Програмска понуда

Márciusi programajánló

Március 1., kedd, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Yasmina Reza: MŰVÉSZET

Szereposztás: Marc – Virág György; Serge – Dévai Zoltán; Yvan – Szilágyi Áron. Fordító: Bognár Róbert. Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Janovics Erika. Dramaturgiai munkatárs: Oláh Tamás. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

 

Yasmina Reza (született: 1959. május 1-jén Párizsban). Francia rendező, színésznő, dráma- és regényíró. A kortárs drámairodalom egyik legnevesebb szerzője. Édesapja orosz származású zsidó mérnök, üzletember és zongoraművész, édesanyja pedig magyar származású zsidó hegedűművész, akik Franciaországba emigráltak. Leginkább rövid szatirikus komédiáiról ismert, amelyek a középosztálybeli emberek szorongásairól szólnak. Művészet (1994) című drámája tette világhírűvé, melyet Tony-díjjal jutalmaztak (1996) – ezzel egyenes út vezetett a Broadwayre. Az öldöklés istene című darabjáért is Tony-díjat kapott (2009), majd Roman Polański rendezésében film készült belőle (2011). Műveit megalkotásuk óta több száz változatban, rengeteg nyelven színpadra vitték, a világ legnevesebb színházai tűzték őket műsorukra.

„A kortárs francia irodalom sodró lendületű szatírájának középpontjában egy fehér alapon fehér vonalakat ábrázoló festmény és három régi barát áll. A művészet fogalmáról alkotott ellentétes vélemények, esztétikai konfliktusok komoly megpróbáltatások elé állítják a három férfi kapcsolatát. Yasmina Reza szarkasztikus humorral rántja le a leplet a sznobizmusról, a divat hatalmáról, s eközben mesteri érzékenységgel avat be bennünket egy évtizedes barátság mélylélektani rejtelmeibe. A Művészet nevettet és elgondolkodtat, s mindeközben valóságos jutalomjátékot kínál a színészek számára. A francia szerzőnő sziporkázó szövegében egymást követik a feszült és komikus pillanatok, fény derül régen elhallgatott titkokra, hazugságokra, és persze szó esik magáról a művészetről is. Hiszen elfogadni, engedni, alkalmazkodni, változni s megőrizni egy barátságot: művészet”. (Mezei Kinga)

 

A Szerzőt a Thaleia Productions képviseli; a szerbiai magyar nyelvű előadás a Theatrum Mundi Ügynökséggel (Budapest) kötött megállapodás alapján kerül színre.

Bognár Róbert engedélyét a Hofra Kft. közvetítette – www.hofra.hu

 

Március 4., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

Branka

(szerbül, magyarul és bosnyákul beszélő kisjátékfilm) 20 perc

 

Jugoszlávia, 1991. Valahol a magyar határ közelében, messze a háborús frontvonalaktól Branka, egy szarajevói ápolónő munkát kap egy állami kórház szülészeti osztályán. A fiatal lány teljesen egyedül van, családjától távol csak magára számíthat. Első munkanapján ismerkedik meg a szinte még kamasz Angélával, aki magányosan várja első gyermekét. Rövid idő alatt szoros kötelék szövődik közöttük, önmagukra ismernek a másik kiszolgáltatottságában. Ám hamarosan kiderül, hogy nem magány a legnagyobb teher, amivel Brankának meg kell küzdenie. A kórházból újszülöttek tűnnek el. Az önmagát és családját is féltő lánynak élete legnehezebb döntését kell meghoznia.

 

A vetítés után az alkotókkal, K. Kovács Ákossal és Oláh Tamással Bakos Petra beszélget.

 

Szereplők: Dina Mušanović – Branka; Antóci Dorottya – Angéla; Nenad Pećinar – főorvos; Vicei Natália – főnővér. Rendező: K. Kovács Ákos. Forgatókönyvíró: Oláh Tamás. Operatőr: Tóth Levente. Vágó: Márton Dániel.

