Főoldal
Kontakt
2018. április 19. csütörtök

Főoldal

Fotópályázat 2017

- Felhívás Az én Zentám című fotópályázaton való részvételre

- Fotópályázat – regisztrációs lap

- Pályázati felhívás A 320 Éves Zentai Csata Versenyen való részvételre

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2017.12.18. Eszközbeszerzés az Ispiláng néptánccsoport

 

Elkészült az Ispiláng gyermek-néptánccsoport ruharaktára! Az új aktív hangfalak által a néptánc próbák még jobb hangulatban telnek. Az eszközbeszerzés a BGA támogatásával valósult meg.

Képek :

1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

- STATUT KULTURNO-OBRAZOVNOG CENTRA „THURZÓ LAJOS” U SENTI

- ODLUKU O IZMENAMA I DOPUNAMA STATUTA KULTURNO-OBRAZOVNOG CENTRA "TURZO LAJOŠ" U SENTI

- I Z M E N A STATUTA KULTURNO-OBRAZOVNOG CENTRA „THURZÓ LAJOS” U SENTI

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

áprilisi programajánló

Програмска понуда за април

2018

 

Április 4., szerda, 09.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Bőrdíszművesség

Kézműves foglalkozás általános iskolások részére. Foglalkozásvezetők: Tóth Ágnes és Tóth Vilmos Magyarkanizsáról.

 

Április 4., szerda, 17.30 óra. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnoka

Kiállításmegnyitó

Szakrális út

Marlene Patarcsity Dietrich Szakrális út című kiállításának megnyitója. A kiállításon elénk tárul a szakrális szimbólumok csodálatos világa. Az egybegyűlteket Gondi Martina, a VMMI igazgatója köszönti. A kiállítást megnyitja Paskó Csaba plébános. Közreműködnek: Verebes Krnács Erika előadóművész és a Tokkal, vonóval népzenei képzéssorozat résztvevői.

 

Április 5., csütörtök, 09.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Bőrdíszművesség

Kézműves foglalkozás általános iskolások részére. Foglalkozásvezetők: Tóth Ágnes és Tóth Vilmos Magyarkanizsáról.

 

Április 5., csütörtök, 11.00 óra. Városi Múzeum

Népi játszóház

„Én kicsike vagyok…”

Tavaszi népi játékokat játszunk kisiskolásokkal és óvódásokkal. Mesél és énekel Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató–muzeológus

 

Április 6., péntek, 09.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Bőrdíszművesség

Kézműves foglalkozás általános iskolások részére. Foglalkozásvezetők: Tóth Ágnes és Tóth Vilmos Magyarkanizsáról.

 

Április 7., szombat, 09.00 óra. Dr. Berényi János Agrárinnovációs Iroda

Előkészület a 2018-as pálinkafőzési idényre

A Zentai Pálinkabírálók Társaságának rendezvénye. Előadó: dr. Rózsa Péter

 

Április 10., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Magyar Költészet Napja

A mindenség eszmélete

A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület Kék cinkék irodalmi csoportjának és vendégeinek költészet napi műsora. Közreműködik: Balunovity Anna, Habram Csenge, Gombár Viktor, Jaksa Dominika, Dupák Fanni Kaleidoszkóp-díjas versmondó és Kónya Sándor versénekes. Műsorukon gyermekeknek és felnőtteknek szánt versek szerepelnek, főleg kortárs vajdasági és Kárpát-medencei magyar költőktől. Összeállította: Tóth Lívia.

 

A rendezvény szervezője és támogatója a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ

 

Április 11., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Patrick Süskind: A nagybőgő

Nešić Máté monodrámája

 

„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, minden nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül. Vegyük ki a zenekarból a nagybőgőt, menten babiloni nyelvzavar áll elő, egy Szodoma, ahol már senki sem tudja, minek is játszik. Egy zenekari muzsikus mikor veszíti el a lába alól a talajt? Na, mikor? Akkor, amikor nem hallja többé a nagybőgőt! Szóval a nagybőgő a zenekarban központi hangszer. Ezt tulajdonképpen tudja is mindenki. Csak épp senki sem vallja be nyíltan, mert a zenekari muzsikus természeténél fogva hajlamos a féltékenységre. Én szerény ember vagyok. De mint nagybőgős tudom, hogy milyen talajon állok. A zene magva ez mind én vagyok! És minden egyéb csak ellenpólus.” (Részlet az előadásból)

 

Április 12., csütörtök, 15.00 óra. Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIII. Találkozója, Nagykikinda

A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak előadása

Frank L. Baum – Zalán Tibor: Óz, a nagy varázsló

Szereposztás: Dorka – Dupák Fanni; Totó – Szabó Róbert; Madárijesztő – Dragić Marianna; Bádogember – Wischer Viktor; Oroszlán – Kovács Dorina; Jó boszorkány – Pap Kinga; Rossz boszorkány – Csehák Csenge; Óz – Nagy Abonyi Dávid; Kulcsár – Sóti Tóbiás; Farkas – Csabai Orsolya; Nyugor – Fuszkó Dóra; Majom – Vajda Noémi.

