveszíti munkáját. Kint szürke eső esik, és csak az utal az ünnep közelségére, hogy Ben édesanyja most nyitja meg saját, házi készítésű édességeket áruló boltját…

Niklas Julebukk, az utolsó igazi Mikulás szokásos teendőit, vagyis a kívánságlisták begyűjtését és az ajándékok elkészítését végzi, miközben Waldemar Wichteltod-al is meg kell küzdenie, aki az óriási Diótörők segítségével átvette a hatalmat Karácsonyföldén, és az ajándékozás örömét üzletté akarja változtatni. Julebukk a két, mindig civakodó kobolddal, és a két hűséges angyallal, valamint az utolsó láthatatlan rénszarvassal együtt megszökik, hogy megmentse a Karácsony szellemét.

A kis csapat éppen Ben városkája közelében ér földet, aki a szomszédban lakó Charlotteval együtt a segítségükre siet. A gyerekek csatlakoznak hozzájuk, Julebukk egy kis varázslattal beindítja az édességboltot, aztán együtt csempésznek havat Karácsonyföldéről, hogy visszahozzák az ünnepi hangulatot a kisvárosba. A végső csatára a gonosszal a mese birodalmában kerül sor…

 

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=f_QKQoZQcis

Rendező: Oliver Dieckmann. Forgatókönyv: Cornelia Funke regénye alapján, Benjamin Biehn, Robin Getrost, Uschi Reich. Producer: Bernd Krause, Uschi Reich. Fényképezte: Alexander Fischerkoesen. Vágó: Christian Nauheimer. Animáció: Mette Ilene Holmriis, Sam Siahaija. Zene: Niki Reiser, Peter Wolf. Szereplők: Alexander Scheer, Noah Kraus, Mercedes Jadea Diaz, Jessica Schwarz, Fritz Karl, Volker Lechtenbrink, Christine Urspruch.

 

31. децембар, уторак, 00.00 часова. Главни трг

Ватромет

 

December 31., kedd, 00.00 óra. Fő tér

Tűzijáték