 

Március 5., szombat, 08.00–16.00 óra. Zentai Alkotóház

XXIV. Hagyományaink Ünnepe

Zenta község hagyományőrző és hagyományápoló csoportjainak zártkörű szakmai megbeszélése

 

  1. март, недеља 19.00 ч: Свечана сала Градске куће

Концерт у част Дана жена

КОНЦЕРТ ЗА ДУШУ

Солистичко концертно вече Милоша Радовића приређено поводом међународног Дана жена, у организацији Српског културног центра „Стеван Сремац” из Сенте. Бесплатне улазнице за концерт могу се преузети у службеним просторијама Српског културног центра сваког радног дана у периоду од 8.00 до 12.00 часова.

 

Március 9., szerda, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója

Alessandro Baricco: NOVECENTO

Monodráma

Előadja: Székely Bea.

Zeneszerző: Szerda Árpád. Rendező: Táborosi Margaréta.

 

„Évekig hajókon zenéltem, akkor ismertem meg a titokzatos, sivatagszerű óceán hullámait. Ez az életforma átalakította a valóságomat. Megváltoztatta az időérzékemet. Végül döntenem kellett, maradok vagy visszatérek a szárazföldre. Rájöttem, hogy a nagy víz áldozatot követel tőlem, a lelkemet kéri, az életemet. Hazajöttem, jelenleg színészként dolgozom. Ha kieveztek velem egy órára, elmesélek nektek egy történetet magamról és valakiről, akit Alessandro Baricco álmodott meg. Baricco kisregényében a főhősre az Amerika és Európa között ingázó Virginian óceánjáró báltermében bukkant rá egy matróz. A Novecento nevet azért kapta, mert a XX. század első évében született. A hajón nőtt fel és briliáns zongorista vált belőle. Novecento egész életét utazva töltötte, még a kikötőkben sem hagyta el az óceánjárót, ám 1933 tavaszán váratlanul kijelentette: »Három nap múlva New Yorkban leszállok«.

Visszatérve Vajdaságba ezzel a történettel idézem meg ezt a semmihez sem fogható élményt, amit a fedélzeten személyesen én is átéltem.” (Székely Bea)

 

Március 10., csütörtök, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Alessandro Baricco: NOVECENTO

Monodráma

Előadja: Székely Bea.

Zeneszerző: Szerda Árpád. Rendező: Táborosi Margaréta.

 

„Évekig hajókon zenéltem, akkor ismertem meg a titokzatos, sivatagszerű óceán hullámait. Ez az életforma átalakította a valóságomat. Megváltoztatta az időérzékemet. Végül döntenem kellett, maradok vagy visszatérek a szárazföldre. Rájöttem, hogy a nagy víz áldozatot követel tőlem, a lelkemet kéri, az életemet. Hazajöttem, jelenleg színészként dolgozom. Ha kieveztek velem egy órára, elmesélek nektek egy történetet magamról és valakiről, akit Alessandro Baricco álmodott meg. Baricco kisregényében a főhősre az Amerika és Európa között ingázó Virginian óceánjáró báltermében bukkant rá egy matróz. A Novecento nevet azért kapta, mert a XX. század első évében született. A hajón nőtt fel és briliáns zongorista vált belőle. Novecento egész életét utazva töltötte, még a kikötőkben sem hagyta el az óceánjárót, ám 1933 tavaszán váratlanul kijelentette: »Három nap múlva New Yorkban leszállok«.

Visszatérve Vajdaságba ezzel a történettel idézem meg ezt a semmihez sem fogható élményt, amit a fedélzeten személyesen én is átéltem.” (Székely Bea)

 

Március 11., péntek, 11.00 óra. Kevi (Móra István Művelődési Egyesület)

Március idusának ünnepe

„s egymásban, égben mindig higyjetek”

Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére a kevi Móra István Művelődési Egyesület szervezésében

 

Március 11., péntek, 18.00 óra. Művelődési Ház

A Vajdasági Vándormozi bemutatja

Elk*rtuk

magyar krimi, politikai dráma, 125 perc, 2021

 

A Keith English által rendezett film 2006 őszére, a Magyar Köztársaság vezetőjének kiszivárgott „őszödi beszéde” által kiváltott indulatokkal teli időszakba kalauzolja el a nézőket.