 

Frank L. Baum Óz, a csodák csodája című regénye a mai napig képes magával ragadni az éppen felnövekvő generációkat, de felnőttként is fontos értékekre lelhetünk a történetben. A mese szól a barátságról, a gyereknek maradásról, felnőtté válásról, felelősségről, szertelenségről, útkeresésről, de, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak miről szól, az csak a színpadon derül ki. Mi, a darab rendezői – Dévai Zoltán és Virág György – csak annyit árulunk el, hogy a megoldás nincs is olyan messze, és sokszor a lábunk előtt hever, ahhoz, hogy észrevegyük, bizony sokat kell bandukolnunk Óz birodalmában.

 

Április 12., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Könyvbemutató

A rejtett város – Samu sejti

A Forum Könyvkiadó Intézet kiadványainak ünnepélyes bemutatója. Dr. Antal Szilárd fotókiállítását dr. Szilágyi Mária nyitja meg, a szerzővel pedig Dancsó Andrea, a kiadó munkatársa beszélget. Tékiss Tamás: Samu sejti című regényéről a szerzővel Patócs László, a Híd folyóirat főszerkesztője beszélget.

 

„Újvidék. Határ: észak és dél, kelet és nyugat találkozásánál. Ütközőzóna: múlt, jelen és jövő tekintetében. Élettér és identitáskategória. Pontosabban: ezek egymásra csúszása, átrendeződése, interferenciája.

Fotó. Analóg emlékezés, az emlékezés analógiája. Két dimenzió, egy pillanat: terek, utcák, emberek, gesztusok, állapotok. Változások.” (Részlet Antal Szilárd: A rejtett város című fotóalbumának előszavából)

 

„Míg a felnőttek azt gondolják, hogy le kell butítani a szókészletüket, amikor nekünk karattyolnak, meg lassabban kell szövegelniük, hogy megértsük őket, valójában az a nagy helyzet, hogy mi vagyunk azok, akik egyáltalán nem bízunk meg bennük eléggé ahhoz, hogy őszintén, nyíltan és hosszasan akarjunk beszélgetni velük. Nem azért nem szólok hozzá a politikai eszmecseréikhez, mert lövésem sincs róla, hanem mert komplett hülyeségnek tartom az egészet, és nem azért adok elterelő választ, ha a szerelmi életemről kérdeznek, mert szégyenlős vagyok, vagy mert nem tudom szavakba önteni az érzéseimet, hanem azért, mert a felnőttek egyszerűen nem vesznek minket komolyan, és nem tudják megtartani a titkainkat.” (Részlet Tékiss Tamás: Samu sejti című regényéből)

 

Április 13., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum

Könyvbemutató

Betyárvilág magyarországon

Az irodalmi est vendégei Bene Zoltán és Veszelka Attila. A tematikus estén a két szegedi író betyárvilághoz való kötődéseiről beszélgetünk.

 

Bene Zoltán író, a Szeged és Pannontükör folyóirat szerkesztője. 2001 óta 15 kötete jelent meg, a legutóbbi, a 2016-ban kiadott Érdemes nemes Rózsasándor kalandjai. Betyárpikareszk. A számos irodalmi elismerése közt ott szerepel Szeged Város alkotói díja, Teleki Pál érdemérem és a Kölcsey-érem is.

 

Veszelka Attila, író, költő. Számos lírai és prózai kötete jelent meg, 2013-ig a Szegedi Írók Társaságának elnöke. Legutóbbi műve a Veszelka Imre – Rózsa Sándor legkedvesebb cimborája és én 2015-ben látott napvilágot.