 

„2006-ban Budapesten valami összetört. Az akkor tizenhat éves Magyar Köztársaság vezetőjének kiszivárgott »őszödi beszéde« alapjaiban rengette meg az emberek demokráciába és a kommunizmus utáni rendszerváltozásba vetett hitét.

Magyarország első, valós eseményeken alapuló politikai krimije ebbe az időszakba, 2006 indulatokkal teli őszére kalauzolja el nézőit egy fiatal, feltörekvő elemzőlány történetén keresztül.

Amikor Réka (Bánovits Vivianne) rájön, hogy a főnöke (Bokor Barna) részt vett egy botrányos miniszterelnöki hangfelvétel kiszivárogtatásában, úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy ezzel jobb pozíciót zsarolhasson ki magának. Összeáll az MTV-nél újságíró-gyakornokként dolgozó szerelmével (Mózes András), és nyomozni kezd, de mivel lebukik a főnöke előtt, egy nagyhatalmú kör célpontjává válnak. Ezért miközben a beszéd kiszivárogtatásának hátterét, a tévészékház ostromának részleteit és a budapesti rendőrattakok ellentmondásait kutatják, nem csak a karrierjük kerül veszélybe…” (port.hu)

 

Március 11., péntek, 19.00 óra. Zentai Alkotóház

Az idő ráncai

Zentai anzixok

Révész Róbert legújabb kötetének ünnepélyes bemutatója. Bevezetőt mond Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója. A szerzővel Bakos Petra irodalomtörténész és Valkay Zoltán műépítész beszélget

 

„A 90-es évek elején-közepén Valkay Zoltán kiváló építőművész barátom Zenta építészete című monográfiájához készítettem fekete-fehér fotókat a város épületeiről. A kötet 2002-ben jelent meg. Az akkori fotóim dokumentatív jellegűek voltak. Sokáig érlelődött bennem, hogy mi mindent lehetne még kihozni ezekből a százéves épületekből, az épületrészletekből, a régi kapukból, a kovácsoltvas kilincsekből, a kopogtatókból, az ablakokból, a szellőzőkből és az egyéb látványos részletekből. Mind a főként magyarok lakta és gazdag polgári múlttal rendelkező város szíve dobbanását, lüktetését, szellemiségét sugallják, prezentálják, átadják a zentaiaknak és az ide látogatóknak. 2018 februárjában majdnem huszonöt év szünet után kezdtem el újra a munkát. Sok minden változott, de számomra az a »régi« Zenta még erőteljesebben mutatta, mutatja magát. Fotós sétáim alkalmával újabbnál újabb gyöngyszemekre bukkantam. A város elkezdte »adni magát«… Hívogat, kínálja kincseit: »Ezt nézd meg rajtam, ezt az oldalamat fotózd le – suttogja –, de ne most, várd ki a kedvezőbb fényjárást, mert akkor látod majd a teljes pompámat, az igazi szépségemet. Lehet, hogy itt-ott kicsit kopottas vagyok már, de az idő ráncai is gyönyörűek, mert a kiteljesedett életet tükrözik. Ez voltam, vagyok itt és most.« A téma kimeríthetetlen. Folyamatosan fotózom szülővárosomat, s remélem, hogy a helyi építészeti és kultúrtörténeti emlékek ily módon is megőrződnek az utánunk jövő generációk számára. Nagy tisztelője vagyok az egykori mesterembereknek. Lenyűgöz értékteremtő munkájuk, alkotásaik romjaikban is gyönyörűek, elemi erővel sugároznak jelenünkbe, időtálló művek és örökségek.” (Révész Róbert fotográfus)

 

Március 11., péntek, 19.00 óra. Magyarok Nagyasszony Plébániatemplom közösségi terme (Tornyos)

Március idusának ünnepe

„Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!”

Zenés irodalmi összeállítás az Ünnepi kórus és a tornyosi Tömörkény István Általános Iskola tanulóinak előadásában

 

A megemlékezés szervezője a Herőce Pogárok Egyesülete és a Tornyosi Helyi Közösség

 

Március 12., szombat, 16.00 óra. Felsővárosi köztemető

Március idusának ünnepe

KEGYELETES KOSZORÚZÁS

Alkalmi tiszteletadás és főhajtás az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyénél a zentai Pöndöly asszonykórus (Művészeti vezető: Tóth Rozália) és a Thurzó Lajos Általános Iskola szavalóinak közreműködésével (Felkészítő tanár: Bilicki Renáta). A megemlékezés szónoka Szabó Péter, Paks város polgármestere.

 

Március 12., szombat, 18.00 óra. Művelődési Ház

Március idusának ünnepe

„KÉSZÜLJ, HAZÁM!”

Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére. A műsorban közreműködik a Paksról érkező Tehetség Művészeti Iskola Néptáncegyüttese (Művészeti vezető: Iker Józsefné, a Tehetség Művészeti Iskola igazgatója, együttesvezető, koreográfus), a zentai Szikra és Ispiláng Néptáncegyüttes (Művészeti vezetők: Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó), a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület (művészeti vezető: Recskó Szabolcs) és mgr. Baráth László klarinét- és tárogatóművész. A műsorban közreműködik: a Duhaj zenekar. Ünnepi köszöntőt Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere és Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter mond. Az ünnepi műsor főszervezője és támogatója a Zentai Önkormányzat és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ.

 

Március 14., hétfő, 12.00 óra. Városháza oszlopcsarnoka

Március idusának ünnepe

In memoriam gróf Batthyány Lajos

Batthyány Lajos gróf, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke emléktáblájának megkoszorúzása, a „népek tavaszának” magyar reménységeit megvalósítani igyekvő, mártírhalált halt miniszterelnök tiszteletére. Történelmi összefoglalót Pataki Tibor történelemtanár mond. Közreműködnek: a Zentai Gimnázium énekkara és szavalói (Felkészítő tanárok: Miklós Réka és Juhász Aranka)

 

Március 17., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Magyar utak

Dudás Károly, Magyar Örökség-díjas író legújabb könyvének ünnepélyes bemutatója. A szerzővel Tóth Lívia, a Hét Nap főszerkesztője beszélget. Közreműködik a Pöndöly asszonykórus.

 

A könyv a Hét Nap fennállásának 75. évfordulója alkalmából jelent meg.

A könyv a helyszínen megvásárolható.

 

Március 17., csütörtök, 18.00 óra. Városi Múzeum

Érettségi kiállítás

A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti tagozatának végzősei minden évben érettségi kiállítást rendeznek. Ilyenkor a négy éven át tartó tanulmányaik során keletkezett legsikeresebb munkáikat állítják ki, amivel méltó módon mutatják meg szakmai fejlődésüket és tanáraikkal való közös munkájukat. Idén a 2018–2022-es generáció mutatkozik be a közönségnek.

 

A kiállítás március 17. és április 1. között látogatható a Zentai Városi Múzeumban.

 

Március 22., kedd, 19.00 óra. Aranytíz Kultúrház, Budapest

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

Csurka István: DEFICIT

Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Székely Bea. Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

 

„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)

 

Március 23., szerda, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Titokajtó kilincse

Balogh István legújabb könyvének ünnepélyes bemutatója. A szerzővel Gruik Ibolya, a kötet szerkesztője beszélget. Közreműködik: Kónya Sándor verséneklő.

 

„A kötetben a személyes történetek mindig jó apropóként szolgálnak ahhoz, hogy megtudjunk valamit a szeretett szülőváros, Zenta múltjából, egykor élt emberekről, a régi épületek kalandos sorsáról vagy épp a Bálint-naphoz, Vince-naphoz kapcsolódó népszokásokról. Még a karanténtörténetekben is, hiszen amikor nagyanya és nagyapa a kijárási tilalom idején az ablaknál ül, az jó alkalom a több mint százéves karosszékhez kapcsolódó családi legenda felidézésére, de ami megfényesíti a bezártság okozta szomorúságot, az mégis az unoka sportsikerei miatti öröm, a családtagok iránti aggódás, szeretet. Minden íráson átsüt, hogy mindenek felett a legfontosabb az Ember, legyen az családtag, barát, azok az egykor élt és mai zentaiak, akik naponta megküzdöttek a megélhetésért, megmaradásért, felépítették és éltették a várost.