 

Közreműködik: a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület citerazenekara és vegyes kórusa, valamint a REtrosonG énekegyüttes

 

13. април, петак, 20.00 часова. Дом културе

Представа Камрне Сцене „Мирослав Антић”

Антон Павлович Чехов: Медвед

Шаљива игра у једном чину

Превод: Зоран Божовић. Улоге: Јелена Ивановна Попова, удовица с јамицама на образима, спахиница – Марина Чикић; Григориј Степанович Смирнов, човек средњих година, спахија – Јожеф Гере; Лука, лакеј Попове, старац – Душан Блажић; Плесачица – Марија Зубац. Костимограф: Гордана Николић. Кореограф: Љубица Романдић. Сарадник за сценографију: Маја Радоњић. Идејно решење рекламног плаката: Ђурђина Самарџић. Сценографија и режија: Радован Зубац.

 

„Од нечега се морало почети. Ја почех од овог размишљања: Људска аксиоматика којој Чехов у својим делима поклања пажњу је у исто време и једноставна и природна. Она не лежи у равни верских или филозовских спекулација, као што је то случај код Достојевског, већ она своје корене налази у практичном моралу. Чехов пише »Моја светиња над светињама је – људско тело, здравље, интелигенција, таленат, инспирација, љубав и апсолутна слобода. Слобода која је лишена силе и лажи«. Разумети Чехова, значи разумети основне карактеристике људских потреба, уопште. По Чеховљевом мишљењу, лепота није »ван« живота, већ у њему, у животу. То смо покушали да кажемо кроз представу.” (Радован Зубац)

 

Представа је реализована у копродукцији Камерне сцене „Мирослав Антић” Сента и Културно-образовног центра „Чока” из Чоке.

 

Április 14., szombat, 10.00 óra. Zentai Alkotóház

Történelem Egy Órában

A selyem út lovas népei

Dr. Obrusánszky Borbála, néprajzkutató, történész–keletkutató egyetemi adjunktus képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása. Az előadó már két évtizede járja Kína északi részét, Mongóliát, a Kaukázus országait, hogy a sztyeppei lovas népek emlékeit kutassa.

 

A kínai források beszámoltak a nagy kereskedelmi út mentén élt lovas népek életmódjáról. Ezekből megismerhetjük életmódjukat, és azokat a vallásokat, amelyeket gyakoroltak. Feltárul előttünk egy olyan páratlan műveltség, amelyről Európában szinte alig hallani. Ezen bizonyítékok alapján kijelenthetjük, hogy a sztyeppei lovasok nem barbárok, hanem művelt és sokoldalúan képzett népek voltak az ókortól egészen mostanáig.

 

Az előadás szervezője: Magyarok Világszövetsége Délvidéki Országos Tanácsa

 

Április 14., szombat, 11.00 és 16.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak előadása

Frank L. Baum – Zalán Tibor: Óz, a nagy varázsló

Szereposztás: Dorka – Dupák Fanni; Totó – Szabó Róbert; Madárijesztő – Dragić Marianna; Bádogember – Wischer Viktor; Oroszlán – Kovács Dorina; Jó boszorkány – Pap Kinga; Rossz boszorkány – Csehák Csenge; Óz – Nagy Abonyi Dávid; Kulcsár – Sóti Tóbiás; Farkas – Csabai Orsolya; Nyugor – Fuszkó Dóra; Majom – Vajda Noémi.

 

Frank L. Baum Óz, a csodák csodája című regénye a mai napig képes magával ragadni az éppen felnövekvő generációkat, de felnőttként is fontos értékekre lelhetünk a történetben. A mese szól a barátságról, a gyereknek maradásról, felnőtté válásról, felelősségről, szertelenségről, útkeresésről, de, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak miről szól, az csak a színpadon derül ki. Mi, a darab rendezői – Dévai Zoltán és Virág György – csak annyit árulunk el, hogy a megoldás nincs is olyan messze, és sokszor a lábunk előtt hever, ahhoz, hogy észrevegyük, bizony sokat kell bandukolnunk Óz birodalmában.

 

Április 15., vasárnap, 19.00 óra. Nagykikinda

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

Május van, Tisztelt úr…

Szép Ernő: Május, Kávécsarnok, Tűzoltó

 

MÁJUS

Szereposztás: A gyufaáruló fiú – Virág György; A luftballonos – Dévai Zoltán; A cipősubickoló – Szilágyi Áron; A rikkancs – Nešić Máté; A virágárus – Pece Réka m. v.; A messenger boy – Papp Arnold; A handlé – Nešić Máté; A fiú – Papp Arnold/Virág György; A leány – Lőrinc Tímea; A rendőr – Szilágyi Áron; Az öngyilkos – Dévai Zoltán.

 

Kávécsarnok

Szereposztás: Fanny – Lőrinc Tímea; Alajos – Nešić Máté; Egy kisasszony – Virág György; Még egy kisasszony – Papp Arnold; Rozi – Pece Réka m. v.