Nem mese az gyermek – így kezdtük ismertetőnket. Balogh Istvántól a kötetben két mesét – egy nyitó- és zárómesét – is kapunk ajándékba, és felnőttként fabulát olvasni ugyanolyan jó, mint gyerekként.” (Mihályi Katalin: Szabálytalan krónika – Előretolt helyőrség, 2022. február 19., szombat)

 

Balogh István

író, költő, tanár

 

Zentán született. Szülővárosa gimnáziumában érettségizett, az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén diplomázott. Pedagógiai pályafutása alatt volt általános-, közép- és főiskolai tanár. Irodalmi munkássága mellett tagja volt a Szabadkán megjelenő Üzenet című irodalmi, művészeti, társadalomtudományi és kritikai folyóirat szerkesztő bizottságának (1976–1980), az Üzenet kiadói tanácsa elnöke (1980–1991), tagja a Szabadkán szerbhorvát nyelven megjelenő Rukovet című irodalmi és kritikai folyóirat szerkesztőségének (1976–1991).

Műveiből a következő nyelvekre fordítottak: albán, angol, eszperantó, horvát, lengyel, német, szerb, szlovák.

 

Művei:

Egyedül a napon. Versek. Zenta. 1973.

Szintarév – Sintarev. Elbeszélő költemény. Kétnyelvű kiadvány. Szerbhorvátra ford. Marija Cindori. Szabadka. 1980.

Az első. Dokumentumriport. Szabadka. 1984.

Mayer Ottmár. Életrajz. Újvidék. 1987.

Gion Nándor elbeszélő stílusa. Tanulmány. Szabadka. 1992.

A Tisza tündérlánya. Mesék. Budapest. 1992.

Világom. Versek. Egyházasdengeleg. 2001.

Dengelegi évszázadok. Monográfia. Egyházasdengeleg. 2002.

Negyven. Válogatott versek. Zenta – Egyházasdengeleg. 2004.

Szilveszter Szilveszter. Kisregény és más történetek. Újvidék. 2007.

Panna és Mágocs. Meseregény. Újvidék. 2008.

Zentai ládafia. Mesék, mondák, történetek. Újvidék. 2009.

Örök partunk. Versek. Zenta. 2009.

Hintaszék. Három kisregény. Újvidék. 2010.

Megélesztő ákombákom. Meseregény. Újvidék. 2011.

Virágot ültetni sisakba. A Zitzer Club lírai krónikája. Oromhegyes. 2012.

Különös kalantén. Gyermekversek, mesék, történetek. Újvidék. 2013.

Mágikus fészkünk. Tárcák. Zenta. 2016.

Tízévesek. Két novella 1956-ról. Miskolc – Zenta 2017.

Titokajtó kilincse. Tárcák, novellák. Zenta. 2021.

 

Március 24., csütörtök, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Yasmina Reza: MŰVÉSZET

Szereposztás: Marc – Virág György; Serge – Dévai Zoltán; Yvan – Szilágyi Áron. Fordító: Bognár Róbert. Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Janovics Erika. Dramaturgiai munkatárs: Oláh Tamás. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

 

Yasmina Reza (született: 1959. május 1-jén Párizsban). Francia rendező, színésznő, dráma- és regényíró. A kortárs drámairodalom egyik legnevesebb szerzője. Édesapja orosz származású zsidó mérnök, üzletember és zongoraművész, édesanyja pedig magyar származású zsidó hegedűművész, akik Franciaországba emigráltak. Leginkább rövid szatirikus komédiáiról ismert, amelyek a középosztálybeli emberek szorongásairól szólnak. Művészet (1994) című drámája tette világhírűvé, melyet Tony-díjjal jutalmaztak (1996) – ezzel egyenes út vezetett a Broadwayre. Az öldöklés istene című darabjáért is Tony-díjat kapott (2009), majd Roman Polański rendezésében film készült belőle (2011). Műveit megalkotásuk óta több száz változatban, rengeteg nyelven színpadra vitték, a világ legnevesebb színházai tűzték őket műsorukra.

„A kortárs francia irodalom sodró lendületű szatírájának középpontjában egy fehér alapon fehér vonalakat ábrázoló festmény és három régi barát áll. A művészet fogalmáról alkotott ellentétes vélemények, esztétikai konfliktusok komoly megpróbáltatások elé állítják a három férfi kapcsolatát. Yasmina Reza szarkasztikus humorral rántja le a leplet a sznobizmusról, a divat hatalmáról, s eközben mesteri érzékenységgel avat be bennünket egy évtizedes barátság mélylélektani rejtelmeibe. A Művészet nevettet és elgondolkodtat, s mindeközben valóságos jutalomjátékot kínál a színészek számára. A francia szerzőnő sziporkázó szövegében egymást követik a feszült és komikus pillanatok, fény derül régen elhallgatott titkokra, hazugságokra, és persze szó esik magáról a művészetről is. Hiszen elfogadni, engedni, alkalmazkodni, változni s megőrizni egy barátságot: művészet”. (Mezei Kinga)

 

A Szerzőt a Thaleia Productions képviseli; a szerbiai magyar nyelvű előadás a Theatrum Mundi Ügynökséggel (Budapest) kötött megállapodás alapján kerül színre.

Bognár Róbert engedélyét a Hofra Kft. közvetítette – www.hofra.hu

 

Március 25., péntek, 19.00 óra. Művelődési Ház

Az Udvari Kamaraszínház és a Magyar Nemzeti Tanács közös koprodukciója

Sors-kanyar

Szereposztás: Stelly Zsófia – Dajka Margit; Mészáros Gábor – Lajtos Árpád.

Közreműködik a Vajdasági Kamara Táncegyüttes (Bognár Ádám, Gazsó Tibor, László Andor, Patyerek Csaba, Savelin Roland és Szakács Tamás) és a Fokos zenekar.

Fénymester: Majoros Róbert. Zeneszerző: Szerda Balázs. Koreográfus: Táborosi Margaréta és Patyerek Csaba. Dramaturg: Szigeti Réka. Rendezte: Kálló Béla (Jászai Mari-díjas színművész).

 

„Végre, ott lehetek a fronton. Végre tudok segíteni. Kiss Manyi is jön, Andrási Márton is. Ő kolozsvári. // Jány Gusztáv, a hadseregparancsnok fogad minket. És ott van ő, aki majd gondoskodik rólunk. Lajtos Árpád. Szentmáriai Lajtos Árpád, katonatiszt, katonacsalád sarja, most épp vezérkari tiszt. // Soha nem hittem, hogy létezik szerelem első pillantásra. Aztán mégis… Legyen a feleségem! – szinte azonnal kimondta. Én meg azt, hogy most épp dolgom van, mennem kell egy másik frontra játszani, de alkalomadtán keressen meg a százados úr.” (Részlet az előadásból)

 

Az előadásban elhangzik Pollágh Péter József Attila-díjas költő Frontrágó című verse, részlet Horváth Lajos Fekete lobogó című novellájából, visszaemlékezésekből, levelekből, katonai beszámolókból és rengeteg életrajzi momentum Szigethy Gábor színháztörténész Margitka című könyve alapján.

 

Kékesi Raymund: Ahová az angyal is csak félve lép: Sors-kanyar

 

Az úgynevezett Vietnám-szindrómáról játék- és dokumentumfilmek, valamint könyvek tömkelege szól. Pontosan ismerjük a túlélők egész további életét végigkísérő és megnyomorító lelki és egyéb megpróbáltatásokat, ám mindeközben elfeledkezünk róla, hogy nekünk is volt Vietnámunk, csak úgy hívták: Don-kanyar. Sajátos közép-európai jelenség, hogy akkor, amikor a túlélők még éltek és szerencsés esetben köztünk voltak, nem lehetett őszintén beszélni róla, és a tényfeltárás legfeljebb a felelősnek megtett Horthy-rendszer gyalázásáig juthatott. Az Udvari Kamaraszínház és a Magyar Nemzeti Tanács hiánypótló előadása a Don-kanyar szindrómával való szembenézésre tesz kísérletet, ráadásul valós történelmi szereplők színpadon történő megjelenítésével.