 

Tűzoltó

Szereposztás: Szép özvegyasszony – Lőrinc Tímea; Tűzoltó – Papp Arnold/Virág György; Szolgáló – Pece Réka m. v.; Egy szegényember – Dévai Zoltán.

 

Díszlet: Mezei Kinga. Jelmez: Janovics Erika. Zeneszerző: Mezei Szilárd. Dramaturg: Góli Kornélia. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas). Zenei felvételen közreműködtek: Asztalos Alfréd – klarinét; Paloš Denis – akusztikus gitár; Sóti Lenke – fuvola; Szarvák Szuzanna – hegedű; Vojnić Tunić Zsolt – harsona; Lazar Živanac – hangmérnök.

 

„A korai egyfelvonásosok, kabarétréfák és Az egyszeri királyfi után a Május-sal talál rá igazi hangjára Szép Ernő, a színpadi szerző; ez a költői játék egyben nyitánya annak a néhány éves korszaknak, amelynek során legjobb, maradandó darabjait adják elő.” (Réz Pál)

 

Szép Ernő figuráit egyszerűen nem lehet nem szeretni, szélsőségesen életunt vagy éppen életigenlő magatartásukban hasonlítanak egymásra: a boldogság utáni vágy, és az ajtón kopogtató szerelem mindhárom történetben megjelenik.

 

„Szép Ernőt játszani igazi jutalomjátéknak számít, a századelő nyelviségét, szófordulatait, fanyar humorát ma elsajátítani, és hitelesen interpretálni akkor is nagy kihívás, ha a darabok abszurditása, érzelmi és tartalmi világa ma is érvényes. A századelő hangulatát, poétikáját mai színpadra ültetni izgalmas út, mind a színészek, mind az előadás többi alkotója számára.” (Mezei Kinga)

 

A Zentai Magyar Kamaraszínház közönségét egy ilyen utazásra invitáljuk, Szép Ernő három egyfelvonásosán (Május, Kávécsarnok, Tűzoltó) keresztül vágunk neki az útnak, hogy megkeressük a századfordulón és korunkban a nagybetűs Szerelmet és a nagybetűs Boldogságot!

 

Az előadás támogatója a Nemzeti Kulturális Alap (NKA)

 

Április 16., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2018

A Gyergyói-medence

Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár nyugalmazott igazgatójának filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

Április 17., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2018

Uram, nem érti? Pedig kínaiul mondom.

Szőcs Kálmán színes felvételei Kínáról, Hong Kong-ról és Makaóról.

Bemutatja: Szőcs Attila

 

Április 17., kedd, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Németh Ákos: Autótolvajok

Vígjáték

Szereposztás: Móni, akit (majdnem) mindenki Ankének szólít, felszolgál egy étteremben – Lőrinc Tímea; Lacika, műtősfiú, aki ismeri a méregszekrény kódját – Papp Arnold; Áron, felszolgál egy étteremben (már amikor kedve van) – Dévai Zoltán; Ildikó, egy étterem vezetője, akit mindenki szeretne hazakísérni – László Judit m. v.; Molnárné, gyógyszerész, nagyon szingli – László Judit; Dal, alvilági üzletember – Virág György; Doktor, idős orvos, aki túl sok temetést látott – Virág György; Nanette, idős hölgy, kutyával, és ebből csak a baj van – Verebes Judit; Lukács atya, plébános – Szilágyi Áron; Ferike, rendőrzászlós – Szilágyi Áron; Motoros rendőr, a motorja sokat tud autópályán, de ez pont nem érdekes – Szilágyi Áron; Brünn, problémákat old meg – Nešić Máté. Kosztümtervező: Janovics Erika. Díszlettervező: Kálló Béla. Asszisztens: Rutonić Róbert. Rendező: Németh Ákos.

 

A tizenéves Móninak nem kell egy kis zűrzavarért a szomszédba mennie, könnyen megteremti a káoszt maga körül: hiányzó család, méltatlan barátok, alkalmi ismeretségek, amiket jobb lenne elkerülni. Fiúk és férfiak, de sose azok, akikre szüksége lenne. És hát az örök gond: hogyan szerezzünk pénzt könnyen, gyorsan, fáradság nélkül? Ötletben nincs hiány, kár, hogy egyik se nyerő.

Németh Ákos sodró lendületű vígjátéka nem várt fordulatok során rohan a végkifejlet felé. Könnyű lenne a darab szereplőit, a társadalom peremén épp csak megkapaszkodó alakokat figyelmen kívül hagyni, de nagyon is vágynak a figyelemre. Könnyedén csalják csapdába saját magukat, zsákutcából zsákutcába futnak, a túlélés művészei. Csakhogy nincs az a rossz helyzet, amit ne lehetne tovább rontani. És valljuk be, ez olykor komikus pillanatokhoz vezet…

Legyen egy vígjáték tárgya bármilyen alávaló vagy becstelen vagy méltatlannak tűnő vagy jelentéktelen, írni, próbálni, már csak gondolni is rá – öröm, sugallja a szerző. A vígjáték szereplői természetesen valódiak, így a képzelet szülötteivel való bármely azonosságuk véletlen egybeesés.

 

Április 18., szerda, 19.00 óra. Zentai Alkotóház

Az ember képes fentarthatóan, szabadon élni

A talaj él!

Klauz Zoltán képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása

 

Előadásunkban szó esik többek között az alomszék, valamint a komposztvécék használatáról és működéséről, a mélymulcsos művelésről a kiskertekben, a termőtalaj elhasználásának megakadályozásáról, komposztkészítésről és a komposzttea használatáról.

 

Az ismeretterjesztő előadássorozat szervezője a zentai Locator Város- és Környezetvédő Egyesület

 

Április 18., szerda, 19.30 óra. Művelődési Ház

A Tihanyi Vándorszínpad vendégelőadása

Operettparádé

Részletek a világ leggyönyörűbb operettjeiből. Igazi parádés válogatás Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Huszka Jenő csodálatos darabjaiból, a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, a Cigányszerelem, a Paganini, a Víg özvegy, a Mosoly országa és a Mária főhadnagy című operettekből.

 

Szereplők: Bognár Rita, Tihanyi Tóth Csaba, Újhelyi Andrea, Subi Zoltán és Turpinszky-Gippert Béla.

 

Április 19., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Irodalmi karaván

Erdélyi és kárpátaljai írók, költők bemutatkozása Vajdaságban

 

Két autóval, nyolc keréken, 12 lábon Zentára is megérkezik a 2018-as Irodalmi Karaván. Hat fiatal író, költő mutatkozik be: Erdélyből, az Erdélyi Magyar Írók Ligájából érkezik Fischer Botond és Varga László Edgár költő, valamint Kárpátaljáról Csornyij Dávid költő, Kertész Dávid író, Marcsák Gergely költő, író és zenész, valamint Shrek Tímea, író. Az irodalmi esten szó lesz a kortárs irodalom útjáról, az útkeresésről, a kettős határontúliságról. Aki faggat: Virág Kiss Anita. A szervezők szeretettel várnak minden szárnypróbálgató írót és költőt, versszeretőt, prózaszerelmest, érdeklődőt.

 

A programot a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezi.

 

Április 20., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház

A házasság szentsége

Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása

 

Április 20–21., péntek–szombat. Művelődési Ház

KÖZÉPISKOLÁSOK SZÍN- ÉS FILMMŰVÉSZETI VETÉLKEDŐJE

 

Április 23., hétfő, 10.00 óra. Zentai Alkotóház

XXIV. Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny

Előselejtező az óvodás korosztály számára

 

Április 23., hétfő, 17.00 óra. Zentai Városi Múzeum

Kiállításmegnyitó

Mátyás király – mecénás és katona

Merényi Zoltán és Somodi András kiállításának ünnepélyes megnyitója. A megnyitón beszédet mond Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának államtitkára, Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere

 

A Merényi Zoltán és Somodi András által megálmodott, a maga nemében egyedülálló műtárgykompozíció különleges módon, a XXI. századra is reflektálóan mutatja be Hunyadi Mátyás életét. A súlyos fémkapukba illesztett acél, vörösréz és vászon komponensek a kevés szöveg és a speciális anyagválasztás kombinációjának köszönhetően elsősorban nem a máshol, más formában adekvátabb formában elsajátítható lexikális ismeretekre, sokkal inkább a kiállításban idézett, igencsak eltérő életpályát befutott, vagy éppen még mindig aktív, a tizenkilencedik századtól máig tartó időszakot reprezentáló, mostanáig együtt ritkán emlegetett szerzők – Bajcsy-Zsilinszky Endre, Berzeviczy Albert, Fraknói Vilmos, Kardos Tibor, Kubinyi András, Szathmáry László – révén, a történetmesélés előtérbe állításával, a történettudományon átszűrt érzelmekre helyezve a hangsúlyokat jeleníti meg az igazságos király életének főbb motívumait. Nem az adatok és az információk mennyisége tehát, hanem az ezekből gondosan kiválogatott elemek sajátos szemléletmódot tükröző összeállítása az, ami egyedülállóvá és megkerülhetetlenné teszi ezt a kiállítást, és nem feltétlenül csak az emlékév során.

 

A magyar történelem leghíresebb és legismertebb uralkodója, mesék, mondák, legendák hőse, az emlékezetben bölcs és igazságosként élő király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2018-ra Mátyás király Emlékévet hirdetett.

 

A kiállításmegnyitóra minden érdeklődőt szeretettel vár a Magyarság Háza, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Zenta Község Önkormányzata és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ.

 

Április 24., kedd, 10.00 óra. Zentai Alkotóház

XXIV. Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny

Előselejtező a kisiskolás korosztály számára

 

Április 24., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Történelem Egy Órában

A kozmikus sugárzás felhasználása a gízai nagy piramis vizsgálatának tudományos módszereiben avagy szenzációs felfedezések

Dr. Pécsi Ágnes egyiptológus, a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem alapítója képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása

 

Április 25., szerda, 10.00 óra. Zentai Alkotóház

XXIV. Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny

Előselejtező a felsős korosztály számára

 

Április 25., szerda, 16.00 óra. Topolya

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka

Az égig érő fa

Magyar népmese

Szereposztás: Jani, a kondáslegény – Virág György; Kurta, a kurtafarkú malac – Szilágyi Áron; Etelka, a király lánya – Verebes Judit; Király – Nešić Máté; Főkamarás – Dévai Zoltán; Sárkány, a háromfejű – Nešić Máté, Papp Arnold, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea; Bajvan, a varjú – Dévai Zoltán; Róka – Nešić Máté; Vasorrú Bába – Lőrinc Tímea; Táltosló – Papp Arnold. Színpadra alkalmazta és a dalszövegeket írta: Lénárd Róbert. Zeneszerző: Bakos Árpád. Jelmeztervező: Aleksandra Pešić. Rendező: Crnkovity Gabriella.

 

„Bátorság. Leleményesség. Hit. Ezekre van szükség ahhoz, hogy valaki elinduljon felfelé az égig érő fa derekán. A lélek útján. A felnőtté válás felé.

És János elindul. Úgy indul neki a fának, hogy nem is sejti, mennyi csoda, szépség, kaland és nehézség vár rá.

Odafönt aztán megtanulja, mit jelent élni a lehetőséggel, milyen is az a hely ahol még a madár se jár, hogy miért nem szabad bemenni a tizenkettedik szobába, milyen a szerelem első látásra, mit jelent az hogy »ha addig élek is«, milyen az amikor a jó tett helyébe jót várj és hogy a gebéből is lehet táltos.

Megismeri a félelmet, a szerelmet, a barátságot, a rosszindulatot, a jó szándékot, a fájdalmat és a boldogságot is.

Senki sem születik hősnek, de talán egy kicsit azzá válhat, ha tiszta szívvel és nyitott lélekkel járja az útját.” (Crnkovity Gabriella)

 

Április 25., szerda, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Világutazók 2018

dali

Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója

 

„Daliba –a Kína központi részében található– Kunmingból utaztunk hálókocsival. A vonat csak este tízkor indult, még volt időnk, hogy a városban is sétáljunk. Vezetőnk erővel a kisebbségek táncát bemutató előadással akarta, hogy elüssük az időt, de végül, hallva milyen erősen köhögünk, lemondott erről. Mondtam, szeretnék egy nagyon vékony selyempaplant venni, ekkor felcsillant a szeme és azt mondta: akkor irány a selyemszövők háza. Habár, már majdnem 20 óra volt, még dolgoztak.

Először egy divatbemutatót láthattunk, gyönyörű selyem ruhakölteményekben vonultak fel a 40 kilós lányok, de mi udvarisan mondtuk: köszönjük, nem kérünk. Ezután jött a paplan. Kiválasztottunk 2 pehelykönnyűt, összesen 1 kg volt, még belefér a megengedett súlyba a repülőn, darabja 380 jüan volt (38 euró). Mondtuk: sok, de majd alkudunk. A nő, aki velünk foglalkozott, előhozott egy finom mintájú krémszínű huzatot, egyik fele kicsit bélelve volt, és két párnahajat, mondja: ha ezt hozzávesszük a paplanokhoz, egyik paplant ingyen kapjuk. A csoda huzat ára 1700 jüan volt. Megjelent előttem bohinji ágyam, amint csábosan fekszem a selyemhuzattal letakarva, mint Alexis Carrington a Dinasztia című sorozatban, de rögtön elhessegettem a gondolatot, mondtam: nem kell. Mindkét paplant elkapjuk, vákummal becsomagolják, csábított a nő. Este volt, keveset aludtunk, fáradtak voltunk, köhögtünk, nem tudtam kiszámítani, hogy ha levonom a két paplan árát, még mindig 1000 jüanba kerül (100 euró) a huzat, ellágyultam és megvettük! Végül egy elég nagy csomag lett belőle, de Jóska vigasztalt, most a hideg felé utazunk a Himalája nyúlványaihoz, lehet, hogy hasznát vesszük. 22 órakor beszállhattunk a vonatba. Rögtön el is aludtunk.

A 13. napon április 7-én, fél hatkor felzörgettek édes álmunkból. Kinn ködös szürkület volt, mikor két kofferunkal, amelyek marha nehezek voltak, kézicsomagunkkal jól megtömve, –a paplannal–, és két hátizsákkal kivergödtünk a peronra. Körülöttünk millió helyi lökdösődött a szokásos hangos kiabálással. A kínaiak imádják a lépcsőket, az állomásról a parkolóra, legalább 100 meredek lépcsőn kellet csomagjainkkal levergődnünk.

Alul a másik millió kínai, köztük népviseletbe öltözött bai lányok táblákkal (a baiok ennek a régiónak az őslakói, tibeto-burmai nyelvet beszélnek, ehhez még szótárunk se volt). Dermesztő hideg volt, éjszkánként erre már nulla alatt is lehet a hőmérséklet. Jóska leparkolt, én befúrtam magam a tömegbe, hogy rátaláljak a névtáblánkat tartó idegenvezetőre. Minden táblán kínai írás volt. Mondom Jóskának, itt minket nem várnak, hívjunk taxit. Ekkor kisült, hogy nem tudjuk, melyik hotelban szállunk meg. No, ez jól kezdődik! Ekkor Jóska próbált szerencsét, hamarosan jött is egy helyes kislánnyal – később megtudtuk, 19 éves. Egész közel állt hozzánk, de apróka lévén ki se látszott a tömegből, nevünk mikroszkópikus betűkkel volt felírva a táblájára. Valószínűleg tapasztalatlanságának tudható be, hogy nem jött oda hozzánk, látnia kellett volna bennünket, hiszen mi voltunk az egyetlen nem-kínaiak az utasok között. Az a fő, hogy benn ülünk a meleg kocsiban. A városon kívül, kicsit magasabban egy új hotelhoz értünk, a nap lassan feljött, alattunk az Erhai-tó, a város, hátul a Canghsan szent hegyei, itt-ott még hósapkával borítva, a szobát megkaptuk – jó meleg volt, reggeliztünk és új energiával kezdtük meg programunkat.

Útikönyvünk szerint Dali a márványváros, ahonnan nehéz elmenni, annyira vonzó, kedves hely. Na majd meglátjuk!

A kislány állítólag angolul beszélt, de lehet, hogy eltévesztette a kurzust, mert hamarosan lemondtunk róla, hogy megértsük egymást, de azért állandóan beszélgettünk, ő is mondta, én is mondtam, közben mosolyogtunk.

A helyes, kedves vezetőnőnk bai népviseletben volt, fején egy magyaros párta, amiből hosszú fehér rojtok hullottak alá a vállára. Jóska mindig ezeket szerette volna rángatni, de annyit szerencsére megértettünk, hogy ha ezt megteszi, egy évig kell neki a lány családjánál dolgoznia, utána pedig feleségül kell vennie, így viasszatartotta magát.

Főleg az egy év munka miatt.

Attól eltekintve, hogy a hideg széllel kombinált záportól csurom vizesek lettünk, Dali valóban egy nagyon kedves, hangulatos város.” (Gere Lídia)

 

Április 25., szerda, 19.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár

Könyvbemutató

A 100 éves Felsőhegyi Óvoda

A felsőhegyi helytörténeti kutatócsoport levéltári kutatásokból összeállított első kiadványának bemutatója

 

Április 26., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Film és irodalom – Fábri Zoltán 100

Hannibál tanár úr

 

Hannibál tanár úr – magyar filmdráma, 90 perc, 1956. Rendező: Fábri Zoltán. Író: Móra Ferenc. Forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Gyenes István, Szász Péter. Operatőr: Szécsényi Ferenc. Díszlettervező: Márkus Tibor. Jelmeztervező: Nagyajtay Teréz. Zene: Tamássy Zdenkó. Látványtervező: Ambrózy Iván. Vágó: Szécsényi Ferencné. Szereplők: Szabó Ernő (Nyúl Béla), Kiss Manyi (Nyúlné), Makláry Zoltán (Manzák), Bessenyei Ferenc (Hannibál), Apor Noémi (Lola), Somogyvári Rudolf (Vidrozsil), Greguss Zoltán (Muray), Gobbi Hilda (Vogelmayerné).

 

„A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza.” (port.hu)

 

27. април, петак, 07.00–15.00 часова. Пошта (Поштанска 2)

Пригодни поштански жиг поводом 275. годишњице рођења Јована Мушкатировића

Поводом 275. годишњице рођења Јована Мушкатировића (1743–1809), првог српског правника, сенатора у Пешти, писца и просветитеља рођеног у Сенти, Културно-историјско друштво „Јован Мушкатировић” из Сенте обавештава мештане да ће дана 27.04.2018. године у Пошти 24400 Сента бити одобрено коришћење пригодног поштанског жига.

 

Április 27., péntek, 07.00–19.00 óra. Zentai Főposta (Posta utca 2.)

Emlékbélyegző Jovan Muškatirović születésének 275. évfordulója alkalmából

 

27. април, петак, 19.00 часова. Српски културни центар „Стеван Сремац”

Трибина

Проф др. Мило Ломпар:

125 година од рођења Милоша Црњанског

 

Др Мило Ломпар је дипломирао на Филолошком факултету у Београду, (Група за југословенске књижевности и Општу књижевност). Докторирао је на истом факултету тезом о Историјском, поетичком и књижевном наслеђу XVIII и XIX века у позним делима Милоша Црњанског пред комисијом коју су чинили академик Никола Милошевић, проф. др. Јован Деретић и проф. др. Новица Петковић. На Филолошком факултету у Београду професор је предмета Српска књижевност XVIII и XIX века и Културна историја Срба. Председник је Задужбине Милоша Црњанског.

 

Милош Црњански (Чонград, 26. октобар 1893 — Београд, 30. новембар 1977) је био српски књижевник и један од најзначајнијих стваралаца српске литературе XX века. Истакао се као песник, приповедач, романсијер и публициста. Бавио се и ликовном критиком. Убрајан је и међу 100 најзнаменитијих Срба.

 

Одмах по окончању Другог светског рата био је скрајнут (заједно са још неким истакнутим српским писцима попут Дучића и Винавера) из система образовања од стране комунистичке власти, да би тек 80-их било предложено враћање његових дела у језгро наставног плана и програма. Тада је Бранко Ћопић изјавио да само најбољи писци треба да сачињавају језгро, за разлику од критеријума послератне власти када су писци били препоручивани по националности и „који су били познати као писци само њиховим породицама”.

 

У Југославију се вратио 1965. године. Испрва је становао у београдском хотелу „Ексцелзиор” у близини Скупштине. У трагању за обалама свога живота, он је с радошћу угледао Београд који је у његовој носталгији блистао „као кроз сузе људски смех”.

 

28. април, субота, 18.00 часова. Дом стваралаштва

Отварање изложбе

Отварање изложбе Јосипе Крижановић, Дивне Лулић Јовчић и Елвире Кираљ.

 

Április 28., szombat, 18.00 óra. Zentai Alkotóház

Kiállításmegnyitó

Josipa Križanović, Divna Lulić Jovčić és Király Elvira kiállításának megnyitója

 

Április 29., vasárnap, 15.00 óra. Zsidó temető (Újsor utca 107.)

A holokauszt zentai áldozatainak emléknapja

Mementó

Megemlékező ünnepség a zentai zsidók deportálásának hetvennegyedik évfordulója alkalmából a zsidóüldöztetés éveiben elhurcolt és kiirtott vértanúk emlékére. A tiszteletadás résztvevőit Czegledi Rudolf polgármester és Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke köszönti.

 

29. април, недеља, 15.00 часова. Јеврејско гробље (Нови шор 107.)

Дан сенћанских жртава холокауста

Мементо

Комеморација поводом 74. годишњице депортовања сенћанских Јевреја. Учеснике комеморативне свечаности поздравља Рудолф Цегледи градоначелник и Роберт Сабадош, председник Јеврејске верске заједнице у Србији.

 

Április 30., hétfő, 14.00 óra. Városi Múzeum

Népi játszóház

„Orgona ága, barackfa virága…”

Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató vezetésével körjátékokat játszunk