 

Miképp látja a Don-kanyart a színész és a katona?

 

Az elcsatolt délvidéki Pancsováról származó Szentmáriai Lajtos Árpád (a színpadon Mészáros Gábor), valamint nagyváradi születésű felesége, Dajka Margit (Stelly Zsófia) kettősének életét végigkíséri a Don-kanyar emléke. Árpád vezérkari tisztként, Jány Gusztáv mellett élte át a katasztrófához vezető utat, Margit pedig a frontra utazott, hogy vigaszt és reményt nyújtson a magyar katonáknak. Mindegy, hogy a legendás színésznő utolsó földi pillanatainak vagyunk-e tanúi 1986-ban, vagy a Tóthék egyik premier utáni, Thália Színház-beli rendkívül sikeres előadása utáni fröccsözésnek a színház büféjében, esetleg egy kettesben töltött piknikezésnek 1958-ban a budai hegyekben, a beszélgetések mindig a Don-kanyarhoz futnak ki, bárhonnan is induljanak.

 

Dajka Margit a legváratlanabb pillanatban ugrik a Tóthék postásának szerepébe, felidézve a címzett család érdekében a kézbesítő által kézbesített vagy szelektált karácsonyi lapokat. Egy másik jelenetben az élet igazolja Örkény igazságát, amikor az Árpádtól kapott karácsonyi ajándékkönyvből kieső, Kárpáti László honvédnak édesanyja által küldött, a címzetthez a fronton el nem jutott levéllel a karácsonyi boldogságot is megtöri a Don-kanyar emléke. Vagy a doni katasztrófáért felelős döntéshozók keresése az ÁVO által sürgetett emlékiratok megírásának egyik éjszakáján, nincs menekvés. Mindig, mindig előjönnek a képek, az emlékek. Jön a hó, a hideg, és a zubbonyt megszállja a sok jégféreg, lerágva egészen a csallóközi pulóverig.

 

És mindeközben a személyes emlékek nem csupán Margit és Árpád lelkében, valamint az asszony gyolccsal bélelt, a fronton szétlőtt kis katonaládájának utódjaként használt dobozkájában jelennek meg a bele temetett mindennapi kedvességekkel, hanem a háttérben rendkívül hatásos, korhű katonaruhákban előadott táncos-zenés koreográfiák érzékeltetik a testrészek fokozatos elfagyását az egyre lassabb, mindjobban egyszerűsödő, zsugorodó táncban, míg elérjük a teljes nihil állapotát. Az előadást végigkísérő harctéri koreográfiákban az életükért utolsó leheletükig küzdő katonák valójában a színésznő lelkiállapotának kivetülései, melyek sajátos kontrasztot alkotnak Lajtos érzelemmentes és tárgyilagos, ok-okozati összefüggéseket, Horthy, Hitler, Jány és mások elképzeléseit és felelősségét feltáró megállapításaival és az előadást bevezető monológjával. Ahhoz, hogy az emlékirat valóban ütős legyen, Árpád tárgyilagos józansága mellett szükség van Dajka művészi látásmódjára is, hiszen ki más fogalmazhatná meg, hogy „vannak rendezők, akik tudják, hogy kiből hogy kell kipofozni vagy kisimogatni a jót. Hitler grandiózus rendező volt. Igaz, ő inkább kipofozott, és nem feltétlenül a jót.” Zseniálisan lényeglátó megfogalmazása a Szovjetunió németek általi megtámadásáról, hogy „beront oda a bolond, ahová az angyal is csak félve lép”.

 

Hozhat-e a halál feloldozást?

 

A helyszínek és idősíkok váltakozása közepette a legkülönbözőbb formákban visszatérő központi téma Szigeti Réka dramaturgiai és Kálló Béla rendezői elképzeléseinek megfelelően nyomasztó állandóságot sugallva közvetíti számunkra, hogy az emlékek elől nincs menekvés. Az átélteket a szereplők csak együtt, kettesben tudják megfelelően értelmezni és feldolgozni, ezért a halál, azaz csupán egyikük halála nem hozhat feloldozást. A művésznőt megkörnyékező végzet rémképei folyamatosan egybemosódnak a doni magyar katonák szenvedéseivel. Nem kérdés, hogy Margit nélkül a továbbiakban már Árpád sem viselheti el a halmozott hullahegyek képében a tudatában és az előadás hátterében újra és újra megjelenő szenvedést, valamint a részleteiben és rémítő hanghatásaiban is felidézett urivi csata őt örökké kísértő rettenetét. Ez esetben egész biztosan nem igaz, hogy „A harcot, melyet őseink vívtak, / békévé oldja az emlékezés.”

 

Ahogy megismerkedésük, úgy végső elválásuk is a Don-kanyarhoz, az ő Sors-kanyarjukhoz kötődik. Kérdéses lehet mindezért, hogy a Lajtos imáiban kérteknek megfelelően mindez értelmet nyer-e abban, hogy végső soron szerettei és Hazája, valamint a rá bízottak javára és boldogulására szolgál. E kérdésre a választ az előadás nézője csupán saját lelkében adhatja meg.

 

Március 28., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2022

omán (IV. rész)

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

Március 29., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Amikor Isten hasba rúg

Rekonstruálás

Lovas Ildikó legújabb könyvének ünnepélyes bemutatója. A szerzővel Fejős Csilla beszélget.

 

„[…] Fel kellene mondanom a Csáth-életrajzot? A tehetségét drogokba és női ölekbe fojtó géniusz útját a végső, gyalázatos pusztulásig? Nem teszem. Bízom abban, aki kézbe veszi ezt a könyvet, tudja, mit kap, s kell is, hogy tudással rendelkezzen a curriculum mozzanatairól. Bár megkockáztatom, aki szót sem hallott az 1887 és 1919 között élt doktor Brenner Józsefről, az is élvezni tudja ezt a szövegáradatot.

 

Mi a csuda ez? Drámai szöveg? Egy regény szövete? Művészportré? Kórkép? Hát nem mindegy? Legyen már annyi empátiánk bő évszázaddal később, hogy megértéssel és beleéléssel fogadjuk ezt az analízist. A történelmit is, a pszichológiait is. […]” (Kelecsényi László)

 

Március 30., szerda, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak bemutatója

ÍGY TÖRTÉNT…

Raymond Queneau Stílusgyakorlatok szövege alapján

Szereplők: Berta Fanni, Csízik Boglárka, Gubis Alex, Kadvány Kitti, Kerekes Zalán, Kocsis Irén, Kőrösi Violetta, Nagy Anikó, Oláh Réka, Pesti Emese, Radócki Kristóf, Rekovics Réka, Romoda Zsóka, Sattler Dórián, Sörös Teodóra, Szabó Dianna, Szalma Antónia és Varga Virág. Rendezők: Verebes Judit és Dévai Zoltán.

 

Egy nyüzsgő város lakóit vajon mennyire befojásolja egy mindennapi, akár banálisnak is nevezhető történet? Hogyan viszonyulnak az eseményekhez? Hidegen hagyja őket, elszórakoznak rajta, vagy épp az utolsó csepp a pohárban és borul minden? Ha egy eseménynek több szemtanúja van, attól az egy esemény marad, vagy annyi történetté válik ahányan jelen voltak benne? Hát ha még egy egész busznyi ember látta? Raymond Queneau Stílusgyakorlatok szövege alapján választ keresünk arra, hogy egy történet hogyan kap különböző színeket egy város polgárainak színpalettája segítségével.

 

Március 31., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2022

Vajdaság turisztikai értékei

Pósa Zoltán képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása vajdasági kastélyokról, várakról, történelmi jelentőségű helyekről és természeti csodákról

 

Április 1., péntek. Művelődési Ház

KÖZÉPISKOLÁSOK SZÍN- ÉS FILMMŰVÉSZETI VETÉLKEDŐJE

 

A jegypénztár nyitvatartási ideje:

Hétfő–szerda–péntek: 09.00–12.00 és 16.00–19.00

Kedd–csütörtök: 09.00–12.00

valamint minden előadás kezdete előtt egy órával

telefonszám: 024/812-603

e-mail: jegypenztarszinhazzenta@gmail